A kormány lehetőséget teremt arra, hogy a Bérgarancia Alapból is részesülhessenek anyagi támogatásban a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Nehéz helyzetben a magyar állattenyésztési szektor. Szarvasmarhák egy vidéki focipályán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése az állatállományokban – rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt – súlyos gazdasági következményekkel jár. Ebben a helyzetben a kormány segítséget nyújt a gazdálkodók számára, a termelési kiesés miatti terheik megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése érdekében is. A fertőzéssel érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban a veszteségeik mérséklése céljából. Ez a lehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a fertőzéssel érintett telepeken az állatok felszámolását és a szükséges fertőtlenítési feladatok elvégzését követően, minél előbb újraindulhasson a gazdálkodás – hangsúlyozta a miniszter.

Nagy István kitért arra is, hogy a már felszámolt kisbajcsi gazdaságban a kártalanítási eljárás keretében a kárbecslés folyamatban van. Az állami kártalanítási rendszer a bejelentett megbetegedések okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja. A kormány minden humán és anyagi erőforrást biztosít a vírus megállításához, ugyanakkor ehhez kell az állattartók együttműködése is: a hatósági előírásokat be kell tartani – emelte ki a tárcavezető.

Agrárminisztérium

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

A múlt hét közepi komoly fagyok sokfelé okoztak károkat a kajsziban és a mandulában. A hét végére ismét délnyugatira fordult fölöttünk az áramlás iránya, mely enyhébb és csapadékosabb időt hozott. Tovább csökkent a csapadékhiány, a talaj tovább töltődött, jelenleg sokkal jobbak a körülmények, mint a hónap elején. A folytatás kezdetben még újabb csapadékot ígér, majd a jövő hét keddtől egy szárazabb időszak kezdődhet. Fagyok a jövő hét közepéig nem várhatók, de a hosszabb távú előrejelzések szerint van esély áprilisban komolyabb lehűlésre.

A múlt hét közepén derült, száraz időnk volt, majd szombattól délnyugat felől több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk. Sokfelé hullott újabb jelentős,10-30 mm csapadék, zivatarok is kialakultak (1. ábra). A legtöbb eső a középső országrészben fordult elő, míg északnyugaton csak pár csepp esett. Tovább csökkent így a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk döntő részén 40-80 mm között alakul (2. ábra), mely már jelentős pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, sőt a 90 napos összeg is helyenként már meghaladja a szokásos értéket. Sokfelé telítődött a talaj felső 60-80 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is, helyenként belvízfoltok is megjelentek. Hiány északnyugaton inkább a felszínhez közeli, délkeleten nagyjából a 70-80 cm-nél mélyebb talajrétegben van. A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi részén 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (6. ábra). Sokat javult tehát a helyzet március elejéhez képest.

A múlt hét közepén még száraz, hideg légtömeg töltötte ki térségünket, komoly éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet kedden és szerdán sokfelé csökkent -3 és -8 fok közé. A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Péntektől enyhébb léghullámok érkeztek, a hét végére megszűntek a fagyok és a nappali felmelegedés is erősödött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepére 4-6 fokra esett vissza, jelenleg azonban már újra 10 fok körül alakul.

Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepétől érkezett esők hatására már intenzíven megindult. A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik. A múlt heti -4, -7 Celsius fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben, északkeleten azonban még csak rügypattanásban voltak. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.

A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.

Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok.

December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.

A folytatásban a jövő hét elejéig még marad a csapadékos idő, több hullámban várható összességében újabb 5-25 mm eső. A nagyobb mennyiség a déli területeken valószínű, folytatódik tehát a talaj feltöltődése. Keddtől csökken a csapadékhajlam, és előre láthatólag egy szárazabb periódus kezdődik. A hőmérséklet a jövő hét elejére kissé visszaesik, a tartósabban borult, esős részeken csak 10 fok körüli maximumok várhatók, míg a részben napos északkeleti területeken 15 fok köré emelkedik a csúcsérték. Ahogy a hét közepére kevesebb lesz a felhő, erősödik az éjszakai lehűlés, de a jelenlegi számítások szerint csak a fagyzugos helyeken lehetnek talajmenti fagyok, napközben pedig 15-20 fok lesz a jellemző a jövő hét közepén. A hosszabb távú, nagyobb bizonytalanságú előrejelzések szerint még érkezhet komolyabb hideghullám áprilisban.

Forrás:
Hungaromet

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít március 30-tól az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése, valamint több korlátozás is életbe lép a megfigyelési és védőkörzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területeken Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben.

Egyes településeken legeltetési tilalom lép életbe. Az intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.
A szlovákiai és magyar kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetekben az RSzKF-re fogékony állatokat legalább 2025. április 7-ig zártan kell tartani, azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki. E területeken – a házi vágáson kívül – kizárólag a hatóság által kijelölt vágóhidakon lehet a fogékony állatokat levágatni és az így kapott friss hús szállítására is több szabály vonatkozik, például más tagállamba vagy harmadik országba nem vihetők el ezek a termékek.

A védő- és megfigyelési körzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron vármegye fennmaradó része, valamint Komárom-Esztergom vármegye Komáromi, Tatai és Esztergomi járása. E területen belül az RSzKF-re fogékony állatfajok technológiai mozgatása engedélyezett, azonban onnan kiszállítani kizárólag azonnali vágásra és csak kijelölt magyar vágóhídra lehet. E területeken is legeltetési tilalom lép életbe 2025. április 9-ig, valamint tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése.

Mindezen intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, melynek egyik fontos eszköze az itt lévő fogékony állatok számának csökkentése. A vírus széllel is terjed, és az adott térségben jelenleg ez a legvalószínűbb továbbfertőzési mód. Bár létezik vakcina RSzKF ellen, azonban az csak a vírusürítés csökkentésében játszik szerepet, a vakcinázott állatokat később le kell ölni, ezért széles körben történő alkalmazásuk nem lehetséges. Mentességünk visszaszerzése és ezáltal a kereskedelmi korlátozások eltörlése is csak abban az esetben lehetséges, ha az összes vakcinázott állatot felszámoljuk – közölte a NÉBIH.

Nébih

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131