Keressen minket

Természetvédelem

Új fajt sikerült kimutatni a Dudlesz-erdő denevérfaunájában.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

Az utóbbi években elsősorban akusztikai, továbbá befogásos és rádiós nyomkövetéses módszerekkel folytattak denevérkutatást a Dudlesz-erdőben. Eddig 17 denevérfajt sikerült kimutatni a területről. A 2019 szeptemberi mintavételek során a Dudlesz-erdőben akusztikai és vizuális módszerekkel sikerült megfigyelni a kis patkósdenevért, mely a nemzeti park egy ritka denevérfaja. Kimutatása egy újabb Élőhelyvédelmi Irányelv II. függelékben szereplő denevérfaj (jelölőfaj) ottani jelenlétét bizonyította.

Kis patkósdenevér (Rhinolophus hipposideros)

 

Forrás: Fertő-Hanság Nemzeti Park

Természetvédelem

Tásnak nézett kormorán

Print Friendly, PDF & Email

Kormoránok egy természetfotós szemével

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Furcsa egy cím mondaná az olvasó, pedig így van.  Fényképezni indultam ki a ….. Már messziről látszott, hogy madarak vannak a nyílt vízen. Távolról Tásnak, népies nevén rucának vagy vadrucának látszott a kiszemelt fotóalany. A vízfelszínén úszott és még nem tűnt kormoránnak.

Fotó: Marti Richárd

A baj csak az volt, mire megemeltem a fényképezőgépem, kiszúrt. Úgy döntött: viszlát, nem szeretne fényképet, de hát, ahogy mondani szokták: nem kívánságműsor ez, barátom. Szóval egy kép született és meg is elégedtem vele. Ekkor visszafordult és hát mit tegyen a fotós: úgy kattogott a Nikon a kezemben, mint az MG42-es második világháborús német géppuska valamelyik fronton. Aztán meg is lett az eredménye, amit itt láthattok vagy a Facebookon fotós oldalamon.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Mit is kell tudni a kormoránról?

Vízparti madár, Észak-Amerikán át, Európán keresztül, egész Ázsiában megtalálható. Hazánkban is nagy számban fészkel, főként halakban gazdag folyók és tavak partján. Télen a az állomány  növekszik, mert az északi rokonok, a nagy hideg elől, hazánkba jönnek telelni.

Egy szóval kedves horgászok, ha netán látni vélnétek pár kárókatonát, akkor legyen vizes a damil, hisz mutatják merre a hal.

Fotó: Marti Richárd

Miért is kárókatona?  A kormorán a másik nevét onnan kapta, hogy vadászni, csoportosan vadászik és vadászat előtt, feszes egysoros vonalba sorakoznak fel, mint a díszegység katonái. Összedolgozva a fajtársaikkal, zsákmányt a víz alatt  terelik össze, mindannyiójuk halevésre lett teremtve.

Testhosszuk 80-100 cm, a szárnyfesztávolságuk 130-160 cm, a tömegük pedig 1,7 és 3 kg közötti. A vízben magasra nyújtott nyakkal úsznak. Fagyúmirigyük nincs, ezért nem tudják vízhatlanná tenni tollazatukat. Emiatt láthatóak a partok mentén kitárt szárnyakkal, ilyenkor szárítkoznak a vadászat után.

Ha vadászruházat, akkor->EWIDENT     Az áruházat a fényképre vagy ide kattintva éred el!

A múlt században szó szerint irtottak őket, mivel a tavak környékén, főként a halastavaknál, nagyon nagy károkat okoztak. Mára a számuk újra megnőtt. Telepeken,  a folyók, tavak melletti erdőkben, fákon fészkelnek. Ha kedvezőek a körülmények, akkor a katonatelep gyorsan száz fölötti párszámra szaporodik, de gémtelepeken is költenek. A párzás után, tavasszal, április és május hónapban 4-5 tojást raknak és a fiókák 23-24 nap alatt kelnek ki. A  két szülő felváltva kotlik a tojásokon.

Fotó: Marti Richárd

A leírások szerint igen okos madár. A túlszaporodás miatt az elmúlt években téli ritkítását újra engedélyezték. Az elmondások szerint megismerik a vadász csónakját és mihelyt meglátják, egyből húznak, mint a vadlibák. Lehet, többet már nem tudok lencsevégre kapni kormoránt, mert az egyikük megjegyzett magának?

Hát nagyon remélem, hogy nem… 😊

Írta és fényképezte: Marti Richárd

Marti Richárd fotográfus és vadfotós Facebook oldala itt érhető el

Tovább olvasom

Természetvédelem

Barátkeselyű volt a célpont

Print Friendly, PDF & Email

A Nyíregyházi Törvényszék közleménye:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Természetkárosítás és állatkínzás bűntette miatt indult büntetőügyet fejezett be a Kisvárdai Járásbíróság a 2023. november 22-én megtartott tárgyaláson.

Fotó: MME

Az ítéleti tényállás szerint 2021. április 20-án I. rendű B.L.Gy. vádlott vendégvadászként, míg II rendű. H.Gy.  vádlott hivatásos vadászként vadászatot folytattak egy szabolcsi településen.  Az esti órákban I. rendű vádlott a település külterületén észrevett egy fokozottan védett barátkeselyűt, melyre társa golyós fegyverével – a II. rendű vádlott beleegyezésével – célzott lövést adott le, amelytől a madár a helyszínen elpusztult. Amint a vádlottak észlelték, hogy az állat testére jeladó van erősítve, azt a Tisza partján elrejtették, a tetemet pedig megsemmisítették.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ezen túlmenően a II. rendű vádlott 2021. júliusa és novembere között csapdák segítségével befogott három védett ragadozómadarat, majd azokat elpusztította, s a tetemüket vagy kazánban égette el, vagy különböző útszakaszok mellett helyezte el, mintha gázolás következtében pusztultak volna el.

Az I. rendű vádlottat a bíróság természetkárosítás bűntette miatt két év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónap, míg a II. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett természetkárosítás bűntette, valamint állatkínzás bűntette miatt halmazati büntetésül három év próbaidőre felfüggesztett egy év hat hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte, valamint a hivatásos vadász II. rendű vádlottat öt évre eltiltotta a vadászati tevékenység gyakorlásától.

Az ítélet az I. rendű vádlottra nem jogerős.

Nyíregyháza, 2023. november 22.

Forrás: Nyíregyházi Törvényszék

Tovább olvasom

Természetvédelem

Madárinfluenza tizedeli a vonuló darvakat

Print Friendly, PDF & Email

Dr. Koleszár Balázs állatorvos, mikrobiológus cikket írt a madárinfluenzáról

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A madárinfluenza a vadon élő és a tenyésztett madarak vírusbetegsége. Az utóbbi évek során rendszeresen hallhattunk, olvashattunk híreket esetekről, kisebb-nagyobb járványokról.

Elhullott darvak (Fotó: Tokody Béla)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Sajnos az idei év sem múlik el e nélkül, mind a baromfi- és vízimadártartók, mind a természetvédők nagy aggodalommal figyelik az utóbbi hetek eseményeit. November elején Hajdú-Bihar, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, később az Alföld más területein is megjelent a fertőzés, majd a Hortobágy és a Dél-Alföld őszi látványossága, a daruvonulás csúcsán a nálunk megpihenő madarakat is elkezdte tizedelni a vírusbetegség. De mi is ez a madarakra veszélyes halálos kór?

A különböző influenzavírusok eredetileg vízimadarak belében szaporodó, mérsékelten patogén kórokozók voltak. A járványokért felelős magas patogenitású törzsek kifejlődése azonban egyértelműen a nagyüzemi baromfitartáshoz köthető. Gazdaváltásaik, rekombinációra és mutációkra hajlamos genomszerkezetük miatt a fertőzőképességük is igen változatosan alakult. A madár eredetű törzsek közt megkülönböztetünk alacsony és magas patogenitású, vagyis fertőzőképességű törzseket.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

De miért jöhet létre és maradhat fenn egy vírusból magas patogenitású változat, ha az evolúciósan nem kedvező, hisz elpusztítja a gazdaszervezetet? A választ a vírus eredete adja meg: a nagyüzemi baromfitermelésben járványvédelmi okokból a fertőzött állományokat kiirtják, így a gazdaszervezetek immunitását növelő evolúciós folyamat elakad. A sok ázsiai országban alkalmazott vakcinázás pedig olyan evolúciós nyomást fejt ki a vírusra, hogy az minél fertőzőképesebb legyen és át tudja törni a vakcinás védelmet. E két hatás együtt a madárinfluenza vírusok evolúcióját az egyre nagyobb fertőzőképesség és megbetegítő képesség irányába tolta.

Szomorú tájkép (Fotó: Tokody Béla)

Az utóbbi közel húsz évben a vírus a vonuló madarakkal több évben is eljutott Európába, illetve időnként Észak-Amerikába, Afrikába és a Közel-Keletre is. A vadon élő madarak által közvetített járványok milliárdos károkat okoztak az európai baromfitermelőknek, ami részben az elégtelen járványvédelmi intézkedéseknek és a telepi higiénia nem megfelelő színvonalának volt köszönhető. Idő kérdése volt, hogy a környezetbe kerülő nagy mennyiségű vírus megvesse a lábát Eurázsia nyugati felén is, és az itt élő ludak, récék, sirályok populációi tartósan fenntartsák a vírust. Ezt a pontot nehéz meghatározni, de valamikor a 2020-as évek legelejére tehető, ugyanis azóta nem mondhatjuk, hogy egész Európa mentes a vírustól, valahol valamilyen formában aktív a járvány 3 éve.

Darvak elhullása/Deceased cranes (Fotó: Tokody Béla)

Házibaromfik tízmillióinak leölése és megsemmisítése mellett a vírus természetvédelmi jelentősége is egyre nagyobb. A legutóbbi járványhullámok során Ausztrália kivételével minden földrészre eljutott egy minden korábbinál fertőzőképesebb H5N1 törzs, amely a legkülönfélébb tengeri madarak, szulák, vészmadarak, halfarkasok, pelikánok, darvak, csérek, lúdalkatúak és partimadarak populációit sodorta az összeomlás szélére (https://www.birdlife.org/news/2022/08/08/an-unprecedented-wave-of-avian-flu-has-been-devastating-bird-populations-across-the-northern-hemisphere/). Egyre több esetben fordulnak elő emlősöket érintő esetek, vagyis a madártetemekkel érintkező, abból fogyasztó fókák, macska- és menyétfélék is elkapják a fertőzést és akár el is hullhatnak.

A jelen hazai szituációról biztosat mondani csak a járványtani nyomozás végével lehet, de az sejthető, hogy a főszereplővé vált darvak a Kárpát-medencébe érve találkoztak először a vírussal, hiszen nincs hír daruelhullásról északra vagy keletre. Nálunk viszont nyáron és ősszel is kerültek elő pozitív (fertőzött) vízimadarak, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal koordinálásában az MME által is végzett aktív monitoringnak, melynek keretében több mint hatezer vadmadár mintavétele történt meg madárgyűrűzésekhez kapcsolódva. A nyári és őszi időszakban elsősorban a sirály- és csértelepeken kerültek elő fertőzött madarak és tetemeik, más madárfajok esetében csak elvétve akadt pozitív minta. Az aszályos késő nyár – kora ősz miatt azonban a madarak a megmaradt kevés éjszakázóhelyen nagyobb csoportokba tömörültek az elmúlt időszakban, a nagyüzemi baromfiállományokhoz hasonló sűrűségben, ami kedvezett a vírus terjedésének. A daru kifejezetten érzékeny a fertőzésre, ahogy arról korábbi eset is árulkodik (https://savingcranes.org/2022/01/cranes-and-avian-influenza-update/), így százas, sőt, ezres nagyságrendű elhullásokat okozott a főbb gyülekezőhelyek területén. Hortobágy térségében, pár hét lappangási idővel az átvonuló létszám kétszázezres tetőzése után kezdődött, majd a tovább induló madarakkal a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon is megjelent a probléma. A terepi információk alapján az elhulott darvak egyedszámára jelenleg 10-20 ezer közötti becslést lehet adni. Ahogy pontosabbak lesznek az adatok frissítjük majd ezt a becslést.

A madárinfluenza alapvetően nem kimondottan fertőző az emberre, de az átterjedés esélye nem nulla. Az eddig elvétve előforduló humán eset többségében idős, gyenge immunrendszerű állatgondozók fertőződtek, akik valamilyen járványszituációban megfelelő védőfelszerelés nélkül hosszú ideig létesítettek kontaktust beteg madarakkal.. Tehát megfertőződni nem egyszerű viszont az óvatosság nagyon is fontos, mivel a madárinfluenza a humán influenzánál sokkal súlyosabb.

Hogyan segíthet a madarász, mi vonatkozik ilyenkor a terepen mozgó emberre?

  1.    A legfontosabb feladat, hogy a magunk és környezetünk egészségét megőrizzük, vagyis ne mi legyünk a járvány terjesztői. Gyanús madarakkal való véletlen kontaktus esetén ne menjünk madarak közelébe, sem vad, sem házi állományokkal ne érintkezzünk a következő napokban, ruháinkat mossuk ki és fertőtlenítsük a lábbelinket. Ugyanez vonatkozik a fertőzött területeken végzett terepi munkára. A járvány alakulását ezen a honlapon lehet követni:https://portal.nebih.gov.hu/madarinfluenza
  2. Nagyarányú vadmadárelhullás észlelése esetén, vagy gyanúsan viselkedő, legyengült vízimadár vagy ragadozómadár észlelése esetén értesítsük a területileg illetékes állategészségügyi hatóságot és védett faj esetén a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság munkatársát, a madarat lehetőség szerint ne fogjuk meg.
  3. Minden kontakt esetén viseljünk maszkot és húzzunk gumikesztyűt, de ha lehet, kerüljük el ezeket a szituációkat. A gyanús madarakat mentőhelyekre szállítani, összegyűjteni nem csak jogszabályellenes, de azért sem érdemes, mert a megfertőződött és tüneteket mutató madár nem gyógyítható és az adott mentőhelyet is veszélyezteti, ugyanis a fertőzés laboratóriumi megerősítése után az adott hely valamennyi madarát meg kell semmisíteni.

A vadon élő madarak monitorozása, valamint a kitörések idején az esetek lehető legnagyobb területeken történő detektálása hozzájárul a betegség lefolyásának mind alaposabb megismeréséhez, a kockázatok csökkentéséhez, valamint a járvány hatásainak mérsékléséhez. Az MME ezért elkötelezett abban, hogy a madárinfluenzáról minden információt összegyűjtsön, részt véve a madárinfluenza elleni küzdelemben, a hazai fészkelő és átvonuló madaraink védelme és e mellett a tenyésztett haszonmadarak védelme érdekében is.

Írta: Dr. Koleszár Balázs – MME

A szerző állatorvos, mikrobiológus és az MME Madárinfluenza monitoringjának koordinátora, valamint a NÉBIH Országos Járványügyi Központjának külsős szaktanácsadója

Tovább olvasom
Cart
  • No products in the cart.