A tuskógomba (Armillaria) világszerte az egyik legnagyobb károkat okozó erdőkárosító. Az elmúlt évtizedekben több gyors és látványos erdőpusztulást okozott középeurópai erdőkben is, Magyországon például a Keszthelyi-hegység erdőiben tarolt. A tuskógomba elleni védekezést alapozza meg az a nemzetközi kutatás, amely a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Joint Genome Institute (USA), az ausztráliai Western Sydney University és a Soproni Egyetem együttműködéséből született.

Fotó: Dr. Sipos György – Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem egy soproni székhellyel működő alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény, mely az 1962–1996 között létezett Erdészeti és Faipari Egyetem alapjain jött létre. Az Egyetem campusa egy botanikus kert közepén található. (Ábra: SOE)

A tuskógombák nagyrészt az emberi szem számára láthatatlanul, a talajban vannak jelen és szinte mindenhol megtalálhatók. Az egészséges, jó védekezőképességű erdőkben a tuskógombák és a fák között egyfajta egyensúlyi állapot van, amely két ok miatt borulhat fel. Az egyik, ha az adott tuskógomba a faj agresszív változata, s az egészséges erdőben is támad és tarol. A másik, hogy a klímaváltozás negatív hatásai hazánkban is jól érzékelhetőek, elég a tavalyi hőségre és aszályra vagy az idei egyenetlen eloszlásban megjelenő csapadékra gondolni. Ezek a negatív hatások érzékenyen érintik az erdőket: általános egészségi állapotuk romlik, károsítók elleni védekezőképességük gyengül, teret adva ezzel a tuskógombák pusztításának.

„A Keszthelyi-hegység erdőit kezelő Bakonyerdő Zrt.-vel a tuskógomba-pusztítások után, 2016-ban kezdtük meg ezirányú kutatásainkat és projektjeinket. Ennek köszönhetően csatlakoztunk a tuskógomba nemzetközi kutatási programjához, és már 2017-ben publikáltunk egy kiemelkedő színvonalú cikket a Nature Ecology & Evolution folyóiratban, aminek világszerte rendkívüli visszahangja volt. (New York Times is beszámolt róla). A napokban pedig a legújabb eredményeinkről jelent meg egy meghatározó tudományos cikkünk a Nature Microbiology című szakmai folyóiratban. A mi kutatási területünk a tuskógombák genetikai hátterének feltérképezése. Ennek kiemelt jelentősége, hogy el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól.”  – foglalta össze Dr. Sipos György, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki karának kutatóprofesszora, a nemzetközi kutatás soproni szakmai vezetője.

Fotó: Dr. Sipos György – Soproni Egyetem

A nemzetközi tudományos projekt célja természetesen a tuskógombák elleni védekezés, az egészséges és a klímaváltozás negatív hatásai által romló erdők védelme. Tekintettel arra, hogy erdőről és

erdőkárosító faj elleni küzdelemről van szó, amelyben a vegyszeres kezelés nem csak a károsítót, hanem magát az erdőt és a benne található teljes ökológiai értéket pusztítja, csak biológiai védekezése jöhet szóba.

„A tuskógombák pusztítóképességét és virulenciáját nem csak a saját tulajdonságaik, genetikájuk határozza meg, hanem az őt és a gazdanövényt, azaz a fákat körülvevő egész mikrobiális, más gombákból és baktériumokból álló közösség is. Ebben a közösségben vannak olyan tagok, amelyek a tuskógombák agresszív támadókészségét erősítik, míg más tagok fékezik. Ezen a felismerésen alapszik egy új, természetbarát, úgynevezett „biokontroll” alapú védekezési stratégia, amellyel kapcsolatban intenzív és eredményes kutatást folytatunk a Soproni Egyetemen, a nemzetközi kutatási program szegedi partnereivel, az SZBK mellett a Szegedi Tudományegyetem TTIK Mikrobiológia tanszékével is szoros együttműködésben.” – mutatott rá Dr. Sipos György.

Az erdőket fenyegető agresszív tuskógombák elleni biológiai védekezés úgy a hazai, mint az európai és a globális erdőgazdálkodás számára kiemelt feladat, amely nagymértékben határozhatja meg ökológiai jövőképünket.

Forrás: Soproni Egyetem