A Körös-Maros Nemzeti Park egyik fokozottan védett, szépséges növénye a bókoló zsálya. A csapadék hatására a napokban már kibújtak a tőlevelei, virágzása április végére és május elejére várható. A bókoló zsálya ritka löszgyep-fajunk, melynek hazánkban csak, a Körös-Maros Nemzeti Parkban él és mindössze két helyszínen őshonos állománya: Kondoros mellett egy útmezsgyében, és az Orosháza melletti Tatársáncon, egy régi földvár területén. Az akár másfél méteresre is megnövő gyönyörű, kékes-lilás virágzata lefelé csüng, ezért kapta a „bókoló” elnevezést.

Körös-Maros Nemzeti Park egyik fokozottan védett, szépséges növénye a bókoló zsálya.

Mivel a február jó része nagyon hideg volt, így a bókoló zsálya korábbi zöld tőleveleit megbarnította a fagy. A márciusi csapadék hatására a kondorosi állomány már bontogatja a talajfelszínen szétterülő tőlevélrózsáit. Nemcsak a régi nagy tőcsoportok, hanem a magról kikelt, kis csíranövények is megjelentek.

Bízunk benne, hogy a tavaszi időjárás a továbbiakban is kedvez majd a fajnak, s így ez a szépséges növény idén jó virágzást mutat.

A csuklyás ibolya március elején már kibontotta sötétlila virágait.

A kondorosi határban a löszpuszták egy másik, bár kevésbé impozáns növénye, a csuklyás ibolya március elején már kibontotta sötétlila virágait. Ez a ritkuló, szép kis virág a löszpuszta-rétek egyik legkorábban nyíló ékessége. Kis csoportokban, foltokban díszíti a gyepeket. Kondoroson nemcsak az ősgyepben, hanem a mellette található, elsősorban a bókoló zsálya állomány szaporítása érdekében létrehozott, egyhektáros pufferterületen is megjelent a csuklyás ibolya. Az ősgyep tehát szép lassan kezdi elfoglalni az egykori parlagszántó területét.

Körös-Maros Nemzeti Park

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Az ENSZ Közgyűlésének határozata alapján 2013-tól kezdődően minden évben világszerte megemlékezzünk az erdők és fák jelentőségéről március 21-én, az Erdők Nemzetközi Napján, azért, hogy rendszeresen ráirányítsuk a figyelmet arra fontos szerepre, amelyet az erdők és fák a természetben és az emberi társadalom fejlődésében betöltenek. A Pilisi Parkerdő a kiemelt nap alkalmából az úgynevezett „szentélyerdőkről” nyújt rövid áttekintést.

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A szentélyerdők olyan erdőterületek, amelyek idős fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek. Általános jellemzőjük, hogy a durvább mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesen maradtak, őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését.

Miért fontosak a szentélyerdők?

A szentélyerdők különlegessége abban rejlik, hogy élőhelyet biztosítanak számos ritka és veszélyeztetett fajnak, amelyek csak érintetlen, vagy kevéssé bolygatott élőhelyeken tudnak fennmaradni. Az idős fák jelenléte kulcsfontosságú, mivel ezek az ökoszisztéma egyik legfontosabb elemei: élettérként szolgálnak rovaroknak, madaraknak és gombáknak, valamint természetes holtfát biztosítanak, ami elengedhetetlen a talaj és a biodiverzitás fenntartásához. Emellett a szentélyerdők szerepet játszanak a klímavédelemben is, mivel az idős fák jelentős mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és segítenek a csapadék szabályozásában, így mérsékelve az éghajlatváltozás hatásait.

Mitől lesz egy erdő szentélyerdő?

Ahhoz, hogy egy erdőt szentélyerdőnek nevezhessünk, a témában eddig megjelent szakirodalom alapján négy fő szempontnak kell teljesülnie:

• Legyenek benne idős, legalább 150 éves korú fák
• Jellemezze őket magas természetesség
• Őrizzen egyedi táji értékeket
• Élővilága minél gazdagabb legyen

Szentélyerdők Magyarországon

Európában csak néhány régióban találhatók jelentősebb természetes erdők, például a Keleti- és Déli-Kárpátokban, míg Magyarországon az erdők nagy részét az ember átalakította és gazdálkodás alá vonta. A fennmaradt szentélyerdők leggyakrabban hegyvidéki területeken, elzárt völgyekben és egykori uradalmi birtokokon találhatók. Ezeket az erdőket gyakran csak kis foltokban lehet fellelni, és közös jellemzőjük, hogy az emberi hatások csak korlátozottan érvényesültek bennük.

Szentélyerdők a Pilisi Parkerdő által kezelt erdőterületeken

A Pilisi Parkerdő kezelt, összesen 65 000 hektáros erdőterületén szép számmal találunk olyan erdőterületeket, amelyekben az egyes faegyedek meghaladják a 150 éves kort, így méltóak arra, hogy szentélyerdőként tartsuk őket számon. A Pilisi Parkerdő erdőkezelési gyakorlata az integrált természetvédelem elveit követi, vagyis az erdőgazdálkodás és a természetvédelem összehangolt módon történik, lehetővé téve a biológiai sokféleség megőrzését és az erdők természetességének fokozatos visszaállítását. Jó példa erre a Visegrád határában, az Erdőanyai-völgyben lévő erdőtömb, mely az örökerdő-gazdálkodás egyik legjelentősebb hazai előfutárának számító terület. A Nemzeti Földügyi Központ Erdészeti Főosztályának és a Pilisi Parkerdő szakembereinek 2021-ben készült felmérése kimutatta, hogy az 1954-ben még egykorú, homogén bükkös mára a tudatos és természetközeli erdőkezelésnek köszönhetően megközelíti az évszázadokon keresztül érintetlen őserdők szerkezetét.

A szentélyerdők jövője a Parkerdőnél

A Parkerdő fontos feladatának tartja, hogy azonosítsa és megőrizze a legértékesebb szentélyerdőket, biztosítsa azok hosszú távú fennmaradását. Ehhez szükséges az erdőkezelési gyakorlatok átalakítása, amelyben a természetközeli erdőgazdálkodás és a fokozottan védett státusz kijelölése kulcsszerepet játszik. Az olyan kezdeményezések, mint a Pilisi Parkerdő integrált természetvédelmi stratégiája, jó példák arra, hogy a gazdálkodás és a természetvédelem hogyan működhet együtt a jövő erdeinek megőrzése érdekében.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese

A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese

Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131