Agrogasztro
Itt az egyetemi élelmiszermárka: az UniFood
Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Üzeme a napokban bemutatta legújabb termékeit, amelyeket a kar Böszörményi úti főépületében bárki megvásárolhatott. Az UniFood termékek ma már a nagyközönség számára elérhetőek – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyik legújabb projektjei között szerepel, hogy nemcsak oktatják az élelmiszertudományt, hanem aktív kutatás mellett, versenyképes élelmiszereket is előállítanak. E hármassal, a magyar minőségi alapanyagokra támaszkodva, olyan színvonalon képezhetik az élelmiszermérnököket Debrecenben, amelyre Magyarországon nem találunk példát. A Debreceni Egyetem, a kutató-gyártó üzemmel, versenyképest tudást ad a hazai és a Debrecenbe érkező külföldi hallgatóknak, akik döntően Ázsiából és Afrikából érkeznek Magyarország legnagyobb vidéki városába. Az Innovatív Élelmiszeripari Klaszter és a DE MÉK Élelmiszeripari Innovációs Üzeme a napokban bemutatta legújabb termékeit, amelyeket a kar Böszörményi úti főépületében bárki megvásárolhatott. Az UniFood termékek ma már a nagyközönség számára elérhetőek – tájékoztatta az Agro Jager Newst, Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.
Debrecenben az agrároktatás lassan 170 évre tekint vissza. Debrecen-Pallag, majd napjainkban a Böszörményi úti főépület emblematikus helyszíne a Kárpát-medence agrárfelsőoktatásnak, az agrárkutatásnak. A néhai Prof. Dr. Németh János, nemcsak hazánkban, hanem az USA-ban is világhírű kukoricanemesítő egyszer megjegyezte, hogy Debrecennek, magának a Debreceni Egyetemnek, olyan lehetőségei lesznek, amit pár évtizede szinte elképzelni sem lehetett. Kétségtelen tény, hogy Szlovákia, Ukrajna, Románia és az autópálya miatt Lengyelország, továbbá, ha végleg sikerül összekötni Magyarország két legnagyobb városát Szegedet és Debrecent közúton és vasúton egyaránt, akkor létrejöhet az az északi-déli folyosó, amely a Baltikumot összeköti a Balkánnal. Ez a gazdasági folyosó, ez a korridor, a legforgalmasabb tudományos helyszínné is bővíti a várost.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar az elmúlt évtizedekben szervesen átalakult. Ma már a Debreceni Egyetem kötelékét erősíti, ahogy Prof. Dr. Nagy János prorektor fogalmazott az elmúlt években: az interdiszciplináris kutatások elindításával katalizálta mind az agrár-, mind más tudományterületek fejlődését a Debreceni Egyetem különféle karai által kötött együttműködések sora.
Ennek az előkészített projektsorozatnak egyik fontos bázisa az élelmiszertudományok, amelyek messze túlmutatnak a mai kor kihívásain. A megannyi élelmiszeripari kutatás során, ugyanis olyan magas minőségű termékek kerültek ki először laborszinten, hogy megfogalmazódott Debrecenben, hogy érdemes lenne termékeket fejleszteni, márkázni és megismertetni a fogyasztókkal a legújabb kutatási eredményeket.
Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet és az Élelmiszeripari Innovációs Központ munkatársa az Agro Jager News számára kiemelte:
Az Észak-Alföldi Régió és Debrecen számára az agrár- és élelmiszervertikum stratégiai jelentőségű, mivel kiemelkedő mennyiségű természeti erőforrással és gazdasági lehetőséggel rendelkezik. A térségi fejlesztési stratégiákban mindezek következtében kiemelt célkitűzésként szerepel, a megye természeti adottságaira, hagyományaira, oktatási és kutatási potenciájára alapozott gazdaságfejlesztés, elsősorban a tradicionális ágazatokra, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra támaszkodva.
A régió stratégiai prioritásaival összhangban került létrehozásra egy élelmiszeripari oktató és innovációs bázis a Debreceni Egyetemen, mely egyben EU regisztrációs számmal ellátott működési engedéllyel rendelkező feldolgozó kisüzem is. Feladata az élelmiszeripari oktatással, a gyakorlati képzéssel kapcsolatos szolgáltatások, valamint a feldolgozási technológiák színvonalának jelentős javítása, európai és globális értelemben véve is igazodva a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeihez. A projekt operatív célja az infrastruktúra-fejlesztés és eszközbeszerzés volt. Ezek által a tej-, hús-, zöldség-gyümölcs feldolgozásra, valamint gabona- és sütőipari munkafolyamatok bemutatására egyaránt alkalmas kisüzemet, mint korszerű, innovatív gyakorlati képzőhelyet alakítottak ki. A gyakorlati képzés minőségi fejlesztése érdekében az alábbi élelmiszeripari technológiákat alakítottuk ki és mutatjuk be – folytatta a szakember.
Az oktatási feladatokon túlmenően a tevékenységek közé tartozik az egészségvédő és funkcionális élelmiszerek fejlesztése, humán- és takarmányozási célú hatóanyagok előállítása, valamint az innovatív, illetve hagyományos élelmiszeripari technológiák bemutatása, mindezeken keresztül a tudás-transzfer szolgáltatások biztosítása a gazdasági szféra számára. A projekt lehetőséget biztosít az intézményben felhalmozott K+F+I eredmények gyakorlatba ültetésére, ezáltal a vállalkozások és a kutatási szféra közötti együttműködések támogatására, illetve a partnerségi kapcsolatok erősítésére. A hungarikumok és tájjellegű ételek népszerűsítésével a projekt hozzájárul a társadalmi szemléletformáláshoz, ezáltal a természetes alapanyagú termékek iránti kereslet erősítéséhez.
A kialakított infrastruktúrán a munkaerőpiaci kulcskompetenciák fejlesztése és a versenyképes tudás megszerzésének biztosítása által hosszú távon hozzájárulunk az élelmiszergazdaság versenyképességének javításához és támogatjuk Debrecen város innovációra épülő gazdasági és tudásközponttá válását.
Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy több termékkel érkeztek a főépület egyik közkedvelt helyszínére. Nagyon keresett termékek voltak a sajtok, a natúr gomolya, a medvehagymás gomolya, a kapros-fokhagymás gomolya, a bükkfán füstölt natúr és chilis parenyica sajtok.
Kedveskedtek chilis és natúr száraztésztákkal is. A sütés szerelmesei számára különféle lisztkeverékeket is felsorakoztattak. Hoztak császármorzsát, muffin lisztkeveréket, pizza lisztkeveréket, gofri lisztkeveréket és még palacsinta lisztkeveréket is bemutattak.
Kapósak voltak a szünetekben az egyetemi kekszek és a sütemények is. Fahéjas, vaníliás, kakaós és itt fejlesztett pöfeteg kekszet is meg lehetett vásárolni.
Kiemelten közkedvelt termék a csemege debreceni pároskolbász is, mely többször is közönség- és szakmadíjazott termékként vált ismerté a Debreceniek számára.
Takács-Gál Marianna továbbá kiemelte, hogy Debrecen környékén nagyon jelentős a tormatermesztés is. A szántóföldi termesztés támogatása mellett élelmiszeripari kutatások is indultak, amelyek nyomán megszülettek a Tormaricum termékek. Legutóbb csemege, csípős és chilis tormakészítményeket lehetett vásárolni.
Az új termékek fejlesztése mögött megannyi magyar kutató, egyetemi hallgató és középiskolai gyakorlaton résztvevő diák munkája áll, amelynek garantált minőségét a Debreceni Egyetem szakmaisága biztosítja, ezért méltán büszkék arra, hogy a termékek nevében az universitas, az egyetem neve ott szerepel, így vehették fel az UniFood, azaz az egyetemi étel nevet – tájékoztatta az Agro Jager Newst – Takács-Gál Marianna, ügyvivő-szakértő, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertechnológiai Intézet munkatársa.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agrogasztro
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Szerbiában, Magyarkanizsán, augusztus 31-én megrendezték az V. Magyarkanizsai Vadásznapot, amelynek helyszínét a Tisza-parti kisváros strandja biztosította. Kovács Szilveszter főszervező kiemelte, hogy bár az idei program az ötödik alkalom, de már a Covid-járvány előtt elindították, így ez a programsorozat valójában hetedik éves. 78 csapat érkezett, akik közül 65 jelentkezett a főzőversenyre. Javában zajlik a fürj vadászata Szerbiában, de még strandolni is lehet a Tiszán, s ha a szokatlanul nagy forróság a mezőgazdaság számára nehéz heteket is hozott, erre a programra most ráfordult az idő.
Magyarkanizsára, a Vajdaságba, vagy Délvidékre, mert sokan így is emlegetik, ezekben a nyári hetekben nem egyszerű eljutni, hiszen Szerbia uniós csatlakozása még várat magára s a Schengeni zóna miatt az ellenőrzések, a be és kiléptetések, az átlagosnál is lassabbak. A Balkán-félszigetre és Kis-Ázsiába vezető, a város mellett húzódó E75-ös főút, amely egészen Norvégiából indul, olyan óriási forgalmat bonyolít le nap, nap után, hogy nem ritka, órákat kell várni, hogy vámhoz érjünk. Ha a kishatárátkelőket nem nyitották volna meg, akkor már-már lehetetlen átjutni Szerbiába vagy éppen Magyarországra.
Ezt a nehéz helyzetet mérsékelte a Röszke-Horgos II. közötti kishatárátlépő nyitvatartási idejének bővítése, amely pár napja hajnal négytől, este tizenegyóráig tart nyitva, de keletre Gyálánál, Kübekházánál, majd nyugatra Ásotthalomnál is erős a forgalom. Érthető, hiszen a rokoni és baráti kapcsolatok, Szerbia vendégszeretete, lehetőségei, megélénkítették a forgalmat és a lakosság, mind a két oldalról szeretné, hogy bővüljenek a nyitva tartások végig a szerb és a magyar határ mentén, meg a magyar és a román határon is, teszik hozzá a székelyek, mert hát egy-kettő mindenhol feltűnik!
Az emberek leleményesek és több vadász a magyar oldalon parkolva, gyalog lépett át és barátaink autójával igyekeztek a magyarkanizsai fesztiválra: „Vagy megszoksz, vagy megszöksz!”.
A helyszínválasztás szinte adta magát, emlékezett vissza Kovács Szilveszter a Balkan Teraszon, hiszen az étterem színvonalas és a strand lehetőségeivel kibővítve, nemcsak a helyiek, hanem távolabbról érkezők is megtalálják a szépségeit Magyarkanizsának. Sokan vadászatokkal egybekötve, mások a strand melletti kempingbe töltik ilyenkor ezeket a napokat, amely jóleső érzéssel tölti el az itt élő embereket. Így indult minden – mesélte Kovács Szilveszter, aki egyben a helyi társaság vadászmestere is.
Már az első esztendőben főztek a résztvevők. A gasztronómiának nagy hagyományai vannak Szerbiában és minden ember, minden vadász szívesen leül egy bogrács mellé, egy sült mellé, egy pljeszkavica mellé. Kis csapatok és nagy vállalkozások is felvonultak: mindösszesen 78 helyszínen főztek, sütöttek, de csak 65 nevező indult a pörköltfőző versenyen.
Ennek az az oka – mutatott rá Kovács Szilveszter, – hogy csak két kategóriában lehetett nevezni. Így vaddisznópörkölttel, illetve szarvaspörkölttel. Ebben aztán óriási verseny alakult ki. Komoly és ismert mesterek mérték össze a tudásukat, miközben tárcsákon különféle húsok pirultak és a balkáni ízek mellett, még fürjlevessel is készültek, aminek ilyenkor van az igazi szezonja.
A szervezés során kiemelten ügyeltek arra is, hogy a fesztiválra kilátogatók, vendégek is jól lakhassanak, számukra a különféle vadpörkölteket kínáltak és a vendégek a terített asztalok mellett kapcsolódhattak be a fesztivál forgatagába.
Kovács Szilveszter kiemelte, hogy az idei év sem a mezőgazdászoknak, sem a vadgazdálkodóknak, sem pedig a természetvédelemnek, nem a legsikeresebb éve. Az aszály a teljes mezőgazdaságra rányomta a bélyegét és a vadgazdálkodás, a vadvédelem lépett az előtérbe. Az őszi esők érkeztéig mindenképpen ki kell tartani, s ha lehetőségek engedik, akkor itatni kell a vadat.
A vadászati kultúra, a szokások, a szerbiai emberek életét teljesen átszőtte. Régen, amikor többen kötődtünk a faluhoz, a vidékhez egyértelmű volt, hogy mit jelent a természettel együtt élni. Ma, ezeket a rendezvényeket is meg kell ragadni arra, hogy a gyermekek megérthessék, hogy a vadászat nem idegen, hanem a minden napi élet része, ahogyan halászni és horgászni is kell. Ezekben az ifjúsági programokban jeleskedik Szerbia és sokan várják, hogy hajtásokra a tizenéveseket magukkal tudják vinni a szüleik, úgy, ahogyan tették sok-sok évtizeddel korábban.
Egy idős vadász úgy mesélte, hogy mire odakerült, hogy vadászok lehettük, apánk mellett már minden csínját-bínját tudtuk, ismertük. Mentünk a legsűrűbb részeket megzörgetni és szép rókákat ugrasztottunk. Élveztük, otthon se lehetett bennünket hagyni! Persze, hogy megtanultuk s fordítanak nekem szerbről magyarra és oda-vissza. A vadászat összeköt – idézem Dejan Dzakula főszerkesztő barátomat, aki a szerbiai Lov i jos ponesto vadászati újságot vezeti. Valahogy így lehetne fordítani, hogy vadászat és még valami más…
A vadászavatás, a teríték, az őzbak behozatala, a vadászkürtösök, mind-mind azt szolgálják, hogy megmutassák azt, hogy ez nem egy hobbi, hanem egy életforma és egyfajta kötelesség is vadásznak lenni. Nagyon sok gyerek, egészen óvodáskortól láthatta, hogy a vadászat nem ér véget azzal, hogy kimegyünk a határba, hanem az elejtett állatot haza is kell vinni. Nagy Emili, aki szülei bíztatására felakasztotta a tűzre a bográcsát, még a zsűrit is lenyűgözte s bár idén még nem állhatott fel a dobogóra, de mint a legfiatalabb nevező, elismerést vehetett át a fesztiválon. Igen, itt már egészen kicsi kortól főznek a gyerekek…
A zsűri kiemelte, hogy azok a pörköltek, amelyeket jóformán vízzel főztek, azokat azonnal kizárták, de alig-alig került erre sor. Megannyi trükk, fogás, fűszer került elő és a díjeső, – mert sok érmet, serleget kiosztottak, – mégiscsak megtalálta a legjobb pörköltet, amelyet végül Kiss Zoltán és Basa Gábor főzött, Csókáról. Az egyébként vadászó csókaiak elmesélték, hogy a szarvashúst felkockázták és pár napig pácolták.
A vizes, sós pácléből kivett húst aztán szépen lecsepegtették s mikor a zsíron megdinsztelt hagyma puhára párolódott a sóval, akkor került csak rá a paprika, majd a hús. Érdeklődésünkre annyit elárultak, hogy a pácba citromlé és babér is került, de már a paprikásba, később, a tűzön, már nem tettek.
Kovács Szilveszter kiemelte, hogy nagy örömükre szolgált, hogy az Országos Magyar Vadászkamara Kürtegyüttese is ellátogatott Magyarkanizsára, mert régi idők hangulatát idézték meg itt a Tisza-partján. A rendezvény tovább folytatódik, ebben már Nićiforović Dušannal, a társaságuk elnökével is megegyeztek.
Ez a fesztivál lassan egybeforrik Magyarkanizsa életével és jóleső érzés – folytatta Kovács Szilveszter, amikor ennyi ember összejön és leül beszélgetni, főzni, barátkozni, mert, ha valami, akkor ez biztosan vadászat is. Megosztani az ételünket, asztalunkat másokkal, régi szokás erre, amit mi tovább fogunk ápolni. Hogy ez mennyire fontos az itt élő embereknek, azt jól mutatja, hogy cégek sora támogatta ezt a rendezvényt. Köszönjük a támogatásukat nekik is – tájékoztatta az Agro Jager Newst Magyarkanizsán Kovács Szilveszter, a Magyarkanizsai Vadásznap főszervezője.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fotó: Agro Jager News
Agrogasztro
KÖZLEMÉNY: Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net oldalt
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
Magyarország legrégebbi, vadászati internetes oldalát, a Vadászat.net oldalt, amely 1999-ben indult, annak teljes tartalmával és a hozzátartozó domainnel megvásárolta az Agro Jager News – jelentette be Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója Budapesten, a jubileumi 30. Fegyver-, Horgász és Vadászati kiállításon.
Megvásárolta az Agro Jager News a Vadászat.net internetes vadászati szaklapot, amely 1999-ben indult. 25 év hírei, tudósításai, közéleti tevékenysége, a művészeteken át a vadásztörténetekig, különleges receptek, olyan archív hangfelvételek kerültek az Agro Jager News tulajdonába, amelyre joggal mondhatjuk, hogy a magyar vadászat internetes hajnalára mutatnak vissza. Egy olyan kort mentettünk meg az Agro Jager News égisze alatt, amelyen nagyon sokan dolgoztak a mögöttünk álló 25 évben – tájékoztatott Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., az Agro Jager News lapigazgatója.
A Vadászat.net újságot 1999-ben, Preisz Gyula alapította meg, de akkor még nem gondolta senki, hogy milyen jelentősége lehet az első elektronikus cikkeknek. Nem is láttuk valójában, hogy mekkora térnyerése lehet a digitalizációnak. Az oldalra 2000-ben figyelt fel a Nimród Vadászújság akkori főszerkesztője, Dr. Zoltán Attila, aki végül halálig együtt dolgozott az internetes lappal, amely először a Nimród Vadászújság híreit, majd az igen rövid ideig kiadott Hunor Magazin híreit is követte.
Ma a www.vadaszat.net domain címet újra elérhetővé tettük, amely az Agro Jager News felületére mutat és az Agro Jager hírei mellé 22 évnyi tartalmat integráltuk az Agro Jager News adatbázisába, amellyel a lap, mintegy 25 év vadászati híreit bírja.
Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik segítették ezt a munkát. Személyesen megköszönve Preisz Gyulának, akinek a segítségével első cikkeim országosan jelenhettek meg, s amiatt is, hogy a Vadászat.net oldal miatt keresett meg Dr. Zoltán Attila: azt követően ugyanis 18 évig dolgozhattam a magazinnál.
Az Agro Jager News új rovatokkal, új szolgáltatásokkal, kiterjedt tartalommal, a legújabb RSS szolgáltatással, további kereső funkcióval frissült, amely ma már optimalizált mind okostelefonokra és táblagépekre is.
Engedjék meg, hogy minden régi és új olvasónknak, barátunknak, régi munkatársunknak kellemes időtöltést kívánjak az Agro Jager News csapata nevében.
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Agrogasztro
Nemesnádudvaron megrendezték a II. Vadkolbász és Borfesztivált – GALÉRIA
December 2-án, Nemesnádudvaron a Máriavölgye pincesor adott otthont a II. Vadkolbász és Borfesztiválnak, amelyre tíz csapat nevezett. A hagyományteremtő céllal megrendezett kulturális-gasztroprogram a Hajós-Bajai borvidék szívében került megrendezésre.
December 2-án, Nemesnádudvaron a Máriavölgye pincesor adott otthont a II. Vadkolbász és Borfesztiválnak, amelyre tíz csapat nevezett. A hagyományteremtő céllal megrendezett kulturális-gasztroprogramot Nemesnádudvar polgármestere Dr. Kovács István, Koch Csaba a Koch Borászat tulajdonosa, a Hajós-Bajai borvidék elnöke és a szervezők, Etsberger József és Virág Csaba nyitotta meg, miközben már javában készülődtek a versenyzők.
A konyha, a gasztrokultúra Magyarországon rendkívül sokszínű. Köszönhető ez annak, hogy hazánknak történelmi kapcsolata van a körülöttünk és a távolabban élő népek konyhakultúrájával. Fűszerek, ízek, szokások, amelyek mind-mind élő történelmi kincsünk. Nem hiába, hogy a gyerekek szüleiktől, nagyszüleiktől lesik el, tanulják meg egy-egy családi recept pontos elkészítését s ezzel, hogy hétről, hétre együtt sütnek-főznek a szülőkkel, megtanulják a családi hagyományokat és vele együtt hazánk szokásait.
Ennek a vadkolbász fesztiválnak és borfesztiválnak a lelkét is ez adja, s az, hogy Békéscsabától, Kaposvárig érkeztek csapatok, miközben Vajdaságból, Magyarkanizsáról is egy népes, jókedvű, vendégszerető társaság gyújtott alá a serpenyőknek.
Etsberger József és Virág Csaba kiemelte, hogy eljött a disznóvágások időszaka, végre lehűlt az idő és falun még mindig szokás, hogy disznót vágnak az emberek. Aki itt nőtt fel, annak nem olyan nagy újdonság, de érdemes megemlíteni, hogy a sváb szokások szerint, a disznót perzselés, vagy ahogy ott mondják pörkölés előtt megkopasztják.
A szervezők leszögezték, hogy a vadászemberek azonban nemcsak házi disznóból, hanem vadból is készítenek különleges kolbászokat, szalámikat és a nyári nagy vadgasztro-fesztivál után úgy gondolták, érdemes lenne ezeket a szokásokat is megmutatni, összegyűjteni. Arról nem is beszélve, hogy a vadászok és a faluba, a községbe látogatók jó találkozási pontja egy ilyen fesztivál.
Az étel és egy jó bor összeköti az embereket s nem számít, hogy esik az eső, vagy hidegebb van – szögezte le Etsberger József. Lehet, hogy így van, de ilyenkor vágjuk a disznót, ilyenkor számítani kell erre. A sültkolbász, a különféle borok, párlatok, na és az egyre kedveltebb forralt borok éppen ezt segítették régen is, hogy a megfáradt, megfázott bölléreket megmelegítse.
Koch Csaba a Hajós-Bajai Borvidék elnöke
Az Agro Jagernek Koch Csaba elnök kiemelte, hogy minden ilyen program, fontos nemcsak a községeknek, hanem a borvidék számára is, hiszen láthatjuk, hogy a takaros pincesornak gazdája van. A falu körül megközelítőleg 650 gazda termel és sokuk, adószámmal borral is kereskedhetnek. Beérett az elmúlt időszakban képzett szőlész-borász szakma, sok fiatal megmentette a családi örökséget és a Duna-menti borkultúra tovább virágzik.
Kiemelte, hogy a gasztronómia szorosan összefügg a borkultúrával. Ez a rendezvény is kifejezetten jó alkalom, hogy barátságok köttessenek, erősödjenek és mai rohanó világunkban egy-egy palack bor kifejezetten jó ajándék barátainknak. Ezzel nemcsak örömet szerzünk, elvisszük egy-egy borvidék ízeit, hanem életben tartjuk az a borászati kultúrát, amit, ha elveszítünk, nagyon nehéz lenne újra éleszteni.
A Hajós-Bajai borvidéken megközelítőleg 1800 hektáron művelnek szőlőt és az idei év kedvezően alakult, a vegetációs időben hullott elegendő csapadék és szép reményekkel fordultunk az őszi szüretre. A löszös talajokon a vörösbort adó fajták aránya a teljes területhez viszonyítva 40% és a legelterjedtebb fajta a Kékfrankos. Különleges, szélsőséges klímája miatt Magyarországon ezen a borvidéken készült jégbor is és ki kell emelni a likőrborok kategóriáját is.
Koch Csaba kiemelte, hogy nagyon örül, hogy négy pincészet is ellátogatott a rendezvényre: mindegyiket személyesen is felkereste, miközben több kis pince is kinyitott, akik csatlakoztak a kezdeményezéshez. A Hajós-Bajai borok a hegyvidéki boroknál lágyabbak, üdébbek, könnyed, gyümölcsös borok. Alacsony sav- és alkoholtartalmuk miatt kedveltek itthon és újra felfedezte az exportpiac, amelynek persze szintén történelmi hagyományai vannak.
Dr. Kovács István polgármester
Dr. Kovács István polgármester, a megnyitó után, a vendégeket a Szent Mihály borlovagrend standján és pincéjénél fogadta, ahol a borok mellett már frissen sült kolbásszal is kínálták őket. Kiemelte, hogy a falu önkormányzata minden ilyen programot támogat. Persze az, hogy hétvégén az önkormányzat teljes kapacitásával segíti a faluban megrendezett programokat, nem kis áldozat a családok részéről, de itt mindenki azért dolgozik, hogy előre menjen a falu sorsa.
A vadászat mellett ezek a kulturális programok jó lehetőséget teremtenek arra, hogy a vendégek jó hírét vigyék a községnek s ezért a borlovagrend is sokat tesz. Hozzátette, hogy a borlovagok között nincsenek vadászok, de a szervezők biztosítottak számukra vadhúst, amelyet előző nap be is töltöttek, persze svábosan. A kolbászba 50%-50% arányban kevertek őzhúst és szalonnát.
10 kilogramm húshoz 30 gramm fokhagymát, majd kilogrammonként 20-20 gramm sót és fűszerpaprikát adtak, továbbá borsot és köményt is, de annak nincs pontos adagolása, mert attól függ, mennyire jó a fűszer. Ha aromás, akkor kevesebb jár bele.
Etsberger József és Virág Csaba összefoglalta, hogy mezei nyúl, krumplis-tejes, szarvas, hal, vaddisznó, bivaly, szürke marha és vadkacsa kolbászokkal indultak a nevezők. Ez a fesztivál azonban gasztrofesztivál is, amely úgy működik, hogy 10 ponton lehetett ételeket kóstolni, ahol 7-7 dekagramm kolbászt kínáltak a versenyzők. A vendégek a jegyeket leadva kóstolhattak, továbbá négy borászatnál, nyolc pohár bor járt a látogatóknak.
Míg az ételjegyek limitált mennyiségben álltak rendelkezésre, addig a borjegyek korlátlanul elérhetőek voltak. A gasztrokultúra és a borfesztivál elengedhetetlen része azonban a magyar nóta, a magyar népdal, amelyért a sükösdi Kárpáti Róbert és unokája Lakatos Jonatán felelt, aki hat éves kora óta játszik pengetős hangszeren – kétségtelen, hogy rendkívüli hangulatot teremtettek Nemesnádudvaron, a Máriavölgye pincesoron.
Etsberger József és Virág Csaba zárszóban kiemelte, hogy a nyári fesztivál jegyei már interneten is megvásárolhatók, érdemes követni a legfrissebb híreket. Még fogadnak nevezőket, főzőcsapatokat, miközben hamarosan megindul a jegyértékesítés.
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató