Bács-Kiskun vármegyében, egy mulard kacsa állományban azonosította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma a magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét. A szükséges járványügyi intézkedéseket a hatóság haladéktalanul elrendelte, az állomány felszámolása folyamatban van.

Fotó: NÉBIH

A betegséget a Bács-Kiskun vármegyei Kiskunfélegyházán egy 5 000 állatot számláló mulard kacsa állományban mutatták ki. A betegség jelenlétére idegrendszeri tünetek megjelenése, a vízfogyasztás csökkenése, valamint a szokásosnál enyhén magasabb elhullási arány hívta fel a figyelmet. A hatóság az érintett telep körül 3 kilométeres védő, valamint kiterjesztett megfigyelési körzetet jelölt ki. Az állomány felszámolása folyamatban van.

A betegség megjelenésének és továbbterjedésének megelőzése a teljes baromfiágazat szempontjából kulcsfontosságú! Az állattartó telepeken elengedhetetlen a járványvédelmi intézkedések maradéktalan betartása, a vadmadaraktól történő átfertőződés megakadályozása, az állattartók és az állatorvosok ébersége, valamint gyanú esetén a gyors mintaküldés és az ilyenkor szokásos protokollok betartása.

A madárinfluenzával kapcsolatos folyamatosan frissülő naprakész információk a Nébih tematikus aloldalán elérhetőek: https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza

Forrás: NÉBIH

A magyar mezőgazdaság 2026-ban kedvezőbb kilátásokkal indul, mint az előző esztendőben. Bár a szektor továbbra is jelentős kihívásokkal – többek között a szélsőséges időjárással és piaci bizonytalanságokkal – néz szembe, az OTP Bank bizakodva tekint az előttünk álló időszakra. A gazdasági növekedés 2-2,5% környékére gyorsulhat, a bank pedig készen áll arra, hogy hitelezési és szakmai megoldásaival támogassa az ágazat szereplőit fejlődésükben és működésükben egyaránt – hangzott el az idei OTP Agrár Gálán, ahol átadták az Agráriumért OTP Díjakat is.

Fotó: OTP Bank

2026. március 4.: A 2025-ös év még az előzőnél is nagyobb kihívások elé állította magyar agrárszektort, a gazdák komoly és nehezen befolyásolható kockázatokkal szembesültek. A tartós szárazság és a járványügyi fenyegetések (például a madárinfluenza vagy a szarvasmarha-ágazatot érintő ragadós száj- és körömfájás) mellett a makrogazdasági környezet is kedvezőtlenül alakult. Az ellátási lánc sérülékenysége, az energia- és inputköltségek további emelkedése újabb terheket rótt a termelőkre, így több, korábban stabil ágazat esetében láthatóvá vált, hogy támogatás nélkül a gazdaságok jelentős része nem tud nyereséges maradni. A 2026-os kilátások azonban kedvezőbbnek tűnnek: az infláció várhatóan csökken, a beruházások pedig újra növekedésnek indulhatnak.

Nagy István agrárminiszter a rendezvényen hangsúlyozta: „A 2025-ös esztendő nagyon komoly próbára tette a magyar agráriumot. Szinte biblikus csapásokkal kellett megküzdeniük a gazdáknak, növény és állatbetegségek, kora tavaszi fagy, aszály. Március közepén megkezdődik az időjárás okozta károk után a gazdálkodók kompenzálása. A tárcavezető bejelentette, hogy a forrásokat megemelték, így 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, idén nem lesz visszaosztás. A Magyar Államkincstár pedig március végéig ki fogja a pénzt utalni a kárt szenvedett gazdák számára.”

Fotó: OTP Bank

A miniszter elmondta, ahogy a földnek szüksége van a tavaszi esőre, úgy van szüksége a magyar agráriumnak stabil pénzügyi háttérre és bizalomra. „Tavaly például az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást felülmúltak: összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Ez a másfél ezer milliárd forintot is meghaladó összeg azért érhetett célba, mert a támogatási rendszerünk minden korábbinál hatékonyabban és gyorsabban működött. Ez a hatalmas forrás kiszámíthatóságot és biztonságot jelent az ágazat szereplői számára” – tette hozzá.

“Az agrárgazdaság továbbra is stratégiai ágazat, amivel foglalkozni kötelességünk” – mondta beszédében Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke. “Az éghajlatváltozás nem elméleti kérdés, hanem a mindennapokat alakító gazdasági tényező, amely az agrárgazdaságban különösen erősen érezhető. A kiszámíthatatlan időjárás, a vízgazdálkodási kihívások és a termelési kockázatok növekedése egyértelművé teszi, hogy a fenntarthatóság ma már nem választás, hanem alkalmazkodási kényszer.

A válaszoknak ezért nem elméleti célkitűzésekben, hanem gyakorlati, finanszírozható és hosszú távon is működő megoldásokban kell megjelenniük – öntözési beruházásokban, energiahatékony technológiákban, precíziós gazdálkodásban. Az OTP Bank célja, hogy ezekhez a fejlesztésekhez stabil pénzügyi hátteret és rugalmas finanszírozási megoldásokat biztosítson, mert meggyőződésünk, hogy a versenyképes agrárium a jövőben egyben fenntartható agrárium is lesz” – tette hozzá.

Napjainkban már egyre több gazdaság alkalmaz környezetkímélő módszereket és eljárásokat. Terjednek a zöld megoldások, mint például a talajkímélő technológiák, a víztakarékos öntözés és a megújuló energia használata. Ezek a lépések nemcsak csökkentik a környezeti terhelést, de hosszú távon fenntarthatóbbá teszik az agrárgazdaságot. Az agrárkutatás és az oktatás fontos szerepet tölt be korszerűbb technológiák és módszerek kidolgozásában és elterjesztésében, melyek hatékonyabb és versenyképesebb termelést eredményeznek. Emellett a generációváltás is az ágazat egyik meghatározó kérdése: a fiatal gazdálkodók beruházási hajlandósága és innovációs nyitottsága nélkülözhetetlen az ágazat hosszú távú kiegyensúlyozott működéséhez.

Az OTP Csoport működésével kapcsolatban Dr. Csányi Sándor kiemelte, hogy az OTP Csoport 2025-ben tovább növelte pénzügyi stabilitását és tőkeerejét és a következő időszak agrárfejlesztéseinek finanszírozásában is aktív és meghatározó szerepet kíván vállalni.

Az OTP Agrár Gálán idén is átadták az Agráriumért OTP Díjakat, elismerve azokat a vállalkozásokat, amelyek gazdasági teljesítményükkel, innovációs tevékenységükkel és működésükkel jó példaként szolgálnak a magyar agrárgazdaság szereplői számára.

Fotó: OTP Bank

Az Agráriumért OTP Díj 2026. évi díjazottjai:

Növénytermesztés kategória: TEDEJ Zrt.

A több ezer hektáron gazdálkodó hajdúnánási székhelyű társaság növénytermesztése az állattenyésztési ágazatok takarmányszükségletét biztosítja és árunövény termesztéssel is foglalkozik. A szántóterületek közel kétharmada öntözhető. Jól felszerelt gépparkkal, száríró és tároló kapacitással rendelkeznek, évek óta alkalmazzák a precíziós technológiákat. A magas színvonalú szakmai munka az országos átlagot jóval meghaladó terméseredményekben is megmutatkozik.

Állattenyésztés kategória: FORMULA-GP Kft.

A Hajdú-Bihar vármegyei vállalkozás integrált növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységet folytat. Tejtermelésben és sertéstenyésztésben is a térség meghatározó szereplője, köszönhetően a magas termelési színvonalnak és a folyamatos telep- és technológia fejlesztéseknek.

Élelmiszeripar kategória: Balogh Tészta Zrt.

A tiszakécskei székhelyű, családi gyökerekkel rendelkező vállalkozás Magyarország második legnagyobb tésztagyártója. Korszerű, automatizált technológiával, jelentős exporttevékenységgel és folyamatos kapacitásbővítéssel erősíti piaci pozícióját.

Kertészet kategória: Herbafarm Kft.

A Herbafarm Magyarország első, kifejezetten csipkebogyó termesztéssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozása. A 150 hektáros csipkebogyó bioültetvény terméséből csipkebogyó húst, magolajat és maglisztet állítanak elő az az európai élelmiszeripar számára.

Nemzetközi kategória: Kőröstej Kft.

A vállalat évente 50 ezer ezer tonna sajtot gyárt, mely a magyar sajtfogyasztás közel felével egyenértékű. Éves forgalmuk nagyobb része az exportpiacokról származik. A cég több mint 50 országban van jelen, exporttevékenysége révén a „Hajdú” sajttal a legismertebb magyar élelmiszermárkák egyikét építette fel.

Leánybanki partner: INCOM d.o.o.

A szlovén családi vállalkozásként indult jégkrémei napjainkban már több mint 40 országban elérhetők. Több mint 1000 különböző terméket gyártanak, naponta mintegy 3,2 millió jégkrémet állítanak elő. Külön K+F részleg dolgozik azon, hogy ízben és formában a leginnovatívabbak legyenek. Céljuk, hogy az EU piacának egyik legnagyobb jégkrémgyártójává váljanak.

Az Agráriumért OTP Díjat a bank 2012-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és a többi vállalkozás számára példaként állítsa a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit. A díjazottakat egy szakmai testület, az OTP Agrár Kollégium választja ki minden évben a gazdasági eredményesség, az innováció és a fenntarthatóság szempontjait egyaránt figyelembe véve.

Forrás: OTP Bank

Megemelték az időjárás okozta károk utáni kompenzálási keretét, a kárenyhítési alapban 28,4 milliárd helyett 46,5 milliárd forint áll rendelkezésre – jelentette be Nagy István agrárminiszter kedden Budapesten, az OTP Agrár Gála rendezvényén.

Kifejtette, a 2025-ös esztendő próbára tette a magyar agráriumot, különböző csapások érték, például növény- és állatbetegségekkel, kora tavaszi faggyal, aszállyal kellett megküzdeni.

Fotó: AM

A gazdák ebben a helyzetben is számíthatnak a kormányra – jelentette ki.

A miniszter közlése szerint március közepén megkezdődik a gazdálkodók kompenzálása az időjárás okozta károk után, a megemelt keretnek köszönhetően minden jóváhagyott kárenyhítési kérelmet kiegyenlítenek, a Magyar Államkincstár pedig március végéig kiutalja a pénzt a kárt szenvedett gazdáknak.

Nagy István előadásában szólt arról, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében a gazdaságfejlesztési és beruházási célú támogatások kötelezettségvállalása március végére haladja meg az 1000 milliárd forintot, ez a tőkeinjekció a garancia arra, hogy a magyar mezőgazdaság, a vidék fejlődni fog.

A szaktárca vezetője hangsúlyozta, az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések minden korábbi várakozást felülmúltak, összesen 1509 milliárd forint jutott el a gazdákhoz. Ez az összeg azért érhetett célba, mert a támogatási rendszer minden korábbinál hatékonyabban és gyorsabban működött – mondta.

Nagy István kiemelte, a Vidékfejlesztési Programot Magyarország 2025 végén forrásvesztés nélkül zárta, a program összesen csaknem 3000 milliárd forintot mozgatott meg, és országszerte majdnem 400 ezer projekt valósulhatott meg a keretében.

Az agrárminiszter kitért arra, hogy a KAP Stratégiai Tervvel új korszak vette kezdetét. Már elindult az új ciklus, ahol még nagyobb, több mint 3150 milliárd forintos keret áll rendelkezésre az agrár-vidékfejlesztést támogató kettes pillérben. Ennek több mint felét közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják. Jól is halad a megvalósítás, február végére már 65 pályázati felhívást tettek közzé, több mint 1700 milliárd forint értékben. Eddig már 104 ezer kérelem kapott zöld utat.

Elmondása szerint a legnagyobb léptékű fejlesztések a feldolgozóüzemeknél történnek. Eddig több mint 300 nagyberuházás kapott zöld jelzést, összesen 451 milliárd forint értékben, a kisebb és közepes fejlesztést tervező kérelmezők közül pedig több mint 600 üzem fejlődhet, csaknem 40 milliárd forintból. Az állattartó telepek megújítására országszerte több mint 1000 gazdaság nyert el támogatást, összesen mintegy 68 milliárd forintot, a kertészeteknek a modern üvegházak, hűtőházak és a feldolgozó technológiák fejlesztésére már több mint 72 milliárd forint támogatást ítéltek meg.

A hatékonyság növelése érdekében bevezetett intézkedések közül a miniszter kiemelte, hogy bürokratikus terheket vesznek le a gazdálkodók válláról. A beruházáshoz igényelhető 25 százalékos előleget mostantól önerő-igazolás nélkül, azonnal le lehet hívni. Ez a segítség a már folyamatban lévő igénylésekre is érvényes. Az önerőnek persze a végére meg kell lennie – tette hozzá.

Nagy István szerint látni kell a veszélyeket is: az Európai Bizottság uniós szinten több mint 20 százalékkal vágná meg az agrárbüdzsét. Magyarország esetében ez még súlyosabb, mintegy 25 százalékos forráscsökkenést jelentene a 2028-2034 közötti időszakban. Ez a javaslat elfogadhatatlan, hiszen alapjaiban fenyegeti a magyar mezőgazdaságot. Magyarország az elmúlt hét hónapban következetesen nemet mondott ezekre a tervekre, és a jövőben is minden eszközzel megvédi a magyar gazdák érdekeit.

A miniszter elmondta, 2026 az építkezés éve lesz a magyar agráriumban. Sorra indulnak a fejlesztések és beruházások, a rendelkezésre álló források felhasználásával a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2030-ra Európa dobogósa lesz. A 15 éve tartó építkezés biztos alapot teremtett a további fejlődéshez.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a gálán arról beszélt, hogy a háborúk feszültéget hoztak a világgazdaságban, Magyarországot is érzékenyen érinti az energiaellátás biztosítása, várhatóan tartós energiaár-emelkedéssel áll szemben. Továbbra is kihívást jelent a mezőgazdaság számára a különböző járványok megjelenése és az öntözés megoldása. Az OTP Bank elnöke szerint Európa átvészeli a kihívásokat, hiszen növekszik a gazdasága, az inflációt alacsonyan tartja.

Az üzletember kitért arra, hogy a S&P nemzetközi hitelminősítő magasabbra minősítette az OTP Bankot, mint az országot, és ez elismerése a bank tevékenységének. Az OTP külföldön is aktívan van jelen, és a legstabilabb ügyfélkör az agrárium. A bank a klímaváltozáshoz kapcsolódó fejlesztésekhez, beruházásokhoz szívesen nyújt hitelt, csoportszinten 1600 milliárd forint a zöldhitel-állománya.

Az Agráriumért OTP Díjat a bank 2012-ben alapította azzal a céllal, hogy elismerje és a többi vállalkozás számára példaként állítsa a magyar agrár- és élelmiszeripar kiemelkedő szereplőit.

Az Agráriumért OTP Díj 2026. évi elismerését kapta a növénytermesztés kategóriában a TEDEJ Zrt., állattenyésztés kategóriában a FORMULA-GP Kft., élelmiszeripar kategóriában a Balogh Tészta Zrt., kertészet kategóriában a Herbafarm Kft., nemzetközi kategóriában a Kőröstej Kft., leánybanki partner kategóriában az INCOM d.o.o. szlovén családi vállalkozás.

Forrás: AM