Eredményesek a magyar járványvédelmi intézkedések a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatban, ezért az uniós országok feloldhatják a hazánkkal szembeni behozatali korlátozásokat – közölte Nagy István. Az agrárminiszter hozzátette, az Európai Bizottság végrehajtási határozata szerint nem alkalmazható jogtalan importtilalom a magyar állategészségügyi helyzet miatt.

Szürkemarha gulya a Körös-Maros Nemzeti Parkban, Biharugra, Fertály határrészében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság részéről megjelent az a végrehajtási határozat, amely a ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megakadályozását szolgálja. E határozat mellett nincs helye olyan egyéb tagállami intézkedéseknek, amelyek korlátozzák az Európai Unió egységes belső piacán az áruk szabad mozgását vagy ellentétesek az állategészségügyi rendelet szabályozásaival. Az EU így jóváhagyta azt, hogy a kisbajcsi szarvasmarhatelep, és annak 10 kilométeres körzete korlátozott terület, amelyen uniós jogszabályok által előírt felszámoló és korlátozó intézkedéseket kell végrehajtani. Ez azt is jelenti, hogy ezen területen kívül a tagállamok nem vezethetnek be korlátozó intézkedéseket hazánkkal szemben, melyre a bizottság fel is hívta a figyelmet a határozat megjelenésekor – tette hozzá.

Nagy István kiemelte, ennek alapján minden tagállamnak vissza kell vonnia a korábban nemzeti hatáskörben bevezetett importkorlátozó intézkedéseit. Magyarország felkészült arra, hogy ha egy másik európai tagállam nem vonja vissza a behozatali korlátozásait, akkor válaszlépésként hasonló intézkedéseket vezessen be – szögezte le az agrártárca vezetője.

Forrás: Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Veszprém vármegyében éves szinten közel 400 vadbaleset mellett helyszínelnek a vármegyei rendőrök, ami, ha úgy vesszük, azt jelenti, hogy átlagosan minden napra jut egy helyszínelés. A főkapitányság munkatársai a vadbaleseteket elemezték, majd a balesetek helyszínét térképes nézetben közzétették, melyet ráadásul folyamatosan frissítenek. Így nemcsak a helyben élők, hanem a vármegyén átutazók is láthatják, hol a legkockázatosabb áthaladni. Tanácsokról, tippekről s arról is kérdeztük még a Veszprém vármegyei rendőröket, hogy mit is kell tenni, ha balesetet szenvedünk, ami valljuk be, sokszor még a vadászoknak is fejtörést okoz. Szó esett arról is, ha az elütött vadat elvisszük, akkor lopást követünk el s a vadbalesetek kapcsán a társaságok tevékenységére is figyelem fordul. Az Agro Jager Newsnak Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának munkatársa nyilatkozott.

Térképes nézetben, napi frissítéssel tette közzé a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság azokat a vármegyei utakat, amelyeken vadbalesetek történtek. Forrás. Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság

Hogyan találták ki, hogy térképes nézetre vetítik a legveszélyeseb útszakaszokat?

A Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Facebook közösségi oldalán (Veszprém vármegyei rendőrség) rendszeresen közölte azokat a baleseteket, melyek vadon élő állattal történt ütközésekkor történtek. A posztokkal a célunk az volt, hogy követőink tájékozódjanak, mely útszakaszokon jelennek meg a vadállatok, és tanácsokkal, ajánlásokkal igyekeztük és igyekszünk most is megelőzni az ütközést. Baleset bekövetkezése esetén pedig a személyi sérülés kimenetelének enyhítésére, és az anyagi kár mértékének csökkentésére törekszünk.

Bartók Judit rendőr alezredes, a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálatának szóvivője.

Ezeket a közleményeket rendszerint átvette más médiatartalom-szolgáltató is, és egyre népszerűbbnek mutatkoztak a cikkeink. A visszajelzések alapján körvonalazódott, hogy sokan így informálódnak, hogy vármegyénkben hol kell leginkább vadveszélyre számítani. Ugyan jelzőtáblák is figyelmeztetnek a veszélyre, mégis egy jellemzően fás-bokros terület, vagy épp Balaton-közeli nádas nagyobb eséllyel vonzza a nagyvadakat, ezáltal vonulásuk is kiszámíthatatlan. Korábban jellemző volt a nászidőszakban, kora hajnalban, illetve kora esti órákban történt vadelütés, de mára már a nap bármely szakában számítani lehet és kell is őzre, szarvasra vagy vaddisznóra. Ezek a nagyvadak ugyanis komoly anyagi kárt okoznak a járművezetőnek, illetve több esetben – a váratlan felbukkanásuk miatt – személyi sérüléssel járó balesetet is előidéznek.

Február 20án Veszprém és Várpalota között helyszíneltek a rendőrök, mert egy budapesti autós vaddal ütközött. Forrás: Rendőrség

A közösségi oldalunk immáron több mint 32 ezer követővel bír, és többtízezres elérést eredményez egy-egy vadbalesetettel kapcsolatos felhívásunk. Így született meg az az ötlet, hogy egy térképen jelöljük azokat az útszakaszokat, fő-és mellékútvonalakat, melyet megközelítve már számítanunk kell vadállatokra. A csatlakozzteis.hu/vadterkep weboldal – Kattints ide és tájékozódj! – egy innovativ és hasznos eszköz a közlekedésbiztonság növelése, a balesetek számának csökkentése, valamint az emberi élet és az állatvilág védelme érdekében, A térkép lehetővé teszi az autósoknak, hogy megtervezzék az útvonalat, figyelembe véve a jelölt vadveszélyes szakaszokat.

Kattints a képre és kövesd a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság híreit a Facebookon is!

Veszprém vármegye nagyvadas vadásztársaságok sorát bírja. Éves szinten mennyi vadütközést tartanak számon? Mennyi baleset jut a rendőrség tudomására?

Veszprém vármegye illetékességi területén 2024-ben 362 vadelütés miatt indult eljárás. Általánosságban elmondható, hogy – az elmúlt öt év tekintetében – hasonló, 400 alatti számadattal zártuk a baleseti nyilvántartást. Egyedül 2021-ben emelkedett meg a vadállatokkal történő ütközéses esetek száma, abban az évben 426 volt. Ugyan arra nem áll rendelkezésre statisztikai adat, hogy mennyi balesetet előztünk meg a vadtérképpel, de a visszajelzések és annak használata igazolja, hasznos, és sokak által kedvelt, látogatott oldal.

2025. január 26-án Tés külterületén borult árokba egy Ford Ranger típusú személygépkocsi, amikor szarvassal ütközött. Fotó: Rendőrség

Milyen gyakran frissítik az adatokat?

Napi rendszerességgel értékeljük a baleseti adatokat, és ha azt tapasztaljuk, hogy egy adott útszakaszon nagyobb számban fordult elő vadelütés, akkor a térképet az aktuális adatokkal feltöltjük, így adunk pontos és hiteles információkat a közlekedőknek.

Nyirád külterületén négy vaddisznót gázoltak 2024. december 16-án. Fotó: Rendőrség

Milyen balesetmegelőzési eszközöket vetnek még be a vármegye útjain?

Számos módszerrel és eszközzel igyekeznek a Veszprém vármegyei rendőrök az autósok segítségére lenni a vadbalesetek megelőzése érdekében. Optikai vadriasztó prizmák kerültek ki – számszerűen 77 darab – azokra a főútszakaszokra, ahol korábban gyakoribb volt a vadgázolás. Az útszéli oszlopokra felszerelt kék fóliás optikai vadriasztó prizma a gépjármű fényszóró fényét a menetirányra merőlegesen fordítja el, így a jármű elhaladásakor egy stabil optikai riasztókerítés jön létre, amely a vadakat az út mellől elriasztja. Mivel a vadreflektor a fényszóró fényét az út melletti terepre veri vissza, a járművezetőt a visszaverődő fény nem vakítja el.

2024. december 12-én tótvázsony külterületénél gázolt el egy szarvast a képen látható gépjármű. Fotó: Rendőrség

Ezen túl a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság munkatársai – baleset-megelőzési kampányok keretében – vadriasztó prizmákat adtak át a szabályosan közlekedő járművezetők részére, illetve a társadalmi szerepvállalással támogatott eszközbeszerzések is jelentős segítséget nyújtanak.

Erről bővebben itt és ide kattintva lehet bővebb tájékoztatást kapni!

2021. november 16-án kezdődött meg a 710-es számú főútvonalon a vadriasztó prízmák telepítése, amelyet Borbély Zoltán rendőr alezredes, a Balatonalmádi Rendőrkapitányság vezetője személyesen is megtekintett. Fotó: Rendőrség

Amennyiben balesetet szenvedünk, milyen tanácsokat ad a közlekedésben résztvevőknek a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság, hiszen még egy-egy vármegyét is jól ismerő vadász számára is nehézkes a helyi vadásztársaságot elérni. Egyáltalán mit tegyünk?

Ha baleset történt, akkor azonnal meg kell állni, és olyan biztonságos helyre kell lehúzódni, ahol a további balesetek bekövetkezése elkerülhető. Fontos, hogy ilyen esetben bejelentést kell tenni a 112-es díjmentes, segélyhívó számon, vagy ha ismert a rendőr-főkapitányság, rendőrkapitányság, vagy rendőrőrs telefonszáma, akkor ott az esetet jelentve segítséget hívni. Az illetékes vadásztársaságot a rendőrség munkatársai értesítik, akik intézkednek a vad elszállítására, sérült vad esetén annak felkutatására.
Minden alkalommal hangsúlyozzuk, amennyiben a vad még él, arra is figyelni kell, hogy a többi járművezető részére kellő távolságból jelzést kell adni a további balesetek elkerülése érdekében. Nem szabad az állatot lehúzni az úttestről, mert lehet, hogy még életben van, és egy rémült vad súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával vagy harapásával. Az elpusztult állatot pedig tilos elvinni, ugyanis az lopásnak számít. Az illetékes vadásztársaság értesítését követően annak további sorsát már a szakemberek intézik.

Egy vadriasztó prízma a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság illetékességi területén. Fotó: Rendőrség

Pontosításképpen: aki vadat gázol és azt a gépjárművével teszi, mit valósít meg és alapesetben milyen büntetésre számíthat, ha elviszi a vadat?

Vadgázolás alkalmával is – minden esetben – vizsgálja a rendőrség, hogy a sofőr részéről megállapítható-e KRESZ szabályszegés, például sebességtúllépés. Továbbá azt is vizsgáljuk, hogy a vadásztársaság részéről történt-e olyan tevékenység, amelyet korábban nem engedélyeztek, illetve annak gyakorlásakor mulasztás történt-e? (például vadhajtás).

Dr. Szilágyi Bay Péter érdeklődésére Bartók Judit r. alezredes, Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság Sajtószolgálat szóvivője válaszolt

Keletről új betegség robbant be az állattenyésztésbe és a kiskérődzők pestise miatt felvetődött a kérdés, hogy veszélyben van-e az őz-, és a muflonállományunk? Még a szakemberek előtt is kérdéses, hogy lesz-e járvány az őz esetében, de annyi biztos, hogy az Agrárminisztérium elrendelte az elhullott és az elejtett őzek vizsgálatát azokban vármegyékben, ahol ez a járványos betegség felütötte a fejét. Nyugalom! A gyors járványügyi intézkedések következtében, úgy tűnik, sikerül megállítani a juhágazatokban a betegséget, még a kihajtások előtt!

Állandó téma, a vadásztársaságokon belül, a hivatásos vadász szakmai munkájának ellenőrzése, jogállása. Mivel már a következő vadászidényre készülünk, arról is megkérdeztük a szaktárcát, hogyan is lehet fácánt nevelni a madárinfluenza kitörései miatt, s azok a vadásztársaságok, akik bejelentés nélkül madarat nevelnek, milyen szankciókra számíthatnak? Továbbá szó esett még a mezeinyúl- exportról s arról is, hogyan lehet a társaságoknak jogszerűen, vérfrissítés céljából jogszerűen mezei nyulat vagy egyáltalán élő vadat „cserélnie” és azokat a vadászterületen szabadon engedni?

Villámkérdések és azonnali válaszok az Agrárminisztérium Sajtóirodájától, egy szokatlan, de tartalmas interjúban, itt a 25 éves Agro Jager News hasábjain, az ország legnagyobb és legrégebbi online, vadászati portálján.

Egy őzbak valahol a magyar-román határ közelében. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A kiskérődzők pestise kapcsán felmerült a kérdés, hogy mekkora veszélyben lehetnek a hazai muflonállományok, illetőleg az őzállományok? Ez utóbbi, azért nagyon fontos kérdés, mert egyes alföldi vadásztársaságok működési költségeit a legtöbb esetben az őz vadászatára alapozzák.

Kevés tudományos adat áll rendelkezésre a hazai klimatikus körülmények között élő vadkérődző fajok (őz, muflon) fogékonyságát illetően. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a vírus a vadállományban, a házi kiskérődzőktől függetlenül, fennmaradna. A hazai vadkérődző állomány esetleges fertőződése esetén a szakemberek véleménye alapján inkább az valószínűsíthető, hogy a betegség önkorlátozóvá válik.

Illusztráció. Az elpusztult őzeket jelentenie kell a Vas, valamint a Zala vármegyében működő vadgazdálkodóknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben megbetegíti a fent említett vadfajokat, akkor milyen teendői vannak az alföldi vadgazdáknak? Milyen intézkedésekre számíthatnak, mire készüljenek fel a társaságok? Várható-e vadászati ágazati tájékoztató? Az elhullott állatok kapcsán pedig, van-e bármilyen teendője például: a magyar-román határ mentén gazdálkodó vadásztársaságoknak? Egyáltalán detektálták-e a vadon élő őz-, muflon populációban a vírus jelenlétét?

A Zala vármegyei kitörést követően 2025. január 31. óta Zala és Vas vármegyében az összes kilőtt és elhullottan talált őzből és muflonból kiskérődzők pestisének vizsgálata céljából kettő darab orrtampon mintát kell venni. Eddig egyetlen mintából sem került kimutatásra a vírus.
Ennek ellenére nagyon fontos a megelőzés, tehát annak biztosítása, hogy a vadon élő kiskérődzők és a juhok, kecskék találkozási lehetőségeit a minimálisra csökkentsük. Amennyiben a vadászok bágyadt, köhögő, elesett őzet, muflont látnak, amelynek erősen könnyezik a szeme, folyik az orra, esetleg véres hasmenést ürít, annak kilövése után azonnal értesítenie kell a területileg illetékes hatósági állatorvost, aki gondoskodik a megfelelő mintavételről, ami a betegség kizárásához elengedhetetlen.

Vadőr pásztázza a tájat. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Több vadásztársaság esetében vita tárgyát képezi, hogy szükség van-e vadászmester alkalmazására, illetőleg elégséges-e csak a hivatásos vadász alkalmazása. Továbbá a társaságon belül lehet e hivatásos vadász és a vadászmester egy személyben, egyáltalán vállalható-e így a tisztség?

A tárgyban az alábbi választ adható: a Vtv. 57. § (4) bekezdése, a vadászatra jogosult tartamos vadgazdálkodás biztosítása érdekében rendeli el a szakmai irányító kinevezését. A Vhr. 44/A. § pontja, részletezi, az ehhez szükséges személyi feltételeket. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése szerint, a szakmai irányítói feladatokat a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász is elláthatja. A második kérdés vonatkozásában, egy adott vadászatra jogosult működési formája (pl. vadásztársaság – egyesület) illetve annak alap- és/vagy működési, helyi/házi szabályzata adhat választ, hogy kit milyen tisztségre lehet jelölni.

Ki ellenőrizheti a vadőrt? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A hivatásos vadász munkája ellenőrzésére ki jogosult és mi a teendő akkor, ha a munkáltatói jog gyakorlójának (aki nem vadászmester) egyáltalán nincs semmiféle szakmai, szakirányú vadgazdálkodási végzettsége és a társaságban senkinek nincs semmiféle vadászati, szakirányú képesítése?

A hivatásos vadásznak, mint minden munkavállalónak a munkaszerződése, továbbá munkaköri leírása vélelmezhetően kellően szabályozott abban a tekintetben is, hogy kinek és hogyan tartozik felelősséggel a munkájáért, ki jogosult munkavégzését ellenőrizni. Alapesetben, a vadászatra jogosult törvényes képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagyis ő az, aki elsődlegesen számon kérheti a hivatásos vadász által elvégzett munkát. Mindezekre tekintettel, tehát nincs összefüggés, nem releváns, hogy a törvényes képviselő milyen végzettséggel rendelkezik.

Állandó és örökös kérdések: Kinek mi a szakmai végzettsége? Szakmai vezető vagy munkáltatói jogok gyakorlója? Ki és kinek adhat utasításokat, különösen szakmai utasításokat? Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Madárinfluenza kapcsán: milyen intézkedésekre készülhetnek a vadfarmok és azok a vadásztársaságok, akik élő madarat vásárolnak tovább tenyésztésre, későbbi kibocsátásra? Milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie? Milyen büntetésre számíthatnak azok a társaságok, akik nem jelentik be, hogy területükön fácánt vagy foglyot tenyésztenek?

A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. A járványvédelmi rendszernek is ugyanolyan szintűnek kell lennie, mint a baromfitartó telepeken, minimalizálva annak a kockázatát, hogy fertőző betegség, pl. madárinfluenza kerülhessen az állományba akár a vadon élő madarak, akár ragályfogó tárgyak, személyek, járművek közvetítésével. Így többek között a madarakat fedett helyen kell etetni és itatni, valamint a takarmányt és az almot is úgy kell tárolni, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férhessen hozzá. A személy-és járműforgalmat a gazdaságban minimálisra kell csökkenteni és azok csak az előírások szigorú és következetes betartásával történhetnek.

AM: A vadászható szárnyasok mindaddig, amíg szabadon nem engedik őket, baromfinak minősülnek. Így a tartási helyeikre ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint a baromfitartó telepekre. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Amennyiben mégis megjelenik a telepen a madárinfluenza, ugyanolyan intézkedések vonatkoznak rá, mint a többi baromfitelep esetében: többek között a fertőzött állomány felszámolásra kerül, a telep körül korlátozás alatt álló körzetek kerülnek felállításra és a telep újratelepítése csak a körzetek feloldását követően, a jogszabályoknak megfelelő módon és időben történhet.

Amennyiben illegális állattartásra derül fény, az szankciót von maga után.

Amennyiben megjelenik a fácántelepen a madárinfluenza, a fertőzött állomány felszámolásra kerül. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A 2024/2025. évi élőnyúl export kapcsán mekkora volument bonyolított le Magyarország? Melyek voltak a kiemelkedő vármegyék és mely országokba szállították a hazai mezei nyulakat? Hogyan értékeli az Agrárminisztérium, hogy egyre jobban elterjed a csapdás élőnyúlbefogás? Aki ilyen módszerrel csapdázza a mezei nyulat, milyen jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie?

A 2024/2025. évi élőnyúl export adatai jelenleg még nem állnak rendelkezésre, de az elmondható, hogy Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyék voltak kiemelkedőek. A legfontosabb célországok Olaszország és Franciaország voltak. (Nagyjából 5/6 illetve 1/6 arányban). A csapdás élőnyúl befogás jelentősége, elterjedése nő, amelynek okai a mezőgazdaságban is tapasztalható megfelelő humán erőforrás hiánya, valamint annak igen magas költségvonzata. A csapdás befogás viszont korlátozott számú mezei nyúl befogását teszi lehetővé, így egyszeri nagy mennyiségű mezei nyúl befogására nem alkalmas. Korlátozó tényező még az időjárással összefüggő fogási hatékonyság is, viszont az egyszeri bekerülési költség, amely viszonylagosan hamar megtérülhet, vonzóvá teszi a módszer használatát. Jogszabályi háttér tekintetében a mezei nyúl élve befogásának, valamint a csapdázásra vonatkozó szabályozásnak együttesen kell megfelelni.

Több jogszabály is vonatkozik a vadbefogásra, a vadszállításra és a kibocsátásra. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A járványok kapcsán: bevált gyakorlat a vadásztársaságok között, hogy jó genetikai adottságú mezei nyulakat „cserélnek”, engednek szabadon egymás között a vadásztársaságok vadászterületeiken, azért, hogy vérfrissítéssel erősítsék az állományaikat. Ezek kapcsán felmerült egy olyan kérdés, hogy szükséges-e állategészségügyi vizsgálat, vagy a cserék, vérfrissítések kapcsán állatorvosi vizsgálatok nélkül is szabadon engedhetik az állatokat?

Igen, szükséges állategészségügyi vizsgálat. Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól 87/2012 (VIII.27.) VM rendelet (továbbiakban: Szállítási rendelet) 2012. szeptember 4-én lépett hatályba, rendelkezéseit alkalmazni kell többek között a szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok (szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl) esetében is.

Írta és a kérdéseket szerkesztette:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató

A villámkérdésekre válaszolt:
Agrárminisztérium Sajtóiroda

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131