További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.
Forrás: AKI
Vadászati hírek Fejér vármegyéből
Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Fejér Vármegyei Területi Szervezete a „Tiszta Vadászatért” 2022-ben Fehérvárcsurgón rendezett konferencia folytatásaként egy magasabb tudáshorizonttal célozta meg a vadgazdálkodás rendszerét. Ennek szellemében érlelődött meg a Fejér Vadászakadémia létrehozása és elindítása. A nyári napfordulót követő június 23-án, immár visszatérő vendégként, a Károlyi kastélyban találkoztak mindazok, akiknek érdeklődését felkeltette az új kezdeményezés.
Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke megnyitója után a helyszínül szolgáló Károlyi kastélyt fenntartó és működtető alapítvány képviseletében Károlyi György gróf fejezte ki köszönetét. Elmondta, hogy felmenői között többen vadászok voltak, dédapja a fehérvárcsurgói vadaspark létrehozásán fáradozott. Elismerően beszélt a vadászat és vadgazdálkodás fontosságáról: – A vadászat komoly szakma, egy olyan környezetbarát tevékenység, amelyre szükség van.
Az OMVK elnöke, dr. Jámbor László üdvözölte az Akadémia résztvevőit és részletesen kitért a módosított Vadászati törvény vadütközésekkel, tiltott vadászati eszközökkel és ifjúsági vadászattal kapcsolatos szakaszaira.
Kerekasztal beszélgetés az ökológia integrál modellje mentén
– A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra – érveléssel vezette fel a kerekasztal beszélgetés témáját Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára, és bemutatta a kerekasztal beszélgetés résztvevőit: Bajdik Pétert, az OMVK főtitkárát, dr. Szemethy Lászlót, a Pécsi Tudományegyetem Agrobiológiai tanszékvezetőjét, Szuda Zoltánt, a Csongrád vármegyei Petőfi Vadásztársaság elnökét, Tóth Pétert, Magyar Madártani Egyesület programvezetőjét.
Az Akadémia nyitóprogramja – a más szakmákban is eredményeket hozó – integrál-modell szerint közelítette az ökológiai rendszerek összefüggéseit, azok egymásra hatását. Az integrál gondolkodás legfőbb ökológiai faktorai – az élőhelyek, a ragadozók, a betegségek, az emberi tevékenységek, a környezeti tényezők – optimális, kielégítő együttállása szolgálja a biodiverzitást, a biológiai sokféleséget. Az integrál ökológiai szemlélet kritikus gondolkodásra biztat. A vadászok, a természetvédők és a „zöld” politikát képviselők közös gondolkodása és cselekvése a természeti értékek megőrzésének és fenntarthatóságának záloga.
Szent Hubertusz arra figyelmezteti a vadászokat, hogy tiszteljék az állatokat, védjék a környezetüket és tudatos, hitben megerősödött vadgazdálkodást folytassanak!
A Fejér Vadászakadémia 2023. június 23-ai programja élőben, egyenes adásban – online – követhető volt, visszanézhető a Magyar Vadászlap közösségi oldalán. Folytatás október 6.-án Fehérvárcsurgón a Károlyi kastélyban.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét
A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.
Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.
A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.
Forrás: AM
Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít
A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.
Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.