Mezőgazdaság
A Szupermenta kiengedte a gint a palackból
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei a Szupermenta program terméktesztjén ezúttal gineket elemeztek. Az összehasonlító vizsgálatba 27 gin került be, melyek a hatósági, laboratóriumi és kedveltségi vizsgálaton is részt vettek. Az élelmiszerminőségi jellemzők vagy a címkéken szereplő jelölések 3 termék esetében nem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak, ezért hatósági eljárás indult az érintett gyártókkal szemben.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_GIN-300x200.jpg)
Fotó: Pixabay
Az egyre népszerűbb gin igen kedvelt alkohol, melyet többnyire kevert italként és koktélként fogyasztanak. A többféle megnevezéssel és ízesítéssel elérhető gin termékkör a Szupermenta tesztek közül sem maradhatott ki. A Nébih szakemberei a nagyobb kereskedelmi láncok választéka alapján összesen 27 terméket hasonlítottak össze: 18 gin és 9 London gin megnevezésű italt, melyek közül 20 külföldi, 7 pedig magyar előállítású volt.
A laboratóriumi szakértők a termékek alkohol-, metanol- és cukortartalmát ellenőrizték. A tesztben szereplő ginek alkoholtartalma – címkéjük szerint – 37,5 és 46 térfogatszázalék közötti volt. A laboratóriumi vizsgálatok alapján egy termék alkoholtartalma nem érte el a termékkategóriára előírt minimális 37,5 térfogatszázalékot.
A ginek esetében fontos a metanoltartalom (metil-alkohol, faszesz) ellenőrzése is, ugyanis ennek mennyisége utal a gin előállításához használt mezőgazdasági etil-alkohol finomságára. A laboratóriumi mérések szerint egy gin metanoltartalma meghaladta a rendeletben meghatározott határértéket. A termék borpárlatot tartalmazott a kiszerelés és a gyártmánylap szerint is, azonban a ginek esetében ez az összetevő nem engedélyezett. Az érintett termékek gyártójával szemben hatósági eljárást indítottak az ellenőrök, és megtiltották a problémás ginek forgalmazását.
A hatósági felügyelők a ginek jelölésvizsgálatát is elvégezték. Ellenőrizték, hogy a kötelező elemek – mint például a megnevezés, a nettó mennyiség, a tényleges alkoholtartalom vagy a tételazonosító – helyesen szerepelnek-e a címkéken, valamint az egyéb jelölési elemek megfelelnek-e a vonatkozó kritériumoknak. Az egyik magyar előállítású gin címkéjén nem tüntették fel a származási országot, ugyanakkor a termék megnevezése, a megjelenített grafikai elemek, valamint a használt színek egyaránt arra engedtek következtetni, hogy külföldön állították elő az italt. Egy másik gin címkéjén – melynek az alkoholtartalmával is gond volt – a „finest destilled” kifejezés szerepelt. Ez arra utal, hogy különleges eljárással készült az ital, azonban a gyártmánylap ezt nem igazolta, továbbá a termék a desztillált ginekre vonatkozó előírásnak sem felelt meg.
Az élelmiszerminőségi hibák, valamint a megtévesztő jelölés miatt az érintett gyártókkal szemben hatósági eljárást indítottak a felügyelők, továbbá megtiltották a kifogásolt termékek forgalmazását. A bírságok kiszabása folyamatban van, melyek együttes értéke megközelítőleg 5 millió forint lesz.
A Szupermenta terméktesztek egyik legnépszerűbb mozzanata a kedveltségi vizsgálat, melyen szakértők és laikusok pontozták a termékeket. Értékelésük alapján a gin megnevezésű italok közül a dobogó legfelső fokára a Larios 12 Premium Gin Mediterránea került, második helyen a Zimek Mediterrán Gin végzett, míg harmadikként a Steam-Brew Original Dry Gin zárt. A London ginek versenyében első helyezett lett a Tanqueray London Dry Gin, a dobogó második fokán a Beefeater London Dry Gin végzett, míg a harmadik helyet a London Hill London Dry Gin érdemelte ki.
További információk, érdekességek és a részletes vizsgálati eredmények elérhetőek a Nébih Szupermenta termékteszt oldalán: https://szupermenta.hu/kiengedtuk-a-gint-a-palackbol/
Ne feledjék: szeszes italok fogyasztásakor minden esetben ‒ nyári időszakban különösen ‒ fontos a mértékletesség. Nagy melegben és hőségriadó idején pedig egyáltalán nem javasolt az alkoholtartalmú italok fogyasztása.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Minimális talajborítás fontossága
A talajtakarás nélküli parlag hasznosítás feltételei:
Az erőteljes napsugárzás, a nyári záporok és jégesők, a légköri aszályok kialakulása egyaránt rontja a talaj termőrétegét. A talajtakarás csökkenti a felső talajréteg felmelegedését és kiszáradását, kicserepesedését; eső esetén pedig fizikai védelmet biztosít a becsapódó esőcseppek tömörítő hatása ellen, lassítja az érkező víz levonulását, elősegítve ezzel az egyre értékesebb csapadék beszivárgását a talajba. Az élő növények szenet kötnek meg és biztosítják a talajélet folyamatos körforgását, életteret biztosítva ezzel a hasznos mikroorganizmusoknak.
A minimális talajborítást a mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez történő hozzájutás feltételeként betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartását biztosító előírások (HMKÁ6) tartalmazzák.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2024. évtől érvényes szabályozás szerint amennyiben tárgyévben a mezőgazdasági termelő az adott tábla vonatkozásában talajtakarás nélküli parlag hasznosítást (PIH01) jelölt az egységes kérelemben, úgy a július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról a spontán megjelenő növényzet megőrzésével vagy július 15-ig elvetett takarónövény kultúrával. A talajtakarás biztosítása során megfelelő agrotechnikával (pl. kaszálás) meg kell akadályozni a gyomok terjedését, hogy a terület a támogathatósági minimum feltételeknek továbbra is megfeleljen!
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Könnyebben és gyorsabban hazajuttathatják az önkormányzatok az elkóborolt ebeket a Nébih fejlesztésével
Új rendszerrel segítik az elkóborolt ebek gazdáinak felkutatását
A Nébih Ebregiszter lekérdező szolgáltatása már interfészes kapcsolaton keresztül is elérhető. A hivatal elsősorban az önkormányzatok figyelmébe ajánlja az új fejlesztést, amely lehetővé teszi, hogy a közterület-felügyelők gyorsan és egyszerűen lekérdezzék az elkóborolt ebek gazdájának elérhetőségét. A szolgáltatás igénybe vétele több lépést igényel, melyről az érdeklődők az alábbi linkeken tájékozódhatnak.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Ebregiszter_NEBIH-300x201.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Azoknak az önkormányzatoknak, akik igénybe kívánják venni a könnyítést célzó szolgáltatást, első lépésként csatlakozniuk kell a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszhoz (KKSZB). A folyamat részleteiről és technikai hátteréről a https://idomsoft.hu/rolunk/termekeink/kkszb/ oldalon érhető el bővebb információ. A sikeres csatlakozást követően elindítható a szolgáltatás igénylésének folyamata.
Az önkormányzatok részéről az Ebregiszter használatához egy erre felkészített alkalmazás is szükséges. A lekérdező alkalmazás és az Ebregiszter közötti kapcsolat kialakítása a szolgáltatás elérési jogosultság (SZEJ) kérelem beadásával kezdődik, előbb a KKSZB Teszt Rendszer Felhatalmazási Nyilvántartás felületén, majd sikeres tesztelést követően az éles rendszeren.
Ezután a közterület-felügyelők számára már lehetővé válik, hogy munkavégzés közben helyben ellenőrizzék az elkóborolt ebek gazdáinak adatait, hatékonyan segítve ezzel mielőbbi hazajutásukat.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése
A Területi Monitoring Rendszer működése a gyakorlatban:
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1 Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése’ egyértelmű célja, hogy az agrár-ökológiai program (AÖP) vonatkozó előírásának való megfelelés céljából nem termelő elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatos talajtakarás meglétét ellenőrizze. Továbbá vizsgálni kell, hogy az ökológiai másodvetés a bejelentett vetési időponttól valóban ott van a területen 60 napig. Harmadrészt nyomon kell követni, hogy a nitrogénmegkötő növények valóban ott vannak-e a területen a jogszabályban megjelölt időszakban.
Parlagon hagyott terület definíciója: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát – ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt – nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek. A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával.
Ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a kapcsolódó jogszabály 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra.
Nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület: a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha a vonatkozó rendelet melléklete szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és a területen betartották a növényvédőszer-használat tilalmát. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.
2 Mit vizsgálunk?
A TMR jelzést ad, ha a területen a növényazonosítás nevű eljárás nem parlag hasznosítást ad eredményül.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a nitrogénkötő termény (lucerna) nem található meg a területen.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben az ökológiai másodvetés nem található meg a területen.
3 Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
Parlag vonatkozásában megállapított konfliktus esetén:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha parlag helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. lucerna), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Nitrogénmegkötő növény vonatkozásában:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha nitrogénmegkötő növény helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Ökológiai másodvetés esetén elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a lent részletezett feloldási lehetőségek kapcsán csak október 16-ig van lehetősége a kedvezményezetteknek az első (I.) és második (II.) opcióval élni. Ezt követően már csak a fényképkészítési feladatra válaszul beküldött fotóval (III.) tudják feloldani a konfliktust:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha ökológiai másodvetés helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4 Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáró
1. példa – Parlag:
2. példa – Nitrogénmegkötő:
3. példa – Ökológiai másodvetés:
Forrás: MÁK