További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
FAO élelmiszerár-index alakulása júniusban:
Róma, 2024. június 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint nem változott júniusban az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója, mivel a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek nemzetközi jegyzésének növekedése ellensúlyozta a gabonafélék árcsökkenését.
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, júniusban átlagosan 120,6 pontot mutatott, ami megegyezik a felülvizsgált májusi értékkel. Az index 2,5%-kal múlta alul az egy évvel ezelőttit, és 24,8%-kal van a 2022. márciusi csúcsérték alatt.
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe júniusban 3,0%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően.
A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt júniusban, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt.
A FAO cukor árindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett júniusban, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.
A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette.
A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe júniusban gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését.
További részletek itt olvashatók.
Minden idők legmagasabb szintjén a 2024-es globális gabonatermelés
A FAO frissítette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amelyet 2 854 millió tonnára taksál, ami minden idők eddigi legmagasabb értéke.
A FAO által szintén ma kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés a megnövekedett előrejelzéseket az argentin és brazil, valamint a török és ukrán kukoricatermés javuló kilátásainak tulajdonítja, amelyek ellensúlyozzák az Indonéziára, Pakisztánra és több dél-afrikai országra vonatkozó leminősített becsléseket. A várható búzatermést is megemelték az ázsiai, különösen a pakisztáni kilátások javulása miatt, ami meghaladja az Orosz Föderációban e téren várható csökkenést, amit a szezon elején a főbb búzatermő területeken tapasztalt kedvezőtlen időjárás okozott. A globális rizstermelés az előrejelzések szerint eléri a rekordot jelentő 535,1 millió tonnát.
A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben a várakozások szerint 2 856 millió tonnára emelkedik, ami 0,5%-kal haladja meg az előző évit, a rizzsel és a szemes terményekkel az élen.
A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 2025-ben 1,3%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben csaknem változatlanul 30,8% lesz.
A FAO előrejelzése a gabona teljes nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan változatlanul 481 millió tonna, ami 3,0%-kos csökkenést jelent 2023/24-hez képest.
További részletek itt találhatók.
Konfliktusok és aszály nehezíti az élelmezési helyzetet
A konfliktusok súlyos mértékű akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, különösen a Gázai övezetben, Jemenben és Szudánban, ahol a lakosságot az éhezés veszélye is fenyegeti – derül ki a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló, szintén ma közzétett jelentésből.
A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő kiadványa részletes áttekintést nyújt az éhezés helyzetéről a 45 külső élelmiszersegélyre szoruló országban.
A kiadvány emellett a gabonatermesztés regionális lebontását és kilátásait is ismerteti. 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban a gabonatermelés 2024-ben várhatóan nőni fog, de ez a növekedés egyenetlenül alakul a csoporton belül.
Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Dél-Afrikában a teljes gabonatermelés csaknem 20%-os éves csökkenésére lehet számítani a széles körben tapasztalható meleg és száraz időjárási körülmények miatt. A térség importigénye az előrejelzések szerint több mint kétszerese lesz az elmúlt ötéves átlagnak, a megszokott fogyasztási szint mellett. Zambiának, amely általában nettó kukoricaexportőr, a becslések szerint 2024-ben közel egymillió tonnára lesz szüksége. Bár a globális kukoricabeszállítóknak várhatóan bőséges lesz a kínálata, ennek nagy része sárga kukorica, míg a Dél-Afrikában alapvető élelmiszernek számító fehér kukoricából szűkös a globális kínálat – jegyezte meg a jelentés.
Forrás: FAO
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV