Keressen minket

Mezőgazdaság

Fél évszázada telepítették a Milliomodik hektár erdőt Kecskeméten

A Milliomodik hektár Emlékerdőt 1975. március 28-án avatták fel

Közzétéve:

Napjainkban természetes, hogy Kecskemét büszkélkedhet egy csodálatos arborétummal, bárki felmászhat a Vízműdomb tetejére vagy sétálhat a Milliomodik hektár erdőben. Néhány évtizeddel ezelőtt azonban ezek még sehol sem voltak. Helyükön csupán szántóföld, rét, futóhomok volt.

Fotó: KEFAG Zrt.

Az eredeti cikk SEBESTYÉN HAJNALKA tollából itt olvasható: https://www.baon.hu/helyi-kozelet/2024/02/fel-evszazada-telepitettek-a-milliomodik-hektar-erdot-kecskemeten#google_vignette

Múltidézésünk során ezek történetét tárjuk fel. Időutazásunkhoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásainkat vettük alapul. Forrása dr. Gőbölös Antal elbeszélése, illetve a Kecskeméti Arborétum című könyve volt. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak, illetve dr. Gőbölös Antal fényképeiből is bemutatunk kettőt.
Kialakulások története az 1960-as évekig nyúlik vissza. Kecskeméten már a 19. század első felében egyre nagyobb gondot okozott a futóhomok, mely ráadásul kedvezőtlen északi, észak-nyugati széliránnyal párosult. Az elmúlt századok egyre intenzívebb tájhasználata – erdőirtás, legeltetés, szántóföldi növénytermesztés – miatt a táj jelentősen leromlott. A növényborítás hiánya miatt a szélfútta homok megnövelte a kiülepedő és lebegtetett porszennyeződést. Ehhez jött még a közlekedésből adódó további környezetszennyezés.

Jelentős a humánökológiai hatás

A fás környezet humánökológiai pozitív hatása jelentős. Kecskeméten a zöldfelületi rendszer kialakítása az 1960-as években kezdődött el. 1961-67. között a város nyugati térségében, a Csalánosi erdő szomszédságában 67 hektáron erdőt telepítettek. A Csalánosi parkerdő hosszú éveken át kedvelt kirándulóhely volt, ma már kevesebben látogatják. 1967-re készült el a város első egységes Általános Rendezési Terve (ÁRT). Majd 1968 és 1975 között a város keleti (Nyomás) és déli (Muszály) területein is erdőtelepítéseket eszközöltek. A város stratégiailag fontos északi határterületei azonban még az 1970-es évek elején nyitottak voltak. Például a Tó Hotel helyén a Barnevál vállalat libatelepe működött, a Máriaváros szélén pedig északi, észak-nyugati irányban még a Széktó sziktavas-nádfoltos rétjei terültek el. A Mária kápolnától egészen el lehetett látni a Máriavárosig.

A II. világháború utáni erdőtelepítésekre utal a név

Az ÁRT irányelvei alapján felgyorsultak az erdőtelepítések. 1972-76 között a Szabadidőpark, 1975-ben a Milliomodik hektár Emlékerdő, 1976-1986 között a mesterséges tórendszer és a Vízműdomb készült el. Mindezek 500 hektáron pozitívan hatottak a város környezeti minőségére. Ezek után következett az arborétum kialakítása, mely hosszú éveken át húzódott, de mára az ország egyik legszebb létesítménye.

A Milliomodik hektár Emlékerdőt 1975. március 28-án avatták fel, a Széchenyivárosban, az Akadémia körút, Nyíri út és a Szabadidőpark által határolt 5,6 hektár területen. Az elnevezése arra utal, hogy a II. világháborút követő három évtizedben (1945-1975) egymillió hektár erdő létesült, újult meg hazánkban. Az erdőtelepítési program keretében 560 ezer új erdőt telepítettek, és 440 ezret felújítottak, rendbe tettek.
Az országos program jelentős része a nagy Alföldön valósult meg, kiemelten két város versenyzett, Debrecen és Kecskemét. Végül a „versenyben” Kecskemét nyert, így itt avathatták fel az egész erdőtelepítést fémjelző Milliomodik hektár Emlékerdőt. Az avatóünnepségre nagyon sokan érkeztek, neves tisztviselők ültették el a különböző fákat, többek között Madas András miniszterhelyettes.

Őshonos fákat ültettek

A Milliomodik hektár Emlékerdőbe harmincféle fát és cserjét telepítettek. Hazai fafajok, őshonos fákat ültettek, mint kocsányos tölgy, juharfélék, nyír, hazai nyárfélék, stb. Ezek közül néhány még ma is áll, például a Tiszaháti nyárfák. A kivitelező a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság Nyárlőrinci Nyárjasi Erdészete volt, Szeverényi István vezetésével. Eredetileg 5,6 hektár területen feküdt az erdő, de ebből később kivontak kisebb részeket, az egykori kis busz végállomásnak, illetve a Szabadidőpark parkolójának. A sokak által csak Kiserdőként emlegetett Emlékerdő 1975-ben tanácsi kezelésbe került, a terület állami volt.

Az erdő tervezésében részt vett dr. Gőbölös Antal is, aki 25 évig, 1979- és 2004 között volt a Dél-Alföldi Hatóság Kecskeméti Erdőfelügyelőségének a vezetője, előtte pedig a KEFAG ágazatvezetője volt. A terveket Ván László erdőművelési osztályvezető készítette, munkáját segítette Gőbölös Antal és Begya Lajosné Editke.
Kapcsolódó dokumentum: az Országos Erdészeti Egyesület által kiadott Erdészeti Lapok 1975. májusi lapszáma.

Forrás:

 

Mezőgazdaság

Sertésállományban igazolta az Aujeszky-betegség vírusát a Nébih

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében

Published

on

Kattints a képre és kedveld a WILD Hungary Facebook oldalát is!

Aujeszky-betegség vírusának jelenlétét igazolta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy somogyszobi tenyészsertés-állomány állatainál. A fertőzés jelenlétét a sertéstartó vállalkozás további kettő, szintén Somogy vármegyében működő telepén is azonosította a hatóság. Az érintett állományok esetében a hatósági intézkedések folyamatban vannak, a telepeken járványügyi zárlat került elrendelésre.

Fotó: NÉBIH

Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amelyre számos állatfaj (például szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska) fogékony, azonban elsősorban a sertéseket érinti.  Fontos kiemelni, hogy a vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

A Somogy vármegyei Somogyszobon található sertéstartó tenyésztelepen még 2025. decemberében jelentkeztek az első klinikai tünetek, amelyek fokozatosan növekvő malacelhullásban és vetélésekben nyilvánultak meg. Az Aujeszky-betegség jelenlétét a Nébih laboratóriumában december 31-én szerológiai, majd január 6-án PCR-vizsgálattal is megerősítették. A hatósági intézkedések már december 31-én megkezdődtek, többek között mintavétel történt a gazdaság további három, szintén Somogy vármegyében található sertéstelepén. A laboratóriumi eredmények két állomány – Somogyszob, Nagybaráti-puszta, valamint Böhönye, Terepezd-puszta – esetében igazolták a fertőzés jelenlétét.

Az érintett telepeken a sertésállományok Aujeszky-betegségtől való mentesítésének szabályairól és a mentesség fenntartásáról szóló 30/2009. (III. 27.) FVM rendelet előírásaival összhangban hatósági intézkedések elrendelésére került sor. A járványügyi nyomozás, többek között a fertőzés eredetének felderítése és a kontakttelepek vizsgálata, jelenleg is folyamatban van.

Magyarország 2015 óta az Európai Unió által elismerten mentes a betegségtől. A Bizottság (EU) 2020/689 rendeletének Aujeszky-betegségre vonatkozó előírásai szerint a jelenlegi kitörés nem veszélyezteti az ország mentességi státuszát. Ugyanakkor a mentesség fenntartása érdekében a nemzeti és uniós jogszabályokban meghatározott intézkedések maradéktalan végrehajtása szükséges. Ennek megfelelően indokolt – többek között – a fertőzött állományok felszámolása, valamint az érintett telepek 2 km-es körzetében található, illetve azokkal járványügyi kapcsolatban álló sertéstartó gazdaságok állományainak vizsgálata.

Az Aujeszky-betegségről
Az Aujeszky-betegség egy herpeszvírus okozta fertőző betegség, amely elsősorban a sertéseket érinti. A betegség klinikai megjelenése az állatok életkorától függően eltérő. Fiatal malacok esetében lázas általános és idegrendszeri tünetek, valamint magas elhullási arány jellemző, míg idősebb sertésekben elsősorban légúti tünetek figyelhetőek meg. Vemhes kocák esetében magzatelhalás és vetélés előfordulhat. A fertőzésen átesett sertések rendszerint tartósan vírushordozók maradnak.
A vírusra a sertéseken kívül számos más állatfaj, például: szarvasmarha, juh, kecske, kutya, macska is fogékony. Esetükben a fertőzés rendszerint súlyos, erős viszketéssel és idegrendszeri tünetekkel jár és legtöbbször elhulláshoz vezet.
A vírus emberre nem veszélyes, humán megbetegedést nem okoz.

Forrás: NÉBIH

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Megnyílt a lehetőség a növényvédelmi kezelésekkel kapcsolatos nemleges nyilatkozatok megtételére az AÖP, ST AKG TK 2024 és ST ÖKO TK 2024 jogcímekben

Közleményt adott ki az MVH a gazdálkodók részére.

Published

on

Felhívtuk a kedvezményezettek figyelmét arra, hogy a 2025. évben az elektronikus gazdálkodási napló vezetésével és benyújtásával kapcsolatos könnyítés ellenére a permetezési adatok bejelentése továbbra is kötelező.

Amennyiben a gazdálkodó nem juttat ki növényvédőszert egyik, a felsorolt jogcímekkel érintett tábláján sem, abban az esetben is szükség van egy nemleges nyilatkozat megtételére.

A fenti nyilatkozat megtételére az Egységes kérelem adatváltozás bizonylat keretében 2026. január 2. napján megnyílt a lehetőség. Így amennyiben nem alkalmaztak semmilyen növényvédőszert egyik táblájukon sem, abban az esetben az Egységes kérelem keretében egyetlen mező bejelölésével teljesíthetik az adatszolgáltatási kötelezettségüket.

A fentiekben részletezett esetben a Növényvédőszer használattal összefüggő adatok fülön elégséges az alábbi mezőt bejelölni.

Ábra: MVH

​​​​​Javasoljuk, hogy a nemleges nyilatkozatot minél hamarabb tegyék meg az alábbiakban ismertetett jogkövetkezmények elkerülése érdekében.

Bejelentési határidő 2026. február 2.

FIGYELEM! A permetezéssel kapcsolatos bejelentés elmulasztása esetén az egyes pályázati felhívások és rendelet a következő jogkövetkezmények alkalmazását írják elő.

ST AKG TK 2024 intézkedés 3b. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

ST ÖKO TK 2024 intézkedés 3. számú mellékletének 2. Kötelezettségvállalások jogkövetkezményei bekezdés A) Általános kötelezettségvállalások jogkövetkezményei részének 5) pontja alapján, ha a kedvezményezett nem tesz eleget a növényvédelmi kezelések adatszolgáltatására vonatkozó kötelezettségének, úgy a tárgyévre jutó támogatási összeg 15%-ára nem jogosult.

AÖP jogcím keretében az adatszolgáltatás – melynek része a permetezési adatok vagy nemleges nyilatkozat benyújtása – a támogatás alapkövetelménye, elmulasztása a kérelem teljes elutasítását vonja maga után.

Forrás: MVH

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Ismét megjelent Csongrád-Csanád vármegyében a madárinfluenza

Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolták a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét.

Published

on

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma Csongrád-Csanád vármegyében két hízó pulyka tartó gazdaságban igazolta a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. Az érintett állományok felszámolása folyamatban van.

Fotó: NÉBIH

A Csongrád-Csanád vármegyei Szentes településen található, 4 800 és 18 800 egyedet számláló hízó pulyka állományokban az állategészségügyi hatóság megerősítette a betegséget. A madárinfluenza gyanúja az állományokban tapasztalható megemelkedett elhullás miatt merült fel. Az érintett állományokból vett mintákból a Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát mutatta ki.

Az állományok felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van, a gazdaságok körül pedig a hivatal szakemberei kijelölték a 3 km sugarú védő- és a 10 km sugarú megfigyelési körzeteket is.

Fontos kiemelni, hogy az országos főállatorvos már október közepén elrendelte a kereskedelmi célból tartott baromfik esetében a kötelező zártan tartást, míg az egyéb célú baromfit tartó gazdaságok (például háztáji állományok) esetében a baromfik zárt helyen történő etetését és itatását írta elő. Továbbá a Nébih ismét felhívja az állattartók figyelmét, hogy a járványvédelmi előírások szigorú és következetes betartása kulcsfontosságú a vírus bejutásának megelőzésében, mivel a kórokozó továbbra is jelen van a vadon élő madarakban. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a baromfik és a vadon élő madarak közvetlen és közvetett úton történő találkozási lehetőségét minimálisra csökkentsék a gazdák.

A madárinfluenzával kapcsolatos fontos és aktuális információk elérhetőek a Nébih folyamatosan frissülő tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

Tovább olvasom