Keressen minket

Mezőgazdaság

Az Agro-ökológiai program első éves működésének tapasztalatai

Tapasztalatok az Agro-ökológiai program első éves működéséről:

Közzétéve:

Az Agro-ökológiai program (AÖP) keretében elsőképpen a 2023-as évben juthattak támogatáshoz a mezőgazdasági termelők.

Fotó: Pixabay

Az intézkedés végrehajtásának tapasztalatai, illetve az Európai Unió által elvárt minőség-ellenőrzés eredményei rávilágítottak, hogy a támogatási forma újszerűsége miatt egyes válaszható gyakorlatok betartásával nehézségei akadtak a mezőgazdasági termelőknek. Különösen sok rendezetlen kérdés merült fel a mikrobiológiai készítmények, illetve a talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazására irányuló vállalások ellenőrzése során.

  • A mezőgazdasági termelő nem tudta igazolni a készítmény alkalmazását számla, kísérő dokumentumok vagy göngyöleg hiányában. A helyszíni ellenőrzés során elfogadták a kísérő dokumentum másolatát, valamint a göngyölegről készült fényképet is, azonban számos esetben ezek sem álltak rendelkezésre.
  • A készítmény alkalmazásának Egységes Kérelemben történő bejelentése és az elektronikus gazdálkodási napló (eGN) adatai között nagymértékű eltérés volt tapasztalható. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy többnyire nem szerepelt a készítmény alkalmazása az eGN-ben.
  • Nem az Engedély okiratban meghatározottak szerint juttatták ki a készítményt:
    • Az Engedély okirat alapján minimálisan kijuttatandó mennyiség alkalmazása nem volt igazolható. Ebben az esetben a termelő nem tudott annyi szer beszerzéséről számlát vagy más igazoló dokumentumot bemutatni, amennyit a szer engedély okiratában minimális mennyiségként megszabnak. Ilyen esetekben arra is figyelemmel kell lenni, hogy ha ugyanazt a szert több alkalommal is kijuttatták, vagy több mezőgazdaság táblán is alkalmazzák, akkor ez értelemszerűen növeli a minimális kijuttatandó mennyiséget.
    • Nem a megfelelő alkalomszámmal került kijuttatásra a készítmény. Sok esetben az Engedély okirat tartalmaz arra vonatkozó előírást, hogy az adott készítmény az egyes növények vagy növénycsoportok esetében hány alkalommal kijuttatandó ahhoz, hogy a termésnövelő elérje a kívánt hatást. A készítmény alkalmazása során a minimálisan felhasznált mennyiségen kívül ez is egy fontos tényező. Amennyiben nem juttatják ki a szert legalább annyiszor, mint ahogy ez minimálisan elő van írva, akkor akár hasztalanná is válhat a többi kezelés.
  • A szóban forgó gyakorlatok egyes mezőgazdasági táblákra vonatkozó elutasítása nyomán előállhatott, hogy a gyakorlat teljesítésére elfogadható terület nagysága nem érte el az érintett földhasználati kategória teljes területének 50%-át. Ebben az esetben a hatályos jogi szabályozás értelmében a teljes gyakorlat elutasításra kerül. Ennek elkerülésére javasoljuk a termelőknek, hogy érdemes 50%-nál nagyobb területre vállalni a gyakorlat teljesítését, mert ha valamilyen oknál fogva a táblák egy részén nem fogadható el a gyakorlat teljesítése, a jogkövetkezmény akkor sem terjed ki a teljes gyakorlatra.

 

A fentiek miatt nagyon fontos, hogy a következőkre figyelemmel legyen minden olyan kedvezményezett, akik a mikrobiológiai készítmények, illetve a talaj- és növénykondicionáló szerek, nitrogénmegkötő készítmények alkalmazására vonatkozó gyakorlatokat választotta.

Bejelentési kötelezettség az Egységes kérelemben:

  • minden esetben be kell jelenteni, hogy a gyakorlatot melyik táblán kívánja teljesíteni a kedvezményezett; bármely táblán (akár támogatás igényléssel nem érintett táblán is) teljesíthető a gyakorlat;
  • a készítmény alkalmazását követő 15 napon belül be kell jelenteni a kezelt táblára vonatkozóan a készítmény nevét és a kijuttatás dátumát.

A gyakorlatok teljesítésére kiválasztott tábla elhelyezkedése

Egyes szerek Engedély okiratában található olyan kitétel, amely szerint a készítmény nem használható a nyílt vizektől számított 50 méteres biztonsági sávban.

A 2024. évtől az AÖP keretében lehetőség nyílt arra, hogy a szóban forgó gyakorlatok keretében a gazdálkodó olyan táblára is bejelentse a gyakorlat teljesítését, amely a nyílt vizek partvonalaitól számított 50 méteres biztonsági sávra részlegesen ráfed, de csak akkor, ha a biztonsági sáv táblára fedő része a tábla teljes területének 15%-át nem haladja meg. Ebben az esetben a biztonsági sávtól függetlenül a készítmény alkalmazása a teljes tábla területére elfogadható annak ellenére, hogy a gazdálkodó tulajdonképpen nem kezelte a teljes tábla területét.

Amennyiben az Engedély okirat ilyen előírást nem tartalmaz, vagy 50 méternél keskenyebb sáv megtartását írja elő, abban az esetben a készítmény alkalmazása ebből a szempontból megfelel a gyakorlat teljesítésének az adott táblán.

A gyakorlatok teljesítése során kizárólag olyan szer kijuttatása fogadható el, amely:

  • rendelkezik a NÉBIH által kiadott engedélyokirattal, és amely szerepel a Nemzeti Irányító Hatóság által évente egyszer, legkésőbb tárgyév február 1-ig közzétett, az adott gyakorlat vonatkozásában elfogadott szerek listáján;
  • a kijuttatás módja, kijuttatás ideje, alkalomszáma és a kijuttatandó mennyiség vonatkozásában az adott szer Engedély okiratával összhangban került kijuttatásra, a megfelelő növénykultúrára.

A gyakorlatok teljesítésének igazolására elfogadható dokumentumok:

  • saját beszerzés esetén saját névre szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla;
  • nem saját beszerzésű készítmény esetén elfogadható a termeltető, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy képviselője, termelői integrációs szervezet, termelői csoport vagy termelői szervezet (összefoglalóan: szervezet) által történő beszerzés; ebben az esetben:
    • a szervezettel kötött szerződés;
    • a szervezet által a mezőgazdasági termelő részére átadott készítmény mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, a szervezet által kiállított dokumentum;
    • a szervezet nevére szóló érvényes, mennyiségre vonatkozó adatot tartalmazó számla másolata;
    • a felhasznált mennyiséget és a felhasználhatósági időt igazoló kísérő dokumentumok másolata, a göngyöleg, vagy a göngyölegről készült fénykép.

 

Kérjük az AÖP-ben részt vevő mezőgazdasági termelőket, hogy a mikrobiológiai készítmények, illetve a talaj- és növénykondicionáló szerek alkalmazására irányuló gyakorlatok során a fentiekre figyelemmel folytassák a gazdálkodást annak érdekében, hogy az AÖP feltételeinek maradéktalanul megfeleljenek.

Forrás: MVH

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom