További információk e témában a Tájékoztató jelentés az őszi mezőgazdasági munkákról (2024. október 8-i operatív jelentések alapján) című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 5. szám.
Forrás: AKI
Az állatgyógyászati készítmények engedélyezési eljárásainak kulcsszerepe van a fertőző állatbetegségek elleni küzdelemben – hangsúlyozta Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos az állatgyógyászati készítmények EU-s szintű engedélyezéséért felelős szakmai munkacsoportjainak informális ülésén.
A budapesti Várkert Bazár adott otthont az állatgyógyászati készítmények engedélyezéséről szóló szakmai találkozónak október 23. és 25. között. A találkozó kiemelt témája az antimikrobiális rezisztencia (AMR) elleni küzdelem volt, amely világszerte súlyos egészségügyi fenyegetést jelent.
Az eseményen az antimikrobiális szerek engedélyezésének kérdései, az uniós tagállami adatgyűjtéssel kapcsolatos tapasztalatok, valamint az antibiotikumok alkalmazásának szabályozása is terítékre került.
A szakmai eszmecserét Dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos nyitotta meg, aki kiemelte, a fertőző állatbetegségek megelőzésében és leküzdésében kulcsszerepe van az állatgyógyászati készítmények engedélyezési eljárásainak. A rendezvény során a résztvevők a hagyományos gyógynövény-alapú termékek és a jogszabályi változások kérdéseit is megvitatták.
A találkozó méltó elismerése a magyar állatgyógyszer-törzskönyvezés több mint 136 éves hagyományainak, és fontos lépés az állatgyógyászati készítmények engedélyezése terén zajló nemzetközi együttműködés erősítésében.
Magyar Elnökség
Borítókép: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Az AKI friss közleményt adott ki:
Az október 8-i tárgyidőpontra vonatkozó operatív jelentések adatai alapján az őszi vetésű növények tervezett területe idén 1,54 millió hektár, melynek 49,8 százalékán megtörtént a talaj-előkészítés. A tavaszi vetésű növények tervezett területe 1,63 millió hektár, ahol a talaj-előkészítési munkák 2 százalékon álltak a jelentés időpontjában.
A kukorica hazai 2024. évi termőterülete 874 ezer hektár volt, amelyből október 8-ig 701,5 ezer hektárt, a teljes terület 80,3 százalékát aratták le. A termésátlag a bázisévhez képest 24 százalékkal csökkent, 5,6 tonna körül alakult hektáronként. A legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád vármegyében (3 tonna/hektár), a legmagasabbat Győr-Moson-Sopron vármegyében (7,8 tonna/hektár) érték el a terme-lők, a vármegyék között a szórás jelentős volt.
A napraforgó vetésterületének 96,9 százalékát már learatták, eddig összesen 658,3 ezer hektárról 1,7 millió tonna napraforgót takarítottak be (7. ábra). Az országos termésátlag az előző évi szinthez képest csökkent, 2,5 tonna/hektár lett (6. ábra). A legalacsonyabb termésátlagot Csongrád-Csanád vármegyéből (1,8 tonna/hektár), a legmagasabbat Hajdú-Bihar és Tolna vármegyéből (3 tonna/hektár) jelentették.
A jelentésben kiemelt zöldségfélék egy részének betakarítása a végéhez közeledik, a termésátlagok tekintetében – a csemegekukorica és a fűszerpaprika kivételével – mindenhol növekedés tapasztalható. A legkisebb mértékű bővülés a káposzta és a vöröshagyma (+9–12 százalék) estében történt. A paradi-csom és a zöldpaprika termésátlaga 54,9, illetve 29,3 tonna volt hektáronként, a tavalyihoz viszonyítva 19–20 százalékkal nőtt.
Az őszi betakarítású gyümölcsök közül a szőlő és a szilva szedése mutatta a legmagasabb készültségi fokot, 98 százalékon állt a jelentés időpontjában. A szilva termésátlaga közel 8,1 tonna volt hektáronként, 4,5 százalékkal több a 2023. évinél. A legnagyobb volumenben termesztett gyümölcs, a téli alma szedése 78,1 százalékon állt a jelentés napján, a termésátlag (14,9 tonna/hektár) pedig az előző évi mennyiség kétharmadára csökkent. Körtéből 7,6 tonna termett hektáronként, 22,7 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.
A tél közeledtével a szajkók szívesen fogyasztanak magvakat, különösképpen kedvelik a tölgyfajok makkját. Bőséges termés esetén készleteket halmoznak fel az avarban elrejtve, amikről gyakran megfeledkeznek.
Az erdészek megfigyelték ezt a szajkó-szokást, és egy kölcsönösen hasznos gyakorlatot eszeltek ki: tálcára kihelyezett makkokból kedvükre lakmározhatnak a színes tollúak, „cserébe” azok egy részét eldugják az avar alá, amikből fiatal csemeték nőhetnek.
A Nyíregyházi Erdészet munkatársai a Tölgyes utca közelében helyeztek ki szajkónak való etetőtálcát. Ezen a területen a meglévő, természetes újulatra alapozva történik az erdőfelújítás, a szajkók segítségének (is) köszönhetően még nagyobb tölgy-aránnyal.
Forrás: Nyírerdő Zrt.
A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.
A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.
A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.
Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.
Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.
Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc- de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.
Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.
Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.
Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.
Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.
Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.
Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.
A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!
Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!
Román nyelvű ajánlója itt érhető el!
Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!
Kérdése van?
Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu