Mezőgazdaság
A FAO élelmiszerár indexe stabil maradt júniusban
FAO élelmiszerár-index alakulása júniusban:
Róma, 2024. június 5. – Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) pénteki jelentése szerint nem változott júniusban az élelmiszer-alapanyagok világpiaci mutatója, mivel a növényi olajok, a cukor és a tejtermékek nemzetközi jegyzésének növekedése ellensúlyozta a gabonafélék árcsökkenését.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/07/Agrojager_FAO-300x175.jpg)
©FAO/Vincent Tremeau
A FAO élelmiszerár-index – ami a nemzetközi kereskedelem legfontosabb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi –, júniusban átlagosan 120,6 pontot mutatott, ami megegyezik a felülvizsgált májusi értékkel. Az index 2,5%-kal múlta alul az egy évvel ezelőttit, és 24,8%-kal van a 2022. márciusi csúcsérték alatt.
A FAO gabonafélékre vonatkozó árindexe júniusban 3,0%-kal volt alacsonyabb májushoz képest; a szemes termények, a búza és a rizs jegyzései mind csökkentek, részben a főbb exportáló országok javuló termelési kilátásainak köszönhetően.
A növényi olajok árindexe ezzel szemben 3,1%-kal nőtt júniusban, a pálmaolaj iránti globális importkereslet élénkülése, valamint az amerikai kontinens bioüzemanyag-ágazatának szója- és napraforgóolaj iránti erőteljes kereslete miatt.
A FAO cukor árindexe három hónapnyi esés után 1,9%-kal emelkedett júniusban, ami nagyrészt a kedvezőtlen időjárás és a monszun várható hatása miatti aggodalmaknak tudható be, amelyek a brazíliai és indiai termelést érintik.
A tejtermékek ára 1,2%-kal nőtt, ebből a vaj nemzetközi jegyzése az elmúlt két év legmagasabb szintjére kúszott a rövid távú szállítások iránti megnövekedett globális keresletnek köszönhetően, az erős kiskereskedelmi eladások, a szezonálisan csökkenő nyugat-európai tejtermelés és a Csendes-óceán térségének alacsony készletei közepette.
A FAO húsfélékre vonatkozó árindexe júniusban gyakorlatilag nem változott, mivel a juh-, sertés- és marhahús világpiaci árának enyhe emelkedése javarészt ellensúlyozta a baromfihús nemzetközi árának a kínálati oldalból eredő csökkenését.
További részletek itt olvashatók.
Minden idők legmagasabb szintjén a 2024-es globális gabonatermelés
A FAO frissítette a 2024-es globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését is, amelyet 2 854 millió tonnára taksál, ami minden idők eddigi legmagasabb értéke.
A FAO által szintén ma kiadott Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentés a megnövekedett előrejelzéseket az argentin és brazil, valamint a török és ukrán kukoricatermés javuló kilátásainak tulajdonítja, amelyek ellensúlyozzák az Indonéziára, Pakisztánra és több dél-afrikai országra vonatkozó leminősített becsléseket. A várható búzatermést is megemelték az ázsiai, különösen a pakisztáni kilátások javulása miatt, ami meghaladja az Orosz Föderációban e téren várható csökkenést, amit a szezon elején a főbb búzatermő területeken tapasztalt kedvezőtlen időjárás okozott. A globális rizstermelés az előrejelzések szerint eléri a rekordot jelentő 535,1 millió tonnát.
A gabonafélék teljes felhasználása világszinten 2024/25-ben a várakozások szerint 2 856 millió tonnára emelkedik, ami 0,5%-kal haladja meg az előző évit, a rizzsel és a szemes terményekkel az élen.
A világ gabonakészletei az előrejelzések szerint 2025-ben 1,3%-kal fognak bővülni, így a globális gabonakészletek felhasználáshoz viszonyított aránya 2024/25-ben csaknem változatlanul 30,8% lesz.
A FAO előrejelzése a gabona teljes nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan változatlanul 481 millió tonna, ami 3,0%-kos csökkenést jelent 2023/24-hez képest.
További részletek itt találhatók.
Konfliktusok és aszály nehezíti az élelmezési helyzetet
A konfliktusok súlyos mértékű akut élelmiszer-ellátási bizonytalanságot okoznak, különösen a Gázai övezetben, Jemenben és Szudánban, ahol a lakosságot az éhezés veszélye is fenyegeti – derül ki a terméskilátásokról és az élelmezési helyzetről szóló, szintén ma közzétett jelentésből.
A FAO Globális Információs és Korai Előrejelzési Rendszerének (GIEWS) háromévente megjelenő kiadványa részletes áttekintést nyújt az éhezés helyzetéről a 45 külső élelmiszersegélyre szoruló országban.
A kiadvány emellett a gabonatermesztés regionális lebontását és kilátásait is ismerteti. 44 alacsony jövedelmű, élelmiszerhiánnyal küzdő országban a gabonatermelés 2024-ben várhatóan nőni fog, de ez a növekedés egyenetlenül alakul a csoporton belül.
Különös aggodalomra ad okot, hogy 2024-ben Dél-Afrikában a teljes gabonatermelés csaknem 20%-os éves csökkenésére lehet számítani a széles körben tapasztalható meleg és száraz időjárási körülmények miatt. A térség importigénye az előrejelzések szerint több mint kétszerese lesz az elmúlt ötéves átlagnak, a megszokott fogyasztási szint mellett. Zambiának, amely általában nettó kukoricaexportőr, a becslések szerint 2024-ben közel egymillió tonnára lesz szüksége. Bár a globális kukoricabeszállítóknak várhatóan bőséges lesz a kínálata, ennek nagy része sárga kukorica, míg a Dél-Afrikában alapvető élelmiszernek számító fehér kukoricából szűkös a globális kínálat – jegyezte meg a jelentés.
Forrás: FAO
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_nAK_mezeipocok-300x225.jpg)
1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).
![](https://www.nak.hu/images/thumbnails/images/2025/01/mezei_pocok_solyom-fill-700x466.jpg)
2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila
Mezőgazdaság
Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei
A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről
A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_Legi-novenyvedelem_660_220-300x100.png)
Fotó: NÉBIH
Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.
A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.
Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.
A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.
Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.
Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.
A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.
Forrás: NÉBIH