Keressen minket

Mezőgazdaság

Rekordösszegű agrárkifizetés a magyar mezőgazdaságban az idén

Print Friendly, PDF & Email

2023 végéig rekordnagyságú mezőgazdasági agrárkifizetés történik meg

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az idei 1300 milliárd forinttal 2023 végéig rekordnagyságú mezőgazdasági agrárkifizetés történik meg Magyarországon – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán Gödöllőn, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Küldöttgyűlésén.

Feldman Zsolt az agrártámogatási rendszer aktualitásairól tartott előadásában a 2024-ben induló agrár- és vidékfejlesztési pályázatokról szólva elmondta: a közvetlen területalapú támogatások esetében hat jogcímen, összesen 194 milliárd forintot fizettek ki 2023-ban előlegként, a kérelmezők több mint 82 százaléka, mintegy 136 ezer termelő részére. Ez az arány megegyezik a tavalyi év hasonló adatával – jegyezte meg.

Karácsonyi ajándékot keresel? Kattints a képre és látogass el az Agro Jager webshopjába!

Az alaptámogatást 135 ezer termelő részére fizették ki 139,6 milliárd forint összegben, az újraelosztó támogatást 41 milliárd forintot összegben pedig 133 ezer gazdálkodó kapta meg – ismertette az államtitkár.

Feldman Zsolt elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében korábban átlagosan 6,7 milliárd forint heti kifizetés történt, míg 2023-ban a heti kifizetés már 13,7 milliárd forintnál tart.

Az államtitkár a 2024-es vidékfejlesztési pályázatokkal kapcsolatban azt mondta, hogy közel 1500 milliárd forintot tervez felhasználni a kormány, ennek 52 százalékát gazdaságfejlesztésre fogják fordítani. A gazdaságfejlesztési intézkedések között szerepel a mezőgazdasági üzemek fejlesztése a forrás 26 százalékáig, az élelmiszerfeldolgozás fejlesztése a forrás 17 százalékáig, vállalkozásfejlesztés és a generációs megújulás támogatása a forrás 7 százalékáig, mezőgazdasági vízgazdálkodás a  forrás 2 százalékáig, a kockázatkezelési rendszerrel pedig a forrás 1 százaléka foglalkozik – tájékoztatott.

A pályázatokról azt mondta, hogy a támogatás mértéke maximálisan 15 millió euró lesz projektenként, a kis és nagy projekteket külön felhívásban hirdetik meg. A támogatás intenzitása 50 százalékos lesz, amihez kapcsolódnak még kiegészítő támogatási intenzitások, például a fiatal mezőgazdasági termelők esetében plusz 15 százalék, termelői együttműködés esetében plusz 10 százalék. Új elemként megjelenik a gazdaságátadás plusz 15 százalék, valamint az ökológiai gazdálkodás plusz 10 százalék intenzitásnövelőként.

Feldman Zsolt ismertette: a kezességvállalás költsége öt százalék, a kamatköltség elszámolás irányadóan 10 százalék lehet, összesen legfeljebb 65 százalék intenzitás, nem termelő beruházás esetében pedig legfeljebb 80 százalék intenzitás érhető el. Kitért arra, hogy az előlegigénylés szabályai kedvezőbbek lesznek, az eddigi 50 százalékos mezőgazdasági árbevétel helyett elég lesz a jövőben a 40 százalékos, és eltűnik a bázislétszám tartási kötelezettség is.

Forrás: AM

Mezőgazdaság

Brüsszel elfogadta a gazdálkodók terheit csökkentő javaslatokat

Print Friendly, PDF & Email

Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az európai gazdatüntetések hatására az Európai Parlament jóváhagyta a Közös Agrárpolitika (KAP) egyszerűsítését, mely elsősorban a gazdálkodók terheinek mérséklését szolgálja. Hazánknak is számos tehercsökkentést eredményező javaslata volt, melyek érdemben mérsékelik a mezőgazdasági termelőket nehéz helyzetbe hozó termeléskorlátozó és adminisztratív kötelezettségeket.

A fénykép illusztráció. Fotó: AM

Az európai uniós gazdatársadalom elégedetlensége és a KAP Stratégiai Tervek végrehajtása első évének tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a stratégiák hatékony megvalósításához kiigazításokra van szükség. Ezekhez felül kellett vizsgálni és egyben egyszerűsíteni a szabályozást, hogy a tagállamok a mezőgazdasági termelők valódi igényeihez igazíthassák a támogatási rendszerüket, nagyobb rugalmasságot adva a gazdálkodási tevékenységek eredményes elvégzéséhez. Figyelembe kell venni ugyanis az ágazat szereplőit sújtó növekvő kihívásokat, melyek elsősorban az időjárás kiszámíthatatlanságában, a piaci és a gazdasági bizonytalanságokban érhetők tetten.

Az Európai Parlament döntése nyomán a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy szabályaikat akár már a 2024-es kérelmezési időszakban úgy alkothassák meg, hogy azok nagyobb mozgásteret adjanak a gazdálkodók számára a termelési gyakorlataik megvalósításához. Magyarország a javaslatában megfogalmazottaknak már számos alkalommal és idejében hangot adott, ám e meglehetősen kései döntés nyomán most végre érvényre is juttathatja azokat az idei esztendőtől, amelyekre még módja van. Jelentős eredmény, hogy a magyar javaslatok kulcselemei közül számos elfogadásra került. Ilyen például az, hogy a kisgazdaságokra aránytalan terhet rovó ellenőrzéseket és szankciókat két év alatt kivezetik. További eredmény, hogy a termeléskorlátozó és így az orosz-ukrán termeléssel szemben jelentős versenyhátrányt okozó parlagoltatást ki lehet vezetni a kötelező támogatási feltételek közül, miközben azok számára, akik környezeti, vagy gazdasági megfontolásból önként vállalják, támogatott lehetőségként megmarad.

A könnyítéseket tartalmazó szakmai tájékoztató anyag megtalálható az Agárminisztérium tematikus weboldalán, a https://kap.gov.hu-n.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Emelkedő gabonaáraknál nem érdemes a készleteken ülni

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Emelkedést mutatnak az európai határidős piacokon a gabonaárak, így a hazai gazdáknak érdemes most odafigyelniük a megfelelő szerződések megkötésére és készleteik értékesítésére is − jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Böhönyén tartott Gazdafórumon, csütörtökön.

Fotó: AM

Feldman Zsolt ismertette, hogy az időjárás kedvezőtlenül hatott a francia és a német szántóföldekre, ahonnan a gazdák az őszi kalászosokból jóval kevesebbet takaríthatnak majd be. Ennek hatása már észlelhető az európai határidős piacokon, ahol is a gabonaárak érdemi emelkedést jeleznek.

Mindeközben, kedden az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes importjának további egy évvel történő meghosszabbítását – tájékoztatott az államtitkár, rávilágítva, hogy az európai és a magyar gazdálkodók nem tudnak versenyezni a nemzetközi nagytőkés oligarchák tulajdonában álló több százezer hektáron termelő ukrán gazdaságokkal, amelyek jóval enyhébb termelési feltételek mellett termelnek. Brüsszel a háborút pénzeli az európai gazdák támogatása helyett, ezzel továbbra is agrárválságot okoz.

Emlékeztetett, hogy a gazdasági nehézségek – a háború, a csökkenő terményárak és a kiszámíthatatlan időjárás – ellenére 2023-ban az agrárkifizetések értéke 1400 milliárd forinttal új rekordot ért el, amely közel háromszorosa a 2010-es 533 milliárd forintnak.

Mintegy 157 ezer gazdálkodó több mint 527 milliárd forint támogatáshoz jutott április 21-ig az uniós és a nemzeti források által – tette hozzá.

Feldman Zsolt felhívta a figyelmet a kormány intézkedésére, amely szerint a Magyar Államkincstár május 31-ig gondoskodik a terület- és állatalapú támogatások kifizetéséről. Ezen túlmenően 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz.

Kitért arra is, hogy az Agrárminisztérium a tavasszal elinduló új vidékfejlesztési pályázatok esetében több olyan pályázati felhívást is előkészített, amely a takarmányipar, az élelmiszeripar, az állattartás és a kertészetek fejlesztésére ad lehetőséget. A feldolgozóipari pályázati felhívásokat 200 milliárd forintos keretösszeggel hirdetik meg, szintén 200 milliárd forintos keretösszeggel jelennek meg az állattartó telepek megújítására irányuló pályázatok, a kertészetek fejlesztéseit pedig közel 100 milliárd forint keretösszegű forrás segíti.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fagyott ma reggel is: néhol -3 fokig hűlt a levegő

Print Friendly, PDF & Email

Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Péntek reggelre is több helyen csökkent 0 fok alá a hőmérséklet. Hétvégén azonban búcsút inthetünk végre a fagyoknak. Péntek hajnalban sem szabadultunk meg a fagyoktól, sőt a csütörtökinél kissé hidegebb a reggel. Az Alpokalján, az Északi-középhegységben, a Duna-Tisza közén, valamint a Nyírségben is fagypont alá hűlt több helyen a levegő.

Ábra: Időkép

Romhányban -3,1 fok volt a minimum, itt mértük a leghidegebbet. Kecskemété a dobogó második foka -3 fokkal , Zabar pedig -2,8 fokkal lett bronzérmes. A fagynak ezúttal is voltak nyomai, deres fű, lefagyott szélvédő árulkodott róla.

Fotó: Időkép

Hétvégén már várhatóan megszabadulunk a fagyoktól. Szombaton még a hidegebb, fagyzugosabb helyeken lehetnek gyenge fagyok, vasárnap azonban már teljesen fagymentes lesz a reggel.

Forrás: Időkép

Tovább olvasom