További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleménye a tartós élelmiszerek gyorsított ágazati vizsgálatáról
Budapest, 2023. augusztus 3. – A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a társadalmi konzultációt követően közzétette honlapján a tartós (konzerv- és fagyasztott) élelmiszerek piacán lefolytatott gyorsított ágazati vizsgálatának végleges jelentését. A jelentés javaslatai erősítik az élelmiszerek hazai alapanyag-előállításának, gyártásának és kereskedelmének piaci versenyét, így hozzájárulnak az élelmiszerárak csökkenéséhez, amelyet a július elsején indult Árfigyelő rendszer is elősegít.
A nemzeti versenyhatóság az év első felében folytatott gyorsított ágazati vizsgálatot, amelyben a konzerv- és fagyasztott élelmiszertermékek piaci versenyének esetleges torzulásait és korlátozódását elemezte. A vizsgálatot nyílt társadalmi konzultáció követte, amelynek során a GVH egyeztette a jelentéstervezet tartalmát és javaslatait a hazai élelmiszeripari és kereskedelmi szakmai szervezetekkel, illetve az Agrárminisztérium képviselőivel. A jelenléti konzultáció során érkezett észrevételeket a hatóság feldolgozta és beépítette végleges jelentésébe, hogy megállapításai és javaslatai révén a lehető legszélesebb szakmai konszenzussal segíthesse az élelmiszerárak csökkenését. Utóbbiak közé tartozik többek között a zöldségek és gyümölcsök hazai termelésének ösztönzése öntözőrendszer-telepítési támogatásokkal, a megújuló energiaforrások használatának támogatásával, a mezőgazdasági szakképzés célszerűsítésével, valamint az automatizálást célzó fejlesztésekkel, termelői összefogással. Emellett a GVH javasolja, hogy a tartós termékek csomagolása minél inkább fenntartható, a körforgásos gazdaság elvének megfelelő irányokba mozduljon el, amely jelentős költségmegtakarítási potenciállal is kecsegtet.
A GVH szakértői feltárták azt is, hogy a kiskereskedők 2022-benmagasabb nyereséget realizáltak a vizsgált tartós élelmiszereken, mint a tejtermékeknél (ez utóbbit termékcsoportot a GVH párhuzamosan vizsgálta). A jelentésben kiválasztott tartós élelmiszerek esetében 25–35% között mozgott a kiskereskedők bruttó árrése 2022-ben, ami jelentősnek tekinthető. Találtak olyan termékeket (p. gyorsfagyasztott zöldborsó vagy morzsolt csemegekukorica), amelyek esetén a bruttó árrésbe épített átlagos nyereséget megháromszorozták.
Az élelmiszerpiaci versenyt élénkíti a vizsgálat javaslatai mellett a GVH július elsején indult online Árfigyelő rendszere is, amelyet az indulástól számított első hónapban mintegy 760 ezer egyedi látogató keresett fel, összesen nagyjából 52 millió letöltést hajtva végre az oldalon. Az árak napi szintű összehasonlíthatósága révén a kereskedők között jelentősen erősödött az árverseny, az Árfigyelő az élelmiszerek árának napi gyakoriságú csökkentésére kényszeríti a multinacionális láncokat. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium elemzése szerint az Árfigyelő egy hónap alatt legalább 2 százalékponttal járult hozzá az élelmiszerinfláció csökkentéséhez.
A versenyhatóság jelentése a javaslatok mellett ismételten leszögezte azt is, hogy a magyar családok és a nyugdíjasok védelme érdekében a GVH fokozza a versenyt az élelmiszeripari szektorban. Mindezt megerősítik a közelmúltban a hazai élelmiszer-kiskereskedelmi piacokon árrögzítés és megtévesztő reklámozás miatt indult versenyfelügyeleti eljárások is.
A gyorsított ágazati vizsgálat végleges jelentése a hatóság honlapján érhető el: ITT
Forrás: GVH Közszolgálati kommunikációs és Külkapcsolati Iroda
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH