További információk e témában a Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelme 2024. I–III. negyedév című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 4. szám.
Forrás: AKI
Nyilatkozott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese
A magyar kormány elismeri a hazai agrárium jelentőségét: idén is biztosítottak az agrártámogatások, amelyek jelentős lendületet adnak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének Csongrád-Csanád vármegyében is – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület Gazdanapi fórumán, szombaton.
Farkas Sándor kiemelte, hogy „2023-ban új rekordot könyvelhettünk el”, tavaly a sikeresen igényelt és kifizetett agrártámogatások mértéke ugyanis meghaladta az 1300 milliárd forintot. Csongrád-Csanád vármegyére vonatkozóan a kötelezettségvállalások összértéke a vidékfejlesztési programban meghirdetett felhívások tekintetében megközelítette a 190 milliárd forintot, a támogatott kérelmekre kifizetett összeg pedig meghaladta a 108 milliárd forintot – tette hozzá.
A miniszterhelyettes meghatározónak tartja a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházások támogatását, hiszen szerinte reagálni kell az ukrán mezőgazdasági termékek okozta új kihívásokra. Az agrártámogatások területén a vidékfejlesztési programot felváltja a KAP Stratégiai Terv. Hazai forráskerete 5393 milliárd forint, amelyből a vidékfejlesztés, azaz a KAP II. pillére 2895 milliárd forintnyit tesz ki. Ennek a forrásnak az ésszerű felhasználásától 2027-ig a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődését várják. „A csaknem 2900 milliárd forint agrár- és vidékfejlesztési forrásból 600 milliárdnyit biztosít az unió, a többi hazai pénz” – emlékeztetett, majd ismertette, hogy a vidékfejlesztési források 52 százaléka, vagyis közel 1500 milliárd forint jut gazdaságfejlesztésre, mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokra.
A pályázati felhívásokról elmondta, hogy tavasszal várható a mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházások első csomagja, ugyancsak tavaszra tervezik azokat az ökológiai szempontból fontos földhasználat-váltást segítő támogatásainkat elindítani, amelyekhez később többéves fenntartási támogatás igénybevételének lehetősége is megnyílik. A nyárra készülhet el a generációváltást segítő felhíváscsomag, míg az őszre várhatók a vidékfejlesztési pályázati konstrukciók. Mindezek mellett az év végére egy újabb beruházási pályázati csomag meghirdetését időzítjük, amely a precíziós gazdálkodást vagy éppen a terménytisztítás, -szárítás technológiai megújulását segíti – sorolta.
Farkas Sándor megemlítette, hogy Csongrád-Csanád vármegye zászlóshajója a hajtatott zöldségtermesztésnek. A vármegye részesedése az országos termésmennyiséghez viszonyítva padlizsánból 39,5 százalék, sárgarépából 38,9 százalék, zöldpaprikából 26,7 százalék, paradicsomból 25,5 százalék, uborkából pedig 24,5 százalék volt 2022-ben. Országos viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű még a burgonya, amelyet 1782 hektáron 1144 gazdálkodó termelt.
Forrás: AM
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került
A Bizottság (EU) 2024/3199 felhatalmazáson alapuló rendelete alapján a 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet peszticidek és ipari vegyi anyagok jegyzékbe vételében több módosítás történt.
Számos hatóanyag engedélye nem került meghosszabbításra vagy az engedélye visszavonásra került, ami az adott anyag peszticidként való felhasználásának tilalmát jelenti 2025. március 1-jétől. Ez uniós szinten megközelítőleg 30 hatóanyagot érint, mellyel tovább szűkül a növényvédelemben felhasználható készítmények száma. Talán a legnagyobb kihívást az S-metolaklór kivonása jelenti, mely megnehezíti a magról kelő egyszikű gyomok elleni hatékony védekezést. A kultúrák egy részében például a klomazon vagy a petoxamid hatóanyaggal premeergens, míg a proszulfokarb és a pendimetalin hatóanyaggal preemergens vagy korai posztemergens kezelésre van lehetőség.
A spirotetramátot főként szúró-szívó szájszervű kártevők (pl.: levéltetű, molytetű) elleni védekezésben alkalmazták zöldség- és gyümölcs kultúrában, mely számos kiskultúrát is magába foglalt. Helyettesítésére lehetőség van többek között az acetamiprid és a piretroidok csoportjába tartozó hatóanyagokkal.
A legtöbb visszavont hatóanyag a gombaölők közzé sorolható. A széles hatásspektrumú, kontakt hatásmódú metiram helyettesítése jelentheti a legnagyobb kihívást, de a burgonya- és paradicsom fitoftórás betegsége elleni védekezés is nehezebbé vált a fenpropimorf, a dimetomorf és a bentiavalikarb hatóanyagok visszavonásával. Emellett a rágcsálóírtó pépek egyik hatóanyagát, a difenakumot is visszavonták.
A hazánkban engedélyezett készítmények érvényességéről a hatóság honlapján tájékozódhatunk.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Adatokat közöltek a magyar agrár-külkereskedelmi forgalomról
Magyarország agrár-külkereskedelme a vizsgált időszakban is koncentrált és erősen Európa-centrikus volt: az exportforgalom 95 százalékát európai országokkal bonyolítottuk. Ázsia részesedése 3,1, Amerikáé 1,1 százalék volt, Afrika és Ausztrália részesedése pedig az 1 százalékot sem érte el. Természetesen az Európai Unió belső piaca abszolút meghatározó, az agrár-külkereskedelmi exportból 83,5 százalékkal, az importértékből 92,4 százalékkal részesedett 2024 első kilenc hónapjában. Az EU-tagországokba exportált termékek értéke 3,6 százalékkal, az import értéke 2,9 százalékkal emelkedett, az egyenleg 1960 millió eurós értéke 6,3 százalékkal több, mint a bázisidőszakban volt.
A legfontosabb export- és importpartnerek köre szinte azonos, így a legnagyobb agrár-külkereskedelmi forgalom 2024 első három negyedévében is Németországgal bonyolódott. Az agrárexport értékének csökkenő sorrendjében további fontos partnerek voltak még Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, az Egyesült Királyság és Hollandia. A felsorolt országok részesedése megközelítette a teljes agrárkivitel 72,7 százalékát. Az agrártermékek főbb beszállítói szinte megegyeznek az exportpiacokkal, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
Az MVH közleményt adott ki: A bejelentés elmulasztása 100%-os szankciót eredményez
Az Agro-ökológiai Program keretében benyújtott kérelmek elbírálása során támogatási feltétel a növényvédelmi kezelések bejelentése.
Ez azt jelenti, hogy azoknak a gazdálkodóknak, akik a támogatásban részt kívánnak venni, a választott gyakorlattól függetlenül az esetleges növényvédőszeres kezelésekről adatszolgáltatási kötelezettségük van. Ilyen bejelentésnek minősül a permetezés hiányában tett nemleges nyilatkozat is. A szankció 100%-os.
A fentiek tekintetében tehát a növényvédelmi kezelés ellenőrzése két részre bontható a 2024. évi kérelmekre vonatkozóan:
A növényvédelmi kezelések bejelentése az alábbiak szerint lehetséges:
A permetezési adatok bejelentésének határideje 2025. január 31.
Forrás: MVH