Mezőgazdaság
Idén is megrendezésre került a XII. Magyar Paprika Napja
Magyarországon elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben, a Szegedi és a Kalocsai termelő körzetekben koncentrálódik a fűszerpaprika termesztés.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A fűszerpaprika termőterülete folyamatosan csökkent az elmúlt években. A termesztési terület az elmúlt öt évben mintegy megfeleződött, 2023-ban már az ezer hektárt sem érte el.
Forrás: NAK
Ennek egyik oka, hogy a gazdaságosnak tekinthető 20-30 t/ha hozamhoz képest az átlagos terméshozam 8-9 t/ha körül mozgott az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb, nem intenzív termesztést folytató termelő számara – még szerződött árak mellett sem – nem minden esetben gazdaságos és költséghatékony a termelés. Ebből adódóan sok – elsősorban kisebb – termelő hagy fel a fűszerpaprika termesztéssel, így az ágazatban jelenleg egy piaci letisztulás, átrendeződés megy végbe.
Fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlegünk hosszú évek óta negatívumot mutat, tehát nem vagyunk önellátóak. Ennek megfelelően a 2 000 tonna körüli kivitel kétszeresét, 4 000 tonna körül mennyiséget importálunk évente.
Míg kivitelünkben nem játszik szerepet az egész szárított paprika, addig az egész édes és csípős fűszerpaprika import aránya átlagosan 25% volt az elmúlt években. Ebből arra lehet következtetni, hogy elsősorban további feldolgozásra szánt, élelmiszeripari őrlemény alapanyagról van szó.
Forrás: NAK
Ezzel párhuzamosan kereskedelmi érték tekintetében – egyelőre még – pozitív az őrölt fűszerpaprika külkereskedelmi egyenlege. Ez arra utal, hogy elsősorban alacsonyabb értékű „tömegterméket” importálunk, míg kivitelünk meghatározó része magas hozzáadott értékű prémium termék.
Fűszerpaprika tekintetében tehát – egyelőre még – nem tartozunk az alacsonyabb árfekvésű és minőségű ömlesztett terméket exportáló országok közé. Ez a jövőre nézve mindenképpen kedvező helyzetnek és kiindulási alapnak tekinthető, hiszen a tömegtermékek esetében – a jelenlegi termesztéstechnológia és átlaghozamok mellett – a külpiacokon nem tudjuk felvenni a versenyt a nagy termelő országokkal.
Érdemes tehát az exportpiacainkat bővíteni a magas hozzáadott értékű termékek esetében, hiszen a nemzetközi piacon van helye a magyar fűszerpaprikának, van kereslet a kifejezetten magyar alapanyagból készített termékek iránt. Szem előtt kell tartani azonban, hogy az EU-ban a prémium termékek szegmensében a kiváló minőségű, illetve erős és hatékony termelői szervezetek és marketing stratégia által támogatott spanyol és francia fűszerpaprika őrleményekkel kell versenyezünk.
Forrás: NAK
A Hajóson megrendezett fűszerpaprika szakmai napon a hazai fűszerpaprika termesztés múltja, jelenlegi helyzete és aktuális kihívásai, illetve a termesztés és értékesítés jövőbeni tendenciái és kilátásai voltak a középpontban.
Rendkívül nagy érdeklődés mellett, kiváló előadók szemléltették a fűszerpaprika őrlemény és az egyéb késztermékek nemzetközi piaci helyzetét, a fűszerpaprika termesztését, növényvédelmi kihívásait, illetve a klímaváltozás következtében jelentkező problémákat.
A szakmai napról számtalan rendkívül hasznos és érdekes – sok esetben hiánypótló – információt vihettünk magunkkal, ezek közül az alábbiakban három témakört emelnénk ki:
Megkülönböztetés a „tömegtermékektől” – az eredetvédelemmel és saját arculattal rendelkező termékekben rejlő piaci lehetőségek
A nagyüzemben, viszonylag alacsony termelési költségek mellett előállított, összességében közepes minőségű őrlemény előállítása mellett a másik termelési irány az Európai Uniós eredetvédelemmel rendelkező, jelentős kézimunka-igénnyel termesztett és feldolgozott, legmagasabb minőséget képviselő őrlemények előállítása elsősorban a kisebb üzemek, termelői szervezetek, illetve a szoros termelői integrációban működő üzemek számára jelent alternatívát.
Ezek a meghatározott fajtából és eljárással készült termékek, így pl. a spanyol „Pimentón de Murcia” vagy a La Vera-i füstölt őrlemény, amelyek egyértelműen elhatárolódnak akár a magyarországi, akár az afrikai, ázsiai, indiai vagy latin-amerikai ömlesztett tömegtermékektől.
Forrás: NAK
A spanyol pimentón de Murcia fűszerpaprika őrlemény saját arculattal és az EU eredetvédelem lógojával
Az Uniós eredetvédelem mellett pl. a spanyol fűszerpaprika termelők saját arculattal rendelkező integrációkba („Sindicato”) szerveződnek, amelyek egyben érdekvédelmi és kereskedelmi szervezetként is működnek. Így pl. az Extremadura-i La Vera-i paprikatermelők 1937-ben alapították meg a La Vera-i paprikatermelők szindikátusát, amely fő célja a közös értékesítés volt. Ezt követően 1952-ben megalakult az „exportőrök konzorciuma” (Consorcio de Exportadores), amely elsődleges feladata a fűszerpaprika maximális felvásárlási árának és minimális eladási árának a meghatározása volt. A termelői összefogások emellett jelentős marketing tevékenységet is folytatnak, a termékeken az EU védjegy mellett a saját lógojuk is megtalálható.
Hazai viszonylatban a Kalocsai és a Szegedi fűszerpaprika őrlemény rendelkezik Európai Uniós eredetvédelemmel, azonban ezek marketingje messze elmarad a spanyol vagy a francia termékektől.
Ugyanakkor Magyarországon is van példa a hosszútávon jól működő integrációra, így a fűszerpaprika őrleményt, krémeket, szószokat és pelyhet gyártó Univer-Product Zrt. számos termelőt integrál hosszú évek óta sikeresen.
Jövedelmező termelés és magas termésbiztonság– alkalmazkodás a klímaváltozásból fakadó kihívásokra és a termelési költségek emelkedésére
A fűszerpaprika termelési költsége az elmúlt tíz évben mintegy megkétszereződött, így a teljes költség akár az 5 millió forintot is elérheti hektáronként. A ráfordítások csaknem felét a betakarítás teszi ki, de termőterület gyommentesítése is számottevő költséget (kb. 500 ezer forint/ha) jelent.
A magas termelési költségek ugyan kiemelt pénzügyi kockázatot jelentenek, azonban a fűszerpaprika felvásárlási ára – sok más kultúrával ellentétben – a költségek emelkedésével párhuzamosan növekedett.
A magas termelési költségek miatt egyrészt csakis az intenzív – akár nagyüzemi, akár kiskerti, kisüzemi – termesztés tekinthető kifizetődőnek, másrészt elengedhetetlen a termelési költségek pontos monitorozása és tervezése, illetve – mivel a legapróbb technológiai hibák vagy hibás döntések számottevő terméscsökkenést okoznak – a szakmailag felkészült és pontos üzemvezetés.
A termelés költség-jövedelem paramétereink optimalizálásán túl a klímaváltozásból fakadó új kihívások is megfelelő válaszokra várnak, így pl. a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti hirtelen és nagymértékű hőmérsékletváltozás, illetve a napégést okozó UV-sugárzás is számottevő stresszt jelentenek a növények számára, így számottevően befolyásolják a terméshozamot. Ezen túl az egyre gyakoribb jégeső, illetve a vihar formájában jelentkező, monszunszerű csapadék is egyre gyakrabban okoz jelentős károkat. Mindezek alapján – különösen a magasabb hozzáadott értéket képviselő, prémium termékek alapanyag előállítása során lehet indokolt a hideghajtatás felé történő elmozdulás.
A paprikaőrleményen túl – az új termékek térnyerése
A fűszerpaprikából készült őrlemény mellett egyre nagyobb a jelentőségük az egyéb termékeknek. Így pl. a Spanyolországban nagyon népszerű, füstölt őrleményeknek Magyarországon is bővülő piaca van. Ezen túl folyamatos és egyre nagyobb az igény a fűszerpaprika alapanyagból készült krémek, illetve a natúr vagy ízesített szószok iránti is.
Az 1992-ben alapított, holland-magyar tulajdonban lévő hajósi B.W.A Kft. kizárólag csípős fűszer-, chilli- és jalapeno paprikából állít elő paprikapépet és ízesített szószokat. Elsődleges termékük a különféle ízesített szószok alapanyagaként szolgáló natúr paprikapép, amelyet a friss termések őrlésével állítanak elő. Termékeiket szinte kizárólag exportálják, elsősorban Hollandiába, kisebb mennyiségeket szállítanak Lengyelországba. Jelenleg kb. 100 termelőt integrálnak, az idei szezonban 3 500 tonna paprika beszállítását várják. Az előállított szószok és krémek iránt hatalmas az igény. Az elkövetkező időszakban szeretnék megduplázni és 6 ezer tonnára növelni a feldolgozott fűszerpaprika amennyiséget, így a termelői bázis bővítésén dolgoznak. A szerződött termelőkkel szorosan együttműködnek, szerződött áron garantálják a beszállított termékek átvételét.
Fűszerpaprika várakozik válogatásra és további feldolgozásra a B.W.A. Kft. Hajósi telephelyén
Forrás: NAK / Dr. Kozak Anita
Mezőgazdaság
Száj- és körömfájás – mi várható?
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra
A veol.hu kérésére a Verga, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztatást adott arról, érinti-e a társaság munkáját a hazánkban március elején jelentkezett járvány. A száj- és körömfájást ugyanis nem csak a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske kaphatja el, a rendkívül fertőző, vírusos betegségre fogékonyak a szarvasfélék és a vaddisznó is.

Fotó: Pixabay
A vadon élő párosujjú patások, a szarvasfélék és vaddisznó is fogékony a vírusra, ezért járványügyi szempontból fontos a vadállomány figyelése, különösen azért, mert megfertőződhetnek a száj- és körömfájással, amikor a háziállatokkal közös legelőket használnak vagy a közvetlen érintkezés révén – áll a Veszprém vármegyei hírportálhoz eljuttatott tájékoztatásban.
A betegség fő tünetei közé tartozik
- a láz,
- az étvágytalanság,
- a nyálzás,
- a hólyagok megjelenése a szájban és a lábvégeken.
A száj- és körömfájás vírusa képes tartósan fennmaradni a környezetben és átkerül ragályfogó tárgyakra, például járművekre és emberekre. Ám elpusztítható kereskedelmi fertőtlenítőszerekkel, így alapos tisztítással és fertőtlenítéssel csökkenthető a fertőzés kockázata. A Bakonyban kirándulók is tehetnek a betegség megállítása érdekében, azzal, hogy elkerülik az állattartó telepeket és a legelő állatokat, illetve túrázás, erdőjárás után fertőtlenítik a ruházatukat és a cipőjüket.
A Verga szerint lényeges, hogy a vadászoknak fertőtleníteniük kell felszerelésüket, különösen, ha másik területről érkeznek.
A vírus vadgazdálkodási következménye lehet a vadászat és a vadhús forgalmazásának korlátozása fertőzött területen.
A vírus továbbterjedésének megakadályozása érdekében hatósági intézkedések, például kilövési tilalom vagy fokozott monitorozás léphet életbe.
Veszprém vármegyében az említett intézkedések a tájékoztatás időpontjában (március 17.) nem voltak hatályban. Érdemes azonban folyamatosan figyelemmel kísérni a hatósági tájékoztatást és betartani az előírásokat annak érdekében, hogy minimalizáljuk a vírus terjedésének kockázatát, védve ezzel mind a vadállományt, mind a háziállatokat – hangsúlyozza a Verga.
A járvány alakulásáról, a betegséggel kapcsolatos információkról a Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán lehet tájékozódni.
Szerző: Rományi Zita – VEOL – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
NÉBIH: Tájékoztatás a durumbúza kultúrában felhasználható növényvédő szerekről
Gyakran felmerül a gazdálkodók részéről a kérdés, hogy mely növényvédő szerek alkalmazhatóak a durumbúza kultúrában. Az engedélyező hatóság állásfoglalása szerint a forgalomba hozatali és felhasználási engedélyük alapján a „búza” vagy „őszi búza” kultúrában engedélyezett növényvédő szerek alkalmazása a durum- és tönkölybúza kultúrákban is megengedett.

Érdemes használni a Nébih növényvédő szerek adatbázisát. Kattints a képre és próbáld ki! Fotó: Agro Jager
A gyomirtó szerek alkalmazásakor különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a (tavaszi, illetve őszi) durum- és tönkölybúza sokkal érzékenyebb a herbicides kezelésekre, mint az őszi búza.
Fontos tudni, hogy a durum- és tönkölybúza kultúrákban felhasználható növényvédő szerek kijuttatását megelőzően, javasolt a fitotoxicitás kockázatáról az engedélytulajdonossal és a fajta fenntartóval is konzultálni, ellenkező esetben gyomirtó szerek vonatkozásában akár a kultúrnövény pusztulása is bekövetkezhet.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az elektronikus gazdálkodási naplóban (eGN) a búzában engedélyezett növényvédőszerek durumbúzában és tönkölybúzában is kiválaszthatóak, viszont az élelmezésügyi várakozási időt (ÉVI) a gazdálkodónak szükséges beírni, az nem jelenik meg automatikusan mivel nem szerepel az okiratban durumbúza vagy tönkölybúza hasznosítás. Ilyen esetben az őszibúza/búza mellett szereplő ÉVI-t kell beírniuk a kitöltőknek.
A durumbúza és tönkölybúza hasznosítások kódjai az alábbiak:
KAL04 Őszi durumbúza
KAL05 Tavaszi durumbúza
KAL06 Őszi tönkölybúza
KAL07 Tavaszi tönkölybúza
Forrás: Nébih
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Új csemetetermesztési technológiák segítik a hazai erdők hosszú távú fennmaradását

Tanulj Szegeden erdészeti és földmérési ismereteket. Felnőttkézésben (25 év felett) akár két év alatt megszerezheted a képesítést. Részletekért kattints a képre!
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében több mint 30 milliárd forint áll rendelkezésre az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó telephely- és technológiai fejlesztésekre, köztük a csemetetermelési ágazat támogatására – mondta Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács szakmai konferenciáján.

Mocz András, az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára. Fotó: Vermes Tibor / AM
A szlovák-magyar együttműködésben megvalósuló, a csemetetermesztés fejlesztését célul kitűző INTERREG projekt keretében rendezett konferencián a helyettes államtitkár kiemelte, az erdők fennmaradásának alapja a genetikai változatosságot biztosító szaporítóanyag. A most induló tavaszi erdőtelepítések számára az jelenti az egyik alapot, hogy a csemetetermelők felkészültek az igények kiszolgálására, és legnagyobb részt hazai forrásból rendelkezésre áll az ültetésekhez szükséges szaporítóanyag.
Mocz András arra is felhívta a figyelmet, hogy az Országfásítási Program keretében 2019 óta már 184 millió fát ültettek el az erdőtelepítésekben és fásításokban, ami az április 2-án megnyíló új erdőtelepítési pályázattal ismételt lendületet kap. A fák elültetéséhez szükséges csemetemennyiséget országszerte mintegy 400 termelő biztosítja.

Már kapható! Futó Tamás: +36 70 201 4274
A klímaváltozás kihívások elé állítja a gazdálkodókat. Többek között rövidül az ültetési időszak, és nagyobb stressz éri a csemetéket az ültetés során. Éppen ezért szükséges az új, innovatív technológiák bevezetése – emelte ki. Ennek egyik lehetséges iránya a burkolt gyökérzetű, konténeres erdészeti facsemeték előállítása, amelyre a szlovák-magyar együttműködésben indult INTERREG pályázat kínál lehetőséget.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács által koordinált, és az állami erdészeti társaságok közreműködésével megvalósuló projekt keretében több mint kétszázezer őshonos fajú facsemetét állítanak elő burkolt gyökérzettel, amelyek növekedését különböző kísérleti helyszínekre kiültetve vizsgálják. A vizsgálatok lebonyolításának egyik fontos hazai partnere a konferenciának is helyszínt biztosító Vérteserdő Zrt. Az új technológiával nevelt csemeték alkalmazása megoldást jelenthet a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére és az erdőtelepítések sikerének növelésére.

Őshonos erdőtársulásaink megőrzése az erdész szakma egyik főfeladata. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A kormányzat nemcsak az erdőtelepítések támogatásán keresztül ösztönzi a csemetetermelést, hanem egyéb lehetőségeket is kínál a termelőknek. Mocz András hangsúlyozta, szintén az erdészeti szaporítóanyag iránti keresletet ösztönzi a hamarosan megjelenő agrárerdészeti támogatás, amely mezővédő erdősávok, fasorok és fás legelők létrehozását teszi lehetővé. A Közös Agrárpolitika keretében a legfontosabb azonban az a kiírás előtt álló gépesítési támogatás, amely az erdészeti szolgáltatók mellett a csemetetermelőkre is kiterjed, és segíti az ágazat technológiai felzárkózását. A technológiai fejlesztés az állami erdészeti társaságoknál elkezdődött: a Mecsekerdő Zrt-nél tavaly ősszel új tárolási technológiát meghonosító hűtőházat adtak át.

Ne bízza másra! Vadászatát foglalja le közvetlenül Dobos Sándor vadászmesternél. Cserkeljen őzbakra Biharnagybajomban, a Nagy-Sárrét szívében!
A KAP források mellett az agrártárca ösztönzi a kutatási tevékenységet is. Ennek kapcsán indult az a nemzetközi együttműködésben megvalósuló program, melynek keretében már a tavalyi évben két tonna tölgymakkot importált Magyarország Törökországból, ahol a hazánkban várható klimatikus viszonyok között élő fákról gyűjtötték a szaporítóanyagot. Az ország különböző pontjain a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének és az állami erdészeti társaságok részvételével zajló kísérletben azt vizsgálják, hogy a melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott magból fejlődő csemeték növekedése hogyan alakul a hazai környezeti viszonyok között.
A helyettes államtitkár kiemelte, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás kulcsszereplői a szaporítóanyag-termelők, ezért a jövőben egyre nagyobb figyelem irányul a hazai erdészeti szaporítóanyag előállításának támogatására.
Agrárminisztérium