Mezőgazdaság
Mit látnak a műholdak? Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése
A Területi Monitoring Rendszer működése a gyakorlatban:
Az új uniós előírásoknak megfelelően a 2023-as esztendőtől a Magyar Államkincstárnak műholdfelvételekre támaszkodva is vizsgálnia és értékelnie kell a mezőgazdasági gyakorlatokat és tevékenységeket, ezt a vizsgálatot végzi a Területi Monitoring Rendszer (továbbiakban TMR).
1 Miért vizsgáljuk?
A ’TMR – Nem termelő tájképi elemek ellenőrzése’ egyértelmű célja, hogy az agrár-ökológiai program (AÖP) vonatkozó előírásának való megfelelés céljából nem termelő elemként bejelentett parlag területeken a január 1. és augusztus 31. közötti, folyamatos talajtakarás meglétét ellenőrizze. Továbbá vizsgálni kell, hogy az ökológiai másodvetés a bejelentett vetési időponttól valóban ott van a területen 60 napig. Harmadrészt nyomon kell követni, hogy a nitrogénmegkötő növények valóban ott vannak-e a területen a jogszabályban megjelölt időszakban.
Parlagon hagyott terület definíciója: adott tárgyévre vonatkozóan támogatható területen elhelyezkedő olyan szántóterület, amelyen január 1. és augusztus 31. között semmilyen növénykultúrát – ide nem értve a vadvirágokat és a méhlegelőt – nem vetnek vagy telepítenek és nem takarítanak be, és amelyen kizárólag tisztító legeltetést, tisztító kaszálást és mechanikai gyomirtást végezhetnek. A parlagon tartás időszaka alatt gondoskodni kell a talaj takarásáról növényborítottsággal vagy a tarlómaradványok megtartásával.
Ökológiai jelentőségű másodvetés: zöldtrágya-növényként talajba forgatott vagy bedolgozott, a kapcsolódó jogszabály 2. mellékletben felsorolt legalább két növényfaj keverékeként a főnövény után vetett növénykultúra.
Nitrogén-megkötő növényekkel bevetett terület: a nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület akkor fogadható el, ha a vonatkozó rendelet melléklete szerinti nitrogénmegkötő növény valamelyikével vagy azok keverékével, vagy a fajlistában szereplő nitrogénmegkötő növény és egyéb nem nitrongénmegkötő növénykeverékkel kerül bevetésre, amely keverékben a nitrogénmegkötő növény csíraszámaránya meghaladja az 50%-ot, és a területen betartották a növényvédőszer-használat tilalmát. A nitrogénmegkötő növényfajok esetében a termesztési időszak az évelő növények esetében május 1-től szeptember 30-ig, az egynyári növények esetében április 1-től június 20-ig – szója esetében május 15-től július 15-ig, zöldborsó esetében április 15-től június 10-ig, lóbab esetében április 15-től június 30-ig, közönséges vagy veteménybab esetében május 10-től július 20-ig – tart. A nem termelő területként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénykultúrának a termesztési időszakok teljes tartamában – évelő növények esetében a növénykultúra telepítésének és kiforgatásának évében is – jelen kell lennie a mezőgazdasági termelő területén.
2 Mit vizsgálunk?
A TMR jelzést ad, ha a területen a növényazonosítás nevű eljárás nem parlag hasznosítást ad eredményül.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben a nitrogénkötő termény (lucerna) nem található meg a területen.
A TMR az előírások által meghatározott véghatáridőhöz közel ad jelzést, amennyiben az ökológiai másodvetés nem található meg a területen.
3 Milyen megoldási lehetőségekkel élhetnek a kedvezményezettek a konfliktus feloldására?
Parlag vonatkozásában megállapított konfliktus esetén:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha parlag helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. lucerna), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Nitrogénmegkötő növény vonatkozásában:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha nitrogénmegkötő növény helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
Ökológiai másodvetés esetén elöljáróban fontos megjegyezni, hogy a lent részletezett feloldási lehetőségek kapcsán csak október 16-ig van lehetősége a kedvezményezetteknek az első (I.) és második (II.) opcióval élni. Ezt követően már csak a fényképkészítési feladatra válaszul beküldött fotóval (III.) tudják feloldani a konfliktust:
- A kedvezményezett megnézi a beadófelületen, hogy mindent megfelelően jelölt-e. Ha nem jó helyre rajzolta a tábláját, akkor átrajzolhatja a megfelelő helyre (blokkon belül!) következmények nélkül. Ha ökológiai másodvetés helyett más, nem termelő tájképi elem kerül detektálásra a TMR által (pl. parlag), akkor annak megfelelően megváltoztathatja az igénylését, így feloldva a konfliktust.
- Abban az esetben, ha a kedvezményezett egyetért azzal, hogy tévesen jelölt NPLFA-t a táblájára, és nem oldható fel a konfliktus (pl. a TMR kukoricát jelzett), akkor az NPLFA jelölést le kell vennie, és a valóságnak megfelelően a ténylegesen ott lévő növényt kell jelölnie helyette.
- Utolsó opcióként, ha a kedvezményezett nem ért egyet a nem megfelelőséggel, tehát a táblát jó helyre rajzolta, és jó az NPLFA jelölés is, akkor a MobilGazda applikációban megkapott fényképkészítési feladatra válaszolva áttekintő fotókat készíthet, melyhez rövid szöveges leírást is tehet.
4 Fel nem oldott konfliktusok
Amennyiben a TMR jelzésre nem reagál megadott határidőn belül a kedvezményezett, vagy a reakció nem oldja fel a konfliktust, akkor valószínűleg helyszíni ellenőrzés dönt majd a terület támogathatóságáró
1. példa – Parlag:
2. példa – Nitrogénmegkötő:
3. példa – Ökológiai másodvetés:
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Minimális talajborítás fontossága
A talajtakarás nélküli parlag hasznosítás feltételei:
Az erőteljes napsugárzás, a nyári záporok és jégesők, a légköri aszályok kialakulása egyaránt rontja a talaj termőrétegét. A talajtakarás csökkenti a felső talajréteg felmelegedését és kiszáradását, kicserepesedését; eső esetén pedig fizikai védelmet biztosít a becsapódó esőcseppek tömörítő hatása ellen, lassítja az érkező víz levonulását, elősegítve ezzel az egyre értékesebb csapadék beszivárgását a talajba. Az élő növények szenet kötnek meg és biztosítják a talajélet folyamatos körforgását, életteret biztosítva ezzel a hasznos mikroorganizmusoknak.
A minimális talajborítást a mezőgazdasági támogatások teljes összegéhez történő hozzájutás feltételeként betartandó Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartását biztosító előírások (HMKÁ6) tartalmazzák.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a 2024. évtől érvényes szabályozás szerint amennyiben tárgyévben a mezőgazdasági termelő az adott tábla vonatkozásában talajtakarás nélküli parlag hasznosítást (PIH01) jelölt az egységes kérelemben, úgy a július 15-től szeptember 30-ig tartó időszakban gondoskodnia kell a talajtakarásról a spontán megjelenő növényzet megőrzésével vagy július 15-ig elvetett takarónövény kultúrával. A talajtakarás biztosítása során megfelelő agrotechnikával (pl. kaszálás) meg kell akadályozni a gyomok terjedését, hogy a terület a támogathatósági minimum feltételeknek továbbra is megfeleljen!
Forrás: MÁK
Mezőgazdaság
Könnyebben és gyorsabban hazajuttathatják az önkormányzatok az elkóborolt ebeket a Nébih fejlesztésével
Új rendszerrel segítik az elkóborolt ebek gazdáinak felkutatását
A Nébih Ebregiszter lekérdező szolgáltatása már interfészes kapcsolaton keresztül is elérhető. A hivatal elsősorban az önkormányzatok figyelmébe ajánlja az új fejlesztést, amely lehetővé teszi, hogy a közterület-felügyelők gyorsan és egyszerűen lekérdezzék az elkóborolt ebek gazdájának elérhetőségét. A szolgáltatás igénybe vétele több lépést igényel, melyről az érdeklődők az alábbi linkeken tájékozódhatnak.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_Ebregiszter_NEBIH-300x201.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Azoknak az önkormányzatoknak, akik igénybe kívánják venni a könnyítést célzó szolgáltatást, első lépésként csatlakozniuk kell a Központi Kormányzati Szolgáltatás Buszhoz (KKSZB). A folyamat részleteiről és technikai hátteréről a https://idomsoft.hu/rolunk/termekeink/kkszb/ oldalon érhető el bővebb információ. A sikeres csatlakozást követően elindítható a szolgáltatás igénylésének folyamata.
Az önkormányzatok részéről az Ebregiszter használatához egy erre felkészített alkalmazás is szükséges. A lekérdező alkalmazás és az Ebregiszter közötti kapcsolat kialakítása a szolgáltatás elérési jogosultság (SZEJ) kérelem beadásával kezdődik, előbb a KKSZB Teszt Rendszer Felhatalmazási Nyilvántartás felületén, majd sikeres tesztelést követően az éles rendszeren.
Ezután a közterület-felügyelők számára már lehetővé válik, hogy munkavégzés közben helyben ellenőrizzék az elkóborolt ebek gazdáinak adatait, hatékonyan segítve ezzel mielőbbi hazajutásukat.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A vágócsirke termelői ára 19 százalékkal csökkent egy év alatt
Az AKI adatokat közölt a baromfihús kereskedelméről
A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 4 százalékkal 72 ezer tonnára nőtt 2024 első négy hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 4 százalékkal 49 ezer tonnára, a pulykahúsé 28 százalékkal csaknem 9 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 12 százalékkal 26 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 17 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 44 százalékkal 1,6 ezer tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból érkezett.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_csirke-300x214.jpg)
Fotó: Pixabay
Az AKI vágási statisztikai adatai alapján Magyarországon 244,3 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2024 első négy hónapjában, 18,8 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ebből a vágócsirke 130,4 ezer tonnát (+13,1 százalék), a vágópulyka 17,7 ezer tonnát (+4,7 százalék) tett ki.
Az Európai Bizottság adatai szerint 267 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós átlagára 2024 első huszonöt hetében, ami 2 százalékos csökkenést jelent az előző évihez viszonyítva.
Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,1 százalékkal 412,8 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 15,8 százalékkal 594,3 forint/kilogrammra csökkent 2024 első huszonöt hetében az előző év azonos időszakához képest. A csirkemellfilé feldolgozói értékesítési ára 1725,4 forint/kilogramm (–13,7 százalék), a csontos csirkemellé 1115,6 forint/kilogramm (–20,1 százalék), a csirkemell (összesen) ára 1696,7 forint/kilogramm (–14,1 százalék) volt a megfigyelt periódusban.
Forrás: AKI