Keressen minket

Mezőgazdaság

A súlyosbodó válságok három éve magasan tartják az éhezők számát

0

ENSZ: Közel 733 millió ember éhezett 2023-ban

0

Közzétéve:

0

Rio de Janeiro, 2024. július 24. – Közel 733 millió ember éhezett 2023-ban: globálisan minden tizenegyedik, illetve Afrikában minden ötödik ember – olvasható az öt ENSZ szakosított szerv által jegyzett „Az élelmezésbiztonság és a táplálkozás helyzete” című globális jelentésben.

Fotó: FAO

Az éves kiadvány, amit idén a G20 Globális Szövetség az Éhezés és Szegénység Ellen munkacsoport brazíliai miniszteri találkozójának keretében hoztak nyilvánosságra, szerint nem jutottunk közelebb az éhezés felszámolásáról szóló 2-es számú fenntartható fejlődési cél eléréséhez 2030-ig. Sőt, az eredmények tekintetében mintegy 15 évet mentünk vissza az időben, mivel az alultápláltság elterjedése a 2008–2009-es szintekhez közelít.

Bár az elégtelen növekedés és a kizárólagos anyatejes táplálás terén előrelépés látható, vészesen nagy számú populáció éhezik vagy egyéb táplálkozásból eredő problémáktól szenved miután az éhezés szintje három éve kiugróan magas: tavaly 713 és 757 millió közé becsülték az alultápláltak számát, ami a középértéket (733) alapul véve mintegy 152 milliós növekedés 2019-hez képest.

A kontinensek trendjei jelentős eltérést mutatnak. Afrikában folyamatosan emelkedik az éhezés (20,4%), Ázsiában stagnál (8,1%), de így is komoly kihívást jelent miután az éhező emberek fele él itt, és Latin-Amerikába visszaszorulóban van (6,2%). 2022 és 2023 között nőtt az éhezés Nyugat-Ázsiában, a Karibi-térségben és Afrika majd minden részén.

Ha a jelenlegi irány folytatódik, 2030-ban 582 millió ember lesz tartósan alultáplált, felük Afrikában – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), a Világélelmezési Program (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).

Megállapítások az éhezésen túl

A jelentés kiemeli, hogy a megfelelő ételhez való hozzájutás több milliárd ember számára bizonytalan. Tavaly világszerte közel 2,33 milliárd embert sújtott a közepes vagy súlyos élelmiszerbizonytalanság, ami a világjárvány 2020-es kitörésekor tapasztalt éles ugrás óta lényegében változatlan. Közülük 864 millióan súlyosan éheznek, ők azok, akik akár egy teljes – vagy több – napig nem jutnak élelemhez. Számuk 2020 óta szinte változatlan, hiába a javulás Latin-Amerikában, mert például Afrikában a lakosság 58%-a közepesen vagy súlyosan éhezik.

Az egészséges táplálkozáshoz való hozzáférés gazdasági szempontból kritikus, ami a lakosság harmadát érinti. A legfrissebb élelmiszerárak és módszertani újítások tükrében a kiadvány szerint 2022-ben több mint 2,8 milliárd ember nem engedhette meg magának az egészséges étrendet. A különbségek még rosszabbak az alacsony jövedelmű országokban, ahol a lakosság 71,5%-a számára jelent kihívást az egészséges táplálkozás anyagi vonzata, szemben a magas jövedelmű országok 6,3%-val. Ezen arány Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában a járvány előtti szintre csökkent, míg Afrikában nagyot nőtt.

A legújabb becslések szerint a felnőttkori elhízás által érintettek aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett, 12,1%-ról 2012-ben 15,8%-ra tíz év alatt. Az előrejelzések szerint 2030-ra a világon 1,2 milliárd elhízott felnőtt fog élni. A táplálkozási problémák kettős terhe – vagyis az alultápláltság együttes jelenléte a túlsúllyal és elhízással – világszerte minden korcsoportot érint. A soványak és alacsony súlyúak aránya csökkent az elmúlt 20 évben, miközben az elhízottaké nőtt.

További részletek itt olvashatók.

 

Forrás: FAO

0

Mezőgazdaság

Továbbra is magas a búza ára

+1

Az AKI cikket közölt az étkezési búza árakról:

+1

Published

on

+1

A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.

Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.

Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.

Forrás: AKI

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?

+1

Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele

+1

Published

on

+1

A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).

A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.

1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK

A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).

2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK 

Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.

A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

 

Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila

+1
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Elérhetőek az elmúlt két év légi növényvédelem hatósági ellenőrzéseinek eredményei

+1

A NÉBIH cikket közölt a hatósági ellenőrzések eredményeiről

+1

Published

on

+1

A Nébih honlapján már elérhető a légi növényvédelem hatósági felügyeletével kapcsolatos adattábla. Az összefoglaló a légi úton történő permetezések számáról, kockázatáról, a kezeléseken felmerülő esetleges problémákról, továbbá a hatósági eljárások eredményeiről nyújt tájékoztatást az elmúlt két év vonatkozásában.

Fotó: NÉBIH

Az összefoglalóból látható, hogy egyre nagyobb területen végeznek drónnal növényvédelmi tevékenységet hazánkban. A felhasználók ismereteinek bővítése, a szabályok rendszeres ismétlése azonban továbbra is fontos, a bejelentési kötelezettségnek ugyanis sokan nem tesznek eleget.

A légi permetezések ellenőrzése nagyon fontos, mert csak ezáltal biztosítható a légi növényvédelem emberi egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása. A hatósági kontroll hozzájárul az okszerű légi növényvédelem fenntartásához, amely így a jövőben is gyors és hasznos eszköze lehet a növényi károsítók elleni hatékony fellépésnek.

Az elmúlt két év légi növényvédelmi ellenőrzéseinek tapasztalatait foglalta össze vármegyei bontásban a Nébih. Az összesítésből látható, hogy a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett mezőgazdasági repülések száma, a kezelt területek mérete egyre nő országszerte. Kevésbé pozitív tapasztalat, hogy a felhasználók nagy arányban nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, noha a szabályok betartása a káresemények megelőzésének kulcsa.

A légi növényvédelmet hazánkban csak különösen indokolt esetben engedélyezi a hatóság. Ezek közé tartozhat például, ha egyéb növényvédelmi módszerrel nem hárítható el eredményesen a termés mennyiségét, minőségét veszélyeztető körülmény, vagy ha a földi kijuttatással szemben a levegőből történő védekezésnek kisebb az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatása.

Alapvető, hogy hazánkban légi permetezés – az indokoltság megléte esetén – egyedi kérelem alapján végezhető, számos előírás* teljes körű betartása mellett. Többek között az előzetes bejelentés során kijuttatási tervet kell benyújtani a területileg illetékes vármegyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának. Mindez a zárt kabinú légi járművel (repülőgéppel, helikopterrel), valamint a pilóta nélküli légi járművel (drónnal) végzett növényvédelmi tevékenységre egyaránt vonatkozik.

Légi úton csak azok a növényvédő szerek juttathatóak ki, amelyek engedélyokiratában ez a tény szerepel. További követelmény, hogy drónnal történő védekezéshez a készítménynek rendelkeznie kell kifejezetten drónnal történő kijuttatásra vonatkozó engedéllyel, azaz önmagában a légi vagy a földi kijuttatásra meglévő engedély nem elegendő.

A tápanyag-gazdálkodási célú mezőgazdasági repüléshez valamennyi légi kijuttatásra is alkalmas termésnövelő anyag felhasználható, ehhez nem szükséges külön engedélyokirati vagy CE tanúsítványi felhatalmazás. Ugyanakkor a tevékenységet minden esetben be kell jelenteni a hatóságok felé.

Forrás: NÉBIH

+1
Tovább olvasom