Mezőgazdaság
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
2025. január 1-től lép életbe a termelővédelmi törvénycsomag
Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően 2025. január 1-től nem csak a 30 napon túli késedelmes fizetés lesz büntethető. Új szabály, hogy akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem cégeik felszámolása vagy végelszámolása közben elvonták annak fedezetét, azok a jövőben nem lehetnek mezőgazdasági termékek felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozásban tulajdonosok, ügyvezetők.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2025. évi XCVII. törvénybe új szabály került. Ez alapján a cégbíróságnak mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző jogi személy bejegyzése esetén figyelembe kell venni, ha a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenység keretében vásárolt termékek tekintetében fennálló szállítói kötelezettségekhez kapcsolódóan a tulajdonost vagy vezető tisztségviselőjét a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta. Ezek a magánszemélyek nem lehetnek tulajdonosai vagy vezető tisztségviselői jövő év januárjától induló cégbírósági eljárások alapján mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásoknak.
Az új szabályozási elemmel az Agrárminisztérium olyan lehetőséget talált, amely annyi kedvezőtlen gazdálkodói tapasztalat alapján egyfajta eszköz a tisztességtelen piaci szereplők üzleti viszonyokból történő tartós kiszorítására. A gazdálkodók piaci pozíciójának védelmét szolgálja az is, hogy míg korábban a 30 napon túli késedelmes fizetés esetén a termelők csak a bíróság előtt érvényesíthették igényüket, a jövő évtől a termékeik ellenértékének 30 napot meghaladóan történő megfizetésekor közvetlenül a hatóság által válnak büntethetővé az érintett felvásárlók vagy forgalmazók.
Az agrártárca határozott szándéka, hogy az új szabályok minél gyorsabban és sikeresebben beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és ezzel átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek.
Forrás: AM
Kiemelt cikk
További segítséget kapnak a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott agrárvállalkozások
A kormány lehetőséget teremt arra, hogy a Bérgarancia Alapból is részesülhessenek anyagi támogatásban a ragadós száj- és körömfájás betegséggel sújtott gazdálkodók – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Nehéz helyzetben a magyar állattenyésztési szektor. Szarvasmarhák egy vidéki focipályán. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
A tárcavezető arra hívta fel a figyelmet, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírus megjelenése az állatállományokban – rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt – súlyos gazdasági következményekkel jár. Ebben a helyzetben a kormány segítséget nyújt a gazdálkodók számára, a termelési kiesés miatti terheik megkönnyítése és az állattartó telepeken dolgozók munkahelyeinek megőrzése érdekében is. A fertőzéssel érintett agrárvállalkozások a Bérgarancia Alapból is részesülhetnek forrásban a veszteségeik mérséklése céljából. Ez a lehetőség hozzájárul ahhoz, hogy a fertőzéssel érintett telepeken az állatok felszámolását és a szükséges fertőtlenítési feladatok elvégzését követően, minél előbb újraindulhasson a gazdálkodás – hangsúlyozta a miniszter.
Nagy István kitért arra is, hogy a már felszámolt kisbajcsi gazdaságban a kártalanítási eljárás keretében a kárbecslés folyamatban van. Az állami kártalanítási rendszer a bejelentett megbetegedések okán a gazdaságokat ért károkat jelentős mértékben fedezi az agrárkár-enyhítési alapból. A fertőzés felszámolásával kapcsolatos költségeket – így az állatok leölését, az állati hullák ártalmatlanítását, a szükséges berendezések és eszközök beszerzését, a fertőzött anyagok megsemmisítését és a fertőtlenítést – a magyar költségvetés biztosítja. A kormány minden humán és anyagi erőforrást biztosít a vírus megállításához, ugyanakkor ehhez kell az állattartók együttműködése is: a hatósági előírásokat be kell tartani – emelte ki a tárcavezető.
Agrárminisztérium
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Tovább csökkenő csapadékhiány
A múlt hét közepi komoly fagyok sokfelé okoztak károkat a kajsziban és a mandulában. A hét végére ismét délnyugatira fordult fölöttünk az áramlás iránya, mely enyhébb és csapadékosabb időt hozott. Tovább csökkent a csapadékhiány, a talaj tovább töltődött, jelenleg sokkal jobbak a körülmények, mint a hónap elején. A folytatás kezdetben még újabb csapadékot ígér, majd a jövő hét keddtől egy szárazabb időszak kezdődhet. Fagyok a jövő hét közepéig nem várhatók, de a hosszabb távú előrejelzések szerint van esély áprilisban komolyabb lehűlésre.
A múlt hét közepén derült, száraz időnk volt, majd szombattól délnyugat felől több hullámban is nedves légtömegek érkeztek fölénk. Sokfelé hullott újabb jelentős,10-30 mm csapadék, zivatarok is kialakultak (1. ábra). A legtöbb eső a középső országrészben fordult elő, míg északnyugaton csak pár csepp esett. Tovább csökkent így a csapadékhiány, az elmúlt 30 nap csapadékösszege hazánk döntő részén 40-80 mm között alakul (2. ábra), mely már jelentős pozitív eltérést mutat a sokéves átlaghoz képest, sőt a 90 napos összeg is helyenként már meghaladja a szokásos értéket. Sokfelé telítődött a talaj felső 60-80 cm-es, délnyugaton és északkeleten az 1-1,5 méteres rétege is, helyenként belvízfoltok is megjelentek. Hiány északnyugaton inkább a felszínhez közeli, délkeleten nagyjából a 70-80 cm-nél mélyebb talajrétegben van. A telítettséghez képesti vízhiány az Alföldön és a Dunántúl északi részén 20-50 mm-re csökkent a felső egy méteres rétegben (6. ábra). Sokat javult tehát a helyzet március elejéhez képest.
A múlt hét közepén még száraz, hideg légtömeg töltötte ki térségünket, komoly éjszakai fagyokkal. A hőmérséklet kedden és szerdán sokfelé csökkent -3 és -8 fok közé. A szelesebb északnyugati tájak kivételével még csütörtökre virradóra is sokfelé volt -4 foknál hidegebb. Péntektől enyhébb léghullámok érkeztek, a hét végére megszűntek a fagyok és a nappali felmelegedés is erősödött. Az 5 cm-en mért talajhőmérséklet a múlt hét közepére 4-6 fokra esett vissza, jelenleg azonban már újra 10 fok körül alakul.
Az őszi vetések tavaszi fejlődése a március első felére jellemző meleg idő, majd a hónap közepétől érkezett esők hatására már intenzíven megindult. A kedvező időjárás következtében a gyengébben áttelelt őszi búza táblák is látványosan fejlődnek.
A korai csonthéjasok közül a kajszi és a mandula csaknem országszerte virágzik. A múlt heti -4, -7 Celsius fokos fagyok a déli és középső területeken teljes virágzásban kapták a fákat, védekezés nélkül súlyos károkat okozhattak a termésben, északkeleten azonban még csak rügypattanásban voltak. A kajszi a rügypattanás fenológiai fázisában -4 Celsius foknál, a virágzás fenológiai fázisában -2, -3 Celsius foknál erősebb fagy estén már károsodik. Az őszibarack is hasonló hőmérsékleti értékeknél károsodik, de az a kajszihoz képest később kezd virágozni.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a február legvégére, március első felére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke még meglehetősen alacsony ebben az időszakban, bár a változás mutató térképeken már egyértelműen látszik, hogy a legtöbb helyen már megindult a zöld tömeg növekedése. Az anomália térképen hazánk túlnyomó részén pozitív eltérés figyelhető meg, vagyis a sokéves átlagnál kissé előrébb jár a tavaszi kizöldülés.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Kecskemét és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon. Szeptember első hetében még a júliusra és augusztusra is jellemző száraz időjárás volt az uralkodó. Ezt követően csapadékosra fordult az idő és október közepéig országszerte 80-180 mm eső esett, feltöltődött a talaj felső 40-80 cm-es rétege. A még száraz körülmények közt vetett őszi káposztarepce így eleinte nehezen kelt, utána azonban szépen tudott fejlődni, erősödni. Az őszi kalászosok vetését eleinte hátráltatta a sok csapadék és a sáros talaj, az október második dekádjától jellemző száraz idő és a nedvességben bővelkedő talaj azonban kedvező körülményeket teremtett a vetéshez és a korai fejlődéshez. A hónap végére azonban a felső talajréteg egyre jobban kiszáradt, és a később vetett kalászosok nehezen keltek, egyenetlenül fejlődtek. A november második felében érkezett csapadék és a december első két dekádját jellemző enyhe idő sokat segített, azonban többfelé maradtak igen gyenge állományok.
December második felét és a januárt tavasziasan enyhe és mérsékelten hideg időszakok váltakozása jellemezte, komolyabb és tartós fagy, vastagabb hóréteg nem alakult ki. Februárban köszöntött be az igazán fagyos, téli idő, számottevő csapadék azonban csak a hónap legvégén érkezett. Ezzel együtt is a három téli hónapban mintegy 50-90 mm csapadékhiány halmozódott föl az átlaghoz képest, így a talaj mélyebb rétegei nem töltődtek föl nedvességgel a tél végére. A március eleji meleg hatására megindult az őszi vetések fejlődése, március második hetétől a hónap végéig több hullámban országos eső érkezett, ideális körülményeket teremtve. A szeptember elejétől összegzett csapadék jelenleg hazánk nagyobb részén az optimális mennyiség körül vagy kissé a fölött alakul, a délkeleti országrészben van 10-40 mm elmaradás.
A halmozott hőösszeg viszont jócskán meghaladja az optimális értéket.
A folytatásban a jövő hét elejéig még marad a csapadékos idő, több hullámban várható összességében újabb 5-25 mm eső. A nagyobb mennyiség a déli területeken valószínű, folytatódik tehát a talaj feltöltődése. Keddtől csökken a csapadékhajlam, és előre láthatólag egy szárazabb periódus kezdődik. A hőmérséklet a jövő hét elejére kissé visszaesik, a tartósabban borult, esős részeken csak 10 fok körüli maximumok várhatók, míg a részben napos északkeleti területeken 15 fok köré emelkedik a csúcsérték. Ahogy a hét közepére kevesebb lesz a felhő, erősödik az éjszakai lehűlés, de a jelenlegi számítások szerint csak a fagyzugos helyeken lehetnek talajmenti fagyok, napközben pedig 15-20 fok lesz a jellemző a jövő hét közepén. A hosszabb távú, nagyobb bizonytalanságú előrejelzések szerint még érkezhet komolyabb hideghullám áprilisban.
Forrás:
Hungaromet
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiemelt cikk
NÉBIH: Módosultak és kiegészültek az RSzKF járvány miatti intézkedések
Újabb intézkedéseket vezet be és a már meglévőeken is módosít március 30-tól az országos főállatorvos a ragadós száj- és körömfájás (RSzKF) járvány megfékezése érdekében. Többek között az ország teljes területén tilos lesz a betegségre fogékony fajokat bemutató vásár és kiállítás szervezése, valamint több korlátozás is életbe lép a megfigyelési és védőkörzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területeken Győr-Moson-Sopron, valamint Komárom-Esztergom vármegyékben.

Egyes településeken legeltetési tilalom lép életbe. Az intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Minden korlátozás alá eső terület esetében érvényes, hogy azokba fogékony állatokat tilos beszállítani, valamint az állatokat kivinni onnan – céltól függetlenül – Magyarországon kívülre.
A szlovákiai és magyar kitörések körüli védő- és megfigyelési körzetekben az RSzKF-re fogékony állatokat legalább 2025. április 7-ig zártan kell tartani, azok sem legelőre, sem karámba, sem kifutóba nem engedhetők ki. E területeken – a házi vágáson kívül – kizárólag a hatóság által kijelölt vágóhidakon lehet a fogékony állatokat levágatni és az így kapott friss hús szállítására is több szabály vonatkozik, például más tagállamba vagy harmadik országba nem vihetők el ezek a termékek.
A védő- és megfigyelési körzeteken kívüli, ún. további korlátozás alá eső területek közé tartozik Győr-Moson-Sopron vármegye fennmaradó része, valamint Komárom-Esztergom vármegye Komáromi, Tatai és Esztergomi járása. E területen belül az RSzKF-re fogékony állatfajok technológiai mozgatása engedélyezett, azonban onnan kiszállítani kizárólag azonnali vágásra és csak kijelölt magyar vágóhídra lehet. E területeken is legeltetési tilalom lép életbe 2025. április 9-ig, valamint tilos a fogékony fajokhoz tartozó vadfajok újratelepítése.
Mindezen intézkedések célja az érintett területekről a fertőzés továbbterjedésének megakadályozása, melynek egyik fontos eszköze az itt lévő fogékony állatok számának csökkentése. A vírus széllel is terjed, és az adott térségben jelenleg ez a legvalószínűbb továbbfertőzési mód. Bár létezik vakcina RSzKF ellen, azonban az csak a vírusürítés csökkentésében játszik szerepet, a vakcinázott állatokat később le kell ölni, ezért széles körben történő alkalmazásuk nem lehetséges. Mentességünk visszaszerzése és ezáltal a kereskedelmi korlátozások eltörlése is csak abban az esetben lehetséges, ha az összes vakcinázott állatot felszámoljuk – közölte a NÉBIH.
Nébih
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131