Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője címmel tartotta meg az idei, immár XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.
A konferenciát Prof. Dr. Pepó Péter nyitotta meg. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.
A tanácskozáson feltűnt Prof. Dr. Nagy János prorektor (a második sorban jobbról), míg mögötte Prof. Dr. Sárvári Mihály is megtisztelte a konferenciát. Fotó: Debreceni Egyetem
A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.
Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni – hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül – hangzott el a tanácskozáson.
A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói színvonalát jól jellemzi, hogy 2024-ben Prof. Dr. Pepó Péter Fleischmann Rudolf díjat vehetett át. Dr. Nagy István agrárminisztertő a hazai növénytermesztési kutatások szakértőjeként végzett kiváló munkájáért, oktatói tevékenységéért. Fotó: Debreceni Egyetem
Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán.
A 2024-es aszályra sokáig fogunk emlékezni. Fotó: Debreceni Egyetem
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.
A Debreceni Egyetem kutatói gyakorlati, üzemi eredményekre alapozva támogatják a mezőgazdaságot. Fotó: Debreceni Egyetem
– A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egyidőben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani – fejtette ki Futó Zoltán.
A tanácskozások, konferenciák jó lehetőséget biztosítanak a termelésnek, hogy megismerjék a legfrissebb kutatási eredményeket. Fotó: Debreceni Egyetem
A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai tudásátadást támogató programja gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóközpont
