Nagy István elmondta, az ágazat szereplői nagyszerűen helytálltak a nehéz időkben: a járvány idején, az orosz-ukrán háború és a válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók mellett is megtermelték az ország kenyerét, aminek az az üzenete, hogy az agrár- és élelmiszeripar stratégiai, nemzetbiztonsági szintű ágazat lett. Hozzátette: a kormány elkötelezettségét és eltökéltségét mutatja, hogy a 2027-ig tartó uniós költségvetési ciklus forrásaihoz Magyarország soha nem látott mértékű, 80 százalékos nemzeti kiegészítő finanszírozást biztosít, ez háromszor több forrás a fejlesztésekhez, mint a megelőző hét évben volt. Ilyen támogatás csak Magyarországon van az EU-ban – mutatott rá a tárcavezető. Ugyanakkor figyelmeztette az ágazat szereplőit, hogy “tudni és akarni kell” változtatni, ugyanis “abban a kényelmetlen szituációban vagyunk, hogy úgy nem lehet gazdálkodni, ahogy apáink csinálták”. Új módszerekre, technológiákra, a versenyképesség sokkal magasabb szintre emelésére, a hozzáadott érték növelésére van szükség, ezt számos jogszabállyal segítették, és segítik a jövőben is – tette hozzá.
A Primos nyúlsíró sípot a fényképre kattintva lehet megrendelni!
Felsorolása szerint elkezdték a földet a gazdáknak programot, mert a termőföld a gazdáknál van a legjobb helyen. Megkezdték a gazdákat gúzsba kötő közös, osztatlan földek felszabadítását, és megalkották a termelés biztonságát megteremtő öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt. A gazdák jövedelemszintjének stabilitását szolgálja a családi gazdaságok adózásáról szóló jogszabály, amely szerint 80 millió forint árbevétel után 600 ezer forintot kell befizetni az államnak, és a család tagjainak biztosított az egészségügyi és nyugellátása – ismertette. Nagy István jelezte: a generációváltást a 40 ezer és 100 ezer euró közötti, átalány jellegű támogatással segítik, a termelői együttműködésről szóló jogszabály pedig azt fogja eredményezni, hogy a méretből adódó különbség ne okozzon hátrányt a kisebb gazdaságoknak. Ez biztonságot, védőhálót jelent majd a termelőknek, akik biztonságban tervezhetik a jövőt, mert “minden szem termésnek helye van, már a vetéskor” – magyarázta az agrártárca vezetője.
Nagy István fordulópontnak nevezte azt, hogy hogyan tudják a magyar mezőgazdaság versenyképességét a jelenleginél sokkal magasabb szintre emelni, az alapanyagtermelő szinttől eljutni odáig, hogy a magyar mezőgazdaságból élők jövedelmi viszonyai, versenyképessége is európai szintű legyen. Kiemelt célként jelölte meg, hogy “2030-ra a magyar mezőgazdaság minden potenciáljában Európa első három gazdaságai közé tudjon tartozni”, hiszen “termelni megtanultunk, az évek során mindig az első háromban van a magyar agrárium mennyiségi kibocsátása, most azon a sor, hogy a hozzáadott értéket hogyan tudjuk növelni”. Szavai szerint ezért kerül fókuszba az élelmiszeripar és a feldolgozóipar fejlesztése, amire több mint 750 milliárd forintot különítettek el. Nagy István megemlítette az Élelmiszeripar bajnokai programot, amely egyenként veszi számba azokat a kiemelkedő cégeket, amelyeknek a fejlesztését lépésről lépésre fogják támogatni. Ezek a cégek azzal a felelősséggel válnak bajnokokká, hogy csapatot építenek: olyan termelői kört kell maguk köré építeniük, amely évről évre biztonságos szinten tudja előállítani az alapanyagot – magyarázta. Az agrárminiszter szerint látszik az erőfeszítések eredménye, és biztosította hallgatóságát, hogy a magyar kormányra mindig számíthatnak.
Szilvássy Zoltán, az expónak helyet adó Debreceni Egyetem (DE) rektora az intézmény kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerét ajánlotta fel az ágazat szereplőinek támogatására, Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke összefogást sürgetett “az agrárágazatban tapintható feszültségek” oldására.
Kósa Lajos (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője utalva az egykori szürkemarha-hajtásra Nyugat-Európába azt mondta, Debrecen több évszázada az egyik legnagyobb mezőgazdasági exportőr, és az ágazatnak a jövője is biztosított a térségben.
Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester jelezte: Debrecen a magyar agrárium egyik legerősebb pontja, és az innováció biztosíthatja a térség mezőgazdáságának és élelmiszeriparának további fejlődését.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: “a magyar gazdák lelkéből fakadó” Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program tavalyi rekordját, az ezer tonnát is meghaladó mennyiségű búzát gyűjtöttek az idén a rászorulók megsegítésére.
Vaszkó László vásárigazgató jelezte: az augusztus 17-től 20-ig tartó expón 280 kiállító mutatkozik be, a szakmai tanácskozások mellett állatbemutatókat, tenyészállat-felvezetéseket is tartanak, de felsorakoztak a vásártéren a legkorszerűbb mezőgazdasági eszközök is.
Forrás: AM
