Mezőgazdaság
Véget ér a kivárás az agráriumban – Sajtóközlemény
Az OTP Bank szakértői véleménye az agráriumról:
Továbbra is kismértékben csökken az agrárhitelpiac, de a már megjelent és a várható új pályázati lehetőségek fordulatot hoznak a szektorban. Ezen kívül várhatóan a vállalkozók hitelfelvételi kedvét és a bankok nyitottságát is erősíteni fogja a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott, beruházási hitelekhez igénybe vehető kamatköltség- és kezességidíj-támogatás. Az OTP Bank szakértői szerint pedig a 2025-ös év második felére beindulhat a beruházás és támogatás előfinanszírozás érdemi előkészítése.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2024/09/forint-602647_1280-300x200.jpg)
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Budapest, 2024. szeptember 23. – Az agrárszektor az elmúlt évtized dinamikus fejlődését követően 2023 második negyedévében megtorpant. A mezőgazdasági inputok árai jelentősen megemelkedtek, emellett a finanszírozási lehetőségek szűkülése, a kamatok emelkedése, valamint a pályázati lehetőségek kifutása számos nehézséget okozott. Mindez arra ösztönözte a szereplőket, hogy visszafogják beruházásaikat és kivárjanak. Ezt igazolja a Magyar Nemzeti Bank júniusi, a hitelintézetek összevont mérlegéről szóló statisztikája, amely szerint a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya 2024 első hat hónapjában 227 milliárd forinttal, majdnem 2%-kal nőtt. Ezzel szemben a mezőgazdasági cégek hitelállománya stagnált, míg az élelmiszeriperi cégek hitelállománya az év első hat hónapjában 5%-kal csökkent.
Az OTP Bank tapasztalatai alapján a szántóföldi növénytermesztők – akiket a leginkább érint az aszály, a jégkár, vagy a viharok okozta szélsőséges időjárás – a legvisszafogottabbak a hitelfelvétel terén. Ők az év második felében várhatóan főként a forgóeszköz-finanszírozással élnek majd az idei negatív időjárási hatások miatt. A szektor növekedésének újraindításához a legfontosabb segítséget a már megjelent, új pályázati felhívások jelentik: feldolgozó üzemek komplex fejlesztésére; kertészeti üvegházakhoz, hűtőházakhoz kapcsolódó, és a betakarítást követő (post harvest) fejlesztésre; valamint állattartó telepek fejlesztésére lehet támogatásokat nyerni.
„Az elérhető pályázatok a 2025-ös év második felére érdemben beindíthatják a beruházási és támogatás finanszírozást, ha a bírálat során az Irányító Hatóság gyors döntést hoz. A tapasztalataink alapján az előlegigénylés, és a beruházási hitelhez kapcsolódó támogatás-előfinanszírozási konstrukcióink is komoly segítséget jelentenek majd az agrárvállalkozásoknak az elkövetkező időszakban, hiszen hozzájárulnak a beruházási terveik megvalósításához. A stratégiai tervezés lehet a siker kulcsa, amivel a szektor szereplői a gazdasági nehézségeken túllépve fenntartható növekedést érhetnek el” – nyilatkozta Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője.
Várhatóan a hitelfelvételi kedvet, valamint a bankok finanszírozási aktivitásait is jelentősen erősíteni fogja − a KAP Stratégiai Tervben jóváhagyott − a projekt elszámolható költségeinek 10%-áig felhasználható kamatköltség- és 5%-áig felhasználható kezességidíj-támogatás. A gazdák ezeket a támogatott projektek megvalósítását szolgáló beruházási hitelekhez igényelhetik. További segítséget jelenthet a piaci szereplőknek, hogy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) intézményi garanciájával erősíthetik az ügyletek fedezeti oldalát: a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételek teljesítése esetén a projekt megvalósításához igénybe vett beruházási hitel kamatának jelentős részét visszaigényelhetik.
Forrás: OTP Bank
Mezőgazdaság
Újra megjelent a madárinfluenza Bács-Kiskun vármegyében
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatták ki Kiskunfélegyházán
Madárinfluenza vírus jelenlétét mutatta ki Bács-Kiskun vármegyében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett állomány felszámolása befejeződött, a járványügyi nyomozás folyamatban van. A Nébih felhívja a figyelmet, hogy az országban továbbra is jelen van a madárinfluenza vírusa, így nem lazulhat a járványügyi fegyelem.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_madarinfluenza_660_220-1-300x100.png)
Fotó: NÉBIH
A Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyháza településen található, 499 példányt számláló tömőlúd telepen a megemelkedett elhullás és az állatok bágyadtsága hívta fel az állattartó figyelmét a betegség gyanújára. A Nébih laboratóriuma a vírus H5N1 altípusát igazolta az elhullott állatokból.
Az érintett állomány gyanú alapján megkezdett felszámolása mostanra befejeződött. A járványügyi szakemberek a gazdaság körül kijelölték a 3 km sugarú védőkörzetet, és megállapították a 10 km sugarú felügyeleti (megfigyelési) körzetet.
A Nébih ismételten felhívja az állattartók figyelmét, hogy a madárinfluenza továbbra is jelen van az országban, így azokon a területeken is újra megjelenhet, ahol korábban már sikerült felszámolni a betegséget. A járványügyi fegyelem éppen emiatt sehol sem lazulhat, a madárinfluenza baromfitelepre történő bejutásának kockázatát ugyanis kizárólag a biológiai biztonsági intézkedések szigorú és következetes betartásával lehet minimálisra csökkenteni.
A madárinfluenzával kapcsolatban minden további információ elérhető a Nébih portál tematikus aloldalán: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
Forrás: NÉBIH
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) januári előrevetítésében az előző szezonét 1 millió tonnával meghaladó, 796 millió tonna globális búzatermést jelez a 2024/2025. gazdasági évre vonatkozóan. A várható felhasználás 805 millió tonnára tehető. A termény zárókészlete 265 millió tonna (–3 százalék) lehet a 2024/2025. gazdasági év végén. A Tallage francia piacelemző vállalat januári tájékoztatása szerint 21,6 millió hektárról (+6 százalék) arathatnak őszi búzát az EU-ban a 2025/2026. évi szezonban. Helyenként a sok csapadék hátráltatta a búza vetését, így a nyugat-európai tagországokban egyes táblákon későn került a földbe a vetőmag. Ennek ellenére a növények jó állapotban voltak január elején, bár Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban túl magas volt a talajok nedvességtartalma.
Ezzel szemben Romániában és Bulgáriában az esők újbóli megjelenése javított a vetések állapotán. Az EU legészakibb részein jelentősen lecsökkent a hőmérséklet, de nem hatott kedvezőtlenül a növényekre. A többi tagországban, különösen Kelet-Európában, az év eleji időjárás enyhe volt. Franciaországban a növények által elfoglalt terület 4,7 millió hektárra (+11 százalék), Németországban pedig 2,8 millió hektárra (+10 százalék) bővülhet az idén. Lengyelországban 2,4 millió hektáron (+1 százalék) került a földbe a vetőmag 2024 őszén. Romániában 2,3 millió hektárra (+3 százalék) emelkedett a búzaterület.
Az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 90,4 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával január utolsó hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbit 38 százalékkal haladta meg. A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT) a búza márciusi jegyzése 197–216 dollár/tonna tartományban mozgott január 27. és február 7. között. Ezzel egy időben a párizsi árutőzsdén
(Euronext/MATIF) a termény márciusi jegyzése 225–235 euró/tonna között alakult.
Forrás: AKI
Mezőgazdaság
Mezei pocok: milyen lehetőségeink vannak a védekezésre?
Ismét problémát okoz a mezei pocok kártétele
A mezei pocok (Microtus arvalis) mind a szántóföldi-, mind a kertészeti kultúrák esetében jelentős kárt okozhat (1. kép).
A betakarítás után gyakran betelepülnek a tarlókra, majd a növénymaradványok elfogyasztása után az őszi vetésű kultúrákban is megjelennek. Kártétele foltszerűen a kultúra sárgulását, elszáradását okozza. A rágcsáló gyors szaporodásra képes, évente akár 5-10 nemzedéke is kifejlődhet. Az idei enyhe, csapadékban szegény tél helyenként kedvezett a kártevő szaporodásának, így akár jelentős kárra is számíthatunk.
![](https://agrojager.hu/wp-content/uploads/2025/02/Agrojager_nAK_mezeipocok-300x225.jpg)
1. kép: Mezei pocok. Fotó: NAK
A védekezés során az integrált szemléletet kell követnünk. A további betelepedés elkerülése érdekében a szomszédos táblákkal együttműködve célszerű a védekezés megszervezése, mivel a környező területekről a kártevő áttelepülése gyors. A pocok nem kedveli a rendszeres talajbolygatást, ezáltal talajműveléssel mérsékelni tudjuk a kártételt. Emellett más agrotechnikai beavatkozással, például megfelelő tarlókezeléssel is jelentősen csökkenthetjük az okozott kárt. A pocok természetes ellenségeinek védelmére és betelepedésük elősegítésére is figyelmet kell fordítani. A T-ülőfák elősegítik a ragadozómadarak megjelenését, melyek az alacsony pocok populációt kordában tudják tartani (2. kép).
![](https://www.nak.hu/images/thumbnails/images/2025/01/mezei_pocok_solyom-fill-700x466.jpg)
2. kép: Mezei pocok természetes ellensége (sólyom) T-ülőfán. Fotó: NAK
Nagy rágcsáló nyomás esetében, ha 100 m2-ként 3-5 aktív járat található a területen elkerülhetetlen a kémiai védelem. Mezei pocok ellen csupán két hatóanyag engedélyezett: a cink-foszfid gyomorméreg, valamit a gázosodó kalcium-karbamid. Azonban 2025. január 23. és május 22. között szükséghelyzeti engedéllyel újra alkalmazható egy véralvadásgátló klórfacion tartalmú készítmény is.
A védekezés során kiemelten fontos a növényvédő szerek engedélyokiratainak betartása. A készítményeket kizárólag járatkezelésre lehet felhasználni, a talajfelszínre kiszórva nem alkalmazhatók! Egyes készítmények más melegvérű állatokra is veszélyt jelentenek, ezért a kezelés időtartamára a T-ülőfák eltávolítása szükséges. Emellett a védekezés során a helyi vadásztársaságokkal való együttműködés is kiemelten fontos. A kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján, hogy az adott készítmény rendelkezik-e érvényes engedélyokirattal. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
Forrás: NAK / Filler Zsófia, Fodor Attila