További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A NAK közleményt adott ki az elektronikus Gazdálkodási Napló ügyintézéséről
Nem éri meg halogatni az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) feltöltését, a mielőbbi ügyintézéssel már most teljesíthető az egész éves adminisztrációs kötelezettség, és elkerülhető a januári sorban állás – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Jó hír, hogy az Agrárminisztérium döntésének köszönhetően a termelők újabb egy évet kaptak a felkészülésre, az eGN vezetésére jövőre is az idei szabályok vonatkoznak majd.
A 2023. év vonatkozásában papír alapon vezetett eGN-t 2024. január 31-ig fel kell tölteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületére, valamint a 2023-ra elektronikusan vezetett adatokat ezen időpontig kell beküldeni az elektronikus felületen.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ugyanakkor azt javasolja a termelőknek, hogy ne halasszák az utolsó pillanatra az eGN feltöltését, hiszen egy teljesen új, tartalmában és az érintett gazdálkodók számában is szélesebb körű adatszolgáltatás az elvárt. Azon gazdálkodók, akik már ez évi tevékenységüket elvégezték, keressék fel falugazdászukat, szaktanácsadójukat! A mielőbbi ügyintézéssel lezárható a termelő idei adminisztrációs kötelezettsége és elkerülhető a januári sorban állás.
Fontos, hogy minden érintett gazdálkodó időben teljesítse az eGN ki- illetve feltöltési kötelezettségét, hiszen az adatszolgáltatás elmaradása egyes támogatások esetében akár a teljes támogatás vagy támogatási részösszeg elvesztését is maga után vonhatja.
Az Agrárminisztérium az idei év tapasztalatai alapján úgy döntött, hogy a gazdálkodók alapos felkészülését segítve a 2024-es évre vonatkozóan is elegendő lesz egyszer feltölteni a Nébih felületére a Gazdálkodási Napló adatait. Ez alól egyedül a permetezési napló jelent kivételt. A tárca döntésének köszönhetően 2025. január 1-jétől kell naprakészen feltölteni az adatokat az elektronikus gazdálkodási naplóba, és a papír alapon vezetett 2024-es gazdálkodási naplókat legkésőbb 2025. január 31-ig kell feltölteni majd a Nébih eGN felületére.
Az eGN a gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítését célozza; egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amelybe a Nébih a jelenleg különálló e-permetezési napló, Gazdálkodási Napló és nitrát adatlap rendszerekben található adatokat integrálja. A gazdálkodási napló adattartalmát a Magyar Államkincstár a támogatási feltételek ellenőrzése során elkéri, illetve ellenőrzi. Az eGN integrálja a gazdálkodási naplót és a hatóságok részére nyújtandó adatszolgáltatási kötelezettséget, ami azt jelenti, hogy megszűnik az eddig ÁNYK-ban beküldött WEB GN az AKG, ÖKO, NATURA 2000 területtel rendelkezők részére, illetve megszűnt a permetezési napló külön történő vezetése is. Ezen kívül a nitrát adatszolgáltatás is az eGN-ben teljesítendő.
A naplóvezetési kötelezettség minden AÖP-öt vállaló, termeléshez kötött támogatásokat igénybe vevő, növényvédelmi kezeléseket alkalmazó, AKG és ÖKO, vagy Natura 2000 területtel rendelkező, nitrátérzékeny, vagy, erózióérzékeny területen gazdálkodást folytatót érint, emellett egyéb, a Vidékfejlesztési Program fentiekben fel nem sorolt egyes pályázatai is előírják az eGN vezetését.
Az adatszolgáltatási kötelezettség azonban nem érint mindenkit: a Gazdálkodási Napló vezetésére kötelezett gazdálkodóknak 2023-ban a Termeléshez kötött támogatásoknál, valamint a Feltételesség erózióérzékeny területein (JFGK1) csak a napló vezetése elvárt, külön adatszolgáltatás nem.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók az adatszolgáltatás teljesítéséhez szükséges minden információ birtokában legyenek, a NÉBIH közzétette honlapján a naplóvezetéssel kapcsolatos információkat, valamint az elkövetkezendő hetekben folyamatosan bővül a hivatal YouTube csatornáján elérhető rövid videók száma is a témában, amelyek célja a gazdálkodók segítése az eGN kitöltésében.
A NAK is segítséget nyújt a naplóvezetésre kötelezett gazdáknak; falugazdászai csoportos tájékoztatókat, képzéseket tartanak a témában.
Forrás: NAK
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV