Mezőgazdaság
DEBRECENI EGYETEM: Súlyos veszteségek a kukorica- és napraforgótermésben – GALÉRIÁVAL
Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője címmel tartotta meg az idei, immár XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.
A konferenciát Prof. Dr. Pepó Péter nyitotta meg. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.
A tanácskozáson feltűnt Prof. Dr. Nagy János prorektor (a második sorban jobbról), míg mögötte Prof. Dr. Sárvári Mihály is megtisztelte a konferenciát. Fotó: Debreceni Egyetem
A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.
Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni – hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül – hangzott el a tanácskozáson.
A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói színvonalát jól jellemzi, hogy 2024-ben Prof. Dr. Pepó Péter Fleischmann Rudolf díjat vehetett át. Dr. Nagy István agrárminisztertő a hazai növénytermesztési kutatások szakértőjeként végzett kiváló munkájáért, oktatói tevékenységéért. Fotó: Debreceni Egyetem
Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán.
A 2024-es aszályra sokáig fogunk emlékezni. Fotó: Debreceni Egyetem
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.
A Debreceni Egyetem kutatói gyakorlati, üzemi eredményekre alapozva támogatják a mezőgazdaságot. Fotó: Debreceni Egyetem
– A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egyidőben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani – fejtette ki Futó Zoltán.
A tanácskozások, konferenciák jó lehetőséget biztosítanak a termelésnek, hogy megismerjék a legfrissebb kutatási eredményeket. Fotó: Debreceni Egyetem
A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai tudásátadást támogató programja gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóközpont
Mezőgazdaság
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Növényvédőszer felhasználás Magyarországon:
A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „ Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU szabályozási környezetének olyan egyensúlyt kell teremtenie, amely támogatja a környezeti és klímacélokat anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Majd kifejtette, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebb növényvédőszert használ: míg az EU-ban 2012-2020 között átlagosan 2,2 kg/ha növényvédőszer került felhasználásra, addig Magyarországon csak 1,65 kg/ha. Ez az alacsonyabb felhasználási szint is megerősíti Magyarország elkötelezettségét a fenntartható növényvédelem mellett, és a 2024 elején visszavont SUR javaslat tükrében is fontos szempont.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország 2022-ben Cselekvési Tervet dolgozott ki, amely célja az ökológiai gazdálkodás területének megduplázása 2027-ig. Ez jelentős lépés a növényvédőszerek használatának csökkentésére és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megerősítésére, amit az új Közös Agrárpolitikai Program támogatásai is elősegítenek.
Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését az integrált növényvédelemre kell alapozni, amelyet Magyarországon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara szakértői támogatnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a növényorvosi szakma kulcsfontosságú a fenntartható és biztonságos mezőgazdaság megvalósításában.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak
Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Hétfőn, a reggeli órákban a Parkerdő terepjárói és erdészeti szállítógépei jelentek meg Pilismarót határában, hogy segítséget nyújtsanak az árvízvédelmi munkálatokban részt vevő szervezeteknek és a lakosságnak. A felkészülés érdekében az erdészek már az elmúlt hétvégén közvetlen kommunikációs csatornát alakítottak ki Visegrád és Dömös településekkel, rövidesen pedig minden, az erdészeti társaság működési területén található vízparti településen is kijelölik az ügyeletes kapcsolattartókat.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő felkészült továbbá arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye. A 2013-as nagy árvíz tapasztalatai alapján így a Pilismarótot a Két-Bükkfa-nyereggel (Esztergom-Dobogókő- Pilisszentkereszt elágazás) összekötő erdészeti úton a kerékpárosbarát sorompókat szükség szerint kinyitja, valamint irányjelző táblákat helyez ki a vészhelyzetben szolgálatot teljesítő járművek számára. A várható forgalomnövekedés miatt az erdőgazdaság arra kéri a gyalogos/kerékpáros erdőlátogatókat, hogy a veszélyhelyzet idején kerüljék el az útszakaszt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Szükség esetén a Parkerdő készen áll további erdészeti utak megnyitására is, valamint a hét közepéig lezárul a Társaság teljes, árvízi védekezésre fordítható képességének felmérése. A turistáktól fokozott figyelmet kérnek az erdészek: lehetőség szerint kerüljék el a vízpartok közelében található erdőket és legyenek tekintettel a vészhelyzetben segítséget nyújtó, erdőben közlekedő gépjárművekre!
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Mezőgazdaság
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Magyarország elkötelezett az erdő alapú gazdaság fejlesztésében, amely számos lehetőséget rejt magában az Európai Unió globális versenyképességének megerősítése területén – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a magyar EU-elnökség kapcsán, a Német Erdészeti Tanács vezetőivel folytatott megbeszélésen.
A Német Erdészeti Tanáccsal tárgyalt Zámbó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Vermes Tibor / AM
A faanyag és az erdei ökoszisztéma egyéb szolgáltatásainak fenntartható felhasználására épülő innovációk jelentős szerepet játszanak az Európai Unió ipari bázisának megerősítésében. Az Európa-szerte felgyorsult zöld és digitális átállás során nagymértékben támaszkodhatunk erdeinkre, amelyeket egész Európában a körkörös gazdaság alapelveinek figyelembevételével kezelnek a gazdálkodók – fogalmazott az államtitkár.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Zambó Péter a német delegációval folytatott szakmai megbeszélésen kifejtette, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében és ezen keresztül az emberi civilizáció értékeinek megőrzésében. Európai vonatkozásban egyértelműen fenntartható és versenyképes biomassza alapú gazdaságról beszélhetünk, amelynek megalapozásához elengedhetetlen a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság és erdőgazdaság.
Középen Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács elnöke, mellette jobbról Johannes Schmitt, a Német Erdészeti Tanács ügyvezetője. Fotó: Vermes Tibor / AM
A Német Erdészeti Tanács vezetőivel való találkozón elhangzott, hogy a felbomlott globális ellátási láncok helyreállításában, valamint a szuverén európai élelmezési rendszer és az európai stratégiai autonómia célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet játszhat a teljes európai agrár- és erdőgazdaság és a rá épülő ipari feldolgozás, amely területen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Mindennek elérése érdekében a mostani Európai Uniós elnökségi ciklus során az Agrárminisztérium előtérbe helyezi a növényi és erdészeti szaporítóanyagok előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint ösztönzi az erdők monitorozásra alkalmas egységes keretrendszer kialakítását, amely információt fog nyújtani az Európai Unió erdeinek állapotáról, ökológiai, társadalmi és gazdasági értékéről, az erdőkre nehezedő terhelésekről, illetve az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról.
Fotó: Vermes Tibor / AM
A magyar és a német erdészeti vezetők megállapodtak a közös célok érdekében végzett munka folytatásáról, és az ágazati kapcsolatok több szinten történő megerősítéséről. Ennek keretében szorgalmazzák az állami és magán erdőgazdálkodói, valamint a civil szervezetek közötti tapasztalatcserét, amely már el is indult a magyar Országos Erdészeti Egyesület és a Német Erdészeti Egyesület közötti kapcsolatfelvétellel. Az együttműködést ágazati vezetői szinten is megerősítik, melynek keretében a következő találkozóra tervezetten a berlini Zöld Héten, 2025 januárjában kerül sor.
Forrás: Agrárminisztérium
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Második bikám elejtésének története
Az első alföldi bakom
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Második bikám elejtésének története
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
