Keressen minket

Természetvédelem

A Nemzetközi Farkas Központ és eredményeik

Lori Schmidttel, a Nemzetközi Farkas Központ kurátorával a 21. század technológiájának köszönhetően sikerült megismerkednem. Segítségért fordultam a központhoz, hogyan lehet olyan vadkamera rendszert kiépíteni, amely használható lehet a magyarországi, azaz a közép-európai természeti körülmények között is. A mai világban számos olyan információ és technológia érhető el, amelyet mások különböző helyeken a  Földön sokkal jobban ismernek, és mélyreható tapasztalatokkal is bírnak. Lori 1989-tól dolgozik a központban, ahol a mai napig hetente körülbelül 24 órát foglalkozik a farkasokkal.  Az összes meglévő tapasztalatát azonnal átadta a vadkamerákról, amit itt is szeretnék megköszönni. Lori segítségével sikerült megismerni a Nemzetközi Farkas Központ munkáját és céljait. Nemzetközi Farkas Központ számos farkaskutatóval, intézettel dolgozik együtt. Ilyen például az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) illetve nemzetközileg elismer kutatókkal a világ bármely pontjáról.

Lori Schmidt

A kutyafélék családja harmincöt élő fajból áll. Ezekből a fajokból nyolc Észak-Amerikában fordul elő. Ezek közé az észak-amerikai fajok közé tartoznak a szürke farkasok, vörös farkasok, prérifarkasok, vörös róka, szürke róka, préri róka, kitróka és sarki róka. A farkasok tudományos viselkedése azért fontos, mert például Minnesota államban a faj az elmúlt évtizedekben elkezdett délre terjeszkedni, ami 1978-hoz képest jelentős változás.

 

A központ azon dolgozik, hogy megvédjék a farkas populációt nemzetközi szinten úgy, hogy iskolás gyerekek és felnőttek egyaránt tanulhatnak a farkasok viselkedéséről, valamint a vadon élő állatok kapcsolatairól az emberrel. Sajnos még számos olyan sztereotípia él a farkassal kapcsolatban, amit higgadtsággal, tanítással és számos tudományos kutatási eredmény bemutatásával pozitívan lehet befolyásolni. A látogatók miután beleláttak egy kicsit a farkasok életébe felvilágosodva távoznak: teljesen másképpen ítélik meg a farkas szerepét az ökoszisztémában, valamint ezt követően másképpen tekintenek a farkasra.

A negyedévente megjelenő amerikai Wolf Magazin

A farkassal való együttélés főleg tanítással, meglévő tapasztalatok átadásával, illetve állattartók meglévő tapasztalatainak átadásával támogatható, illetve megfelelő óvintézkedések mellett csökkenthető ember-állat közötti összeütközés. Emellett a központ sok esetben problémás, vagy bajban lévő farkasok elköltöztetését is megszervezi. Vagyis hasonlóan, mint a tanuvédelmi programhoz, egyes farkasok új esélyt kaphatnak az emberi fajtól távol új életet kezdeni.

Ez a ragadozó hazánkban és Közép-Európában is kezd visszatérni, előbb-utóbb a farkas-ember interakciók is felerősödnek, ami konfliktusokhoz vezethet. Ez a tudás, ami egykoron megvolt Közép-Európában, elveszett, mivel a farkas a kihalás szélére került az emberi hatások miatt. Ennek köszönhetően hazánkban, és a környező országok többségében védetté nyilvánított faj lett. Szlovákia felől minden évben lehet hallani híradásokban, hogy farkas/farkasok kisebb-hosszabb időre megjelentek.

A farkas, mint régi-új faj a hazai ökoszisztémában eddig kevésbé volt mérhető, ami vélhetően változik a következő évtizedekben. Hazánkban nagyragadozó gyakorlatilag nincs, a csúcsragadozó az ember lett, versenytársak nélkül. A farkas természetvédelmi státusza szerint nem fenyegetett, azonban fokozottan védett, eszmei értéke 250 ezer forint.

A programban szereplő farkasok egy mesterséges környezetben élnek, ahol a nagy testvérnek, vagyis a számos kiépített kamerának köszönhetően monitorozzák a viselkedésüket. Mint úgy alakították ki, hogy a látogatók megfigyelhetik az állatokat, mintha azok természetes közegben élnének. Régebbi tapasztalatokra támaszkodva tükörfalakat helyeznek el azokra az oldalakra, ahol a látogatók állnak.

Fehérfejű rétisas és farkas interakció

Ez a megoldás zavarja legkevésbé az állatokat. Mivel számos önkéntes megfordul (jelenleg 15 fő van), azt figyelték meg az elmúlt évtizedekben, hogy a farkas szereti az állandóságot. Új emberek megismeréséhez a farkasnak idő kell, nincs gyors barátkozás. Mivel ezek a farkasokat mesterséges körülmények között tartják, él a régi mondás: az éhes farkas mindig mérges is. -20,-30 Celsius fok alatt a farkasok mindig éhesek. Denali-nevű farkasuk például ételfüggő, ennek köszönhetően rendkívül agresszívvá tud válni a fajtársakkal szemben.

Megfigyelték, hogy a központban tartott farkasoknál a mesterséges etetés hatására megváltozik a farkasok szőrének a foltozása, ami egy fontos megfigyelésnek bizonyult. Mivel így az emberi hatás mérhető bárhol a Földön.

Lori Schmidt farkasai között

A központ célja nem a farkasok tenyésztése, hanem a lehető legmélyebb megismerése. Az esetek többségében fogságban született farkasok kerülnek a programba 4 évenként, vagy máshonnan kiöregedett farkasok kerülnek ide a kiadó helytől függően. A farkasok között minden alkalommal van egy kinevezett egyed, aki a nagyköveti szerepet látja el a két faj közötti diplomataként, aki mindig a gyerekek kedvence és a program arca.

Az összeszoktatás nehéz feladat a falkában, mivel nyugdíjas farkasokhoz hirtelen kölykök kerülhetnek, akik kevésbé tisztelik az idősebb fajtársaikat – vagyis rájuk másznak, ugrálnak, és egyes esetekben idegesítik az idősebbeket. Egy meglévő csapathoz hozzászoktatni új tagokat, hasonlóan, mint egy emberi közösségben, időt és türelmet igényel a csapat összes tagja számára, ami azonnal nem is sikerül.

A farkasok viselkedése során észrevették, hogy minden állatnak kilenc arca van, amelyek a következők: mérgesség, szorongás, félelem, barátságosság, boldogság, kíváncsiság, öröm, meglepettség. Ennek megértése azért volt fontos, mert a kutyákkal ellentétben a farkasok szoicális közösségben élnek egymással, az emocionális interakciók nagyon fontosak a falkán belüli problémamentes együttműködéshez. Az érzelmek átélése szoros kapcsolatban van a farkasok egymás közötti viselkedésében, ahol az alá-felérendeltség nagyon szerepet játszik a csoport egység megtartásában.

Azért, hogy a Nemzetközi Farkas Központ elláthassa a tudástranszfert bárki számára, angol nyelven minden hónapban webináriumot tart Lori, amely könnyen elérhető a legnagyobb videómegosztó portálon International Wolf Center kereső szavakkal és ingyenesen megnézhető. Lori 2020. februári előadása a következő linken érhető el:

https://www.youtube.com/watch?v=v2uGkXqWuc0&feature=youtu.be

A farkas terjedése Minnesota Államban 1978-2018. között

A Nemzetközi Farkas Központ, és egyéb kutatók által legújabb kutatási eredményeit negyedévente publikálják, amely előfizetés esetén elérhető angol nyelven. Cikkünk csak egy részét mutatta be a központnak, ezért bármilyen egyéb más információ eléréséhez érdemes meglátogatni a Nemzetközi Farkas Központ honlapját, amely itt tekinthető meg: https://wolf.org/meet-our-wolves/

 

Cikket írta: Dr. Szilágyi Gergely PhD

Képek: International Wolf Center

Tovább olvasom

Természetvédelem

Rendkívüli kutatások folynak a mohácsi csata tömegsírjai területén

Agrárminisztérium: A Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjának területén rendkívüli kutatások fejeződtek be a közelmúltban, amelyeknek bemutatása kiemelt célunk – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a Mohács500 konferencián, pénteken, Pécsen.

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely. (Fotó: Google Maps)

Az államtitkár köszöntőbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az állami természetvédelem, az Országos Természetvédelmi Hivatal nyilvánította védett területté a mohácsi csata tömegsírjait körülvevő 7,5 hektár Bólyi Állami Gazdaság területét, a természetvédelmi oltalom által pedig biztonságba kerültek a sírhelyek. Az emlékhely vagyonkezelője jelenleg is a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – tette hozzá Rácz András.

Az államtitkár arról beszélt, hogy a természetvédelem messze túlmutat a védett fajok és élőhelyek megőrzésén, olyan egyéb feladatokat foglal magában, mint kulturális és régészeti örökségünk, tájházak, várromok védelme, amely a nemzeti parkok természetvédelmi őrszolgálatának feladata. Magyarországon 38 ezer nyilvántartott régészeti lelőhely található külterületen, amelyet az erre is kiképzett természetvédelmi őrszolgálat munkatársai őriznek. Ezt a munkát közösségben, együtt gondolkodva lehet hatékonyan végezni – emelte ki Rácz András.

Fotó: AM Sajtóiroda

Az államtitkár hozzátette, hogy a természetvédelem különleges műfaja az államigazgatásnak, hiszen az állami erőfeszítés nagyon fontos a területen, de önmagában nem elegendő. Ezt a Mohácsi Nemzeti Emlékhely mentén kialakult összefogás is bizonyítja, ugyanis az ügyért felelős miniszteri biztos, több minisztérium, különböző szakterületek, helyben élők, polgármesterek, országgyűlési képviselők, társadalmi szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek és múzeumok együttműködésére is szükség volt – méltatta a közös munkát Rácz András.

Forrás: AM Sajtóiroda

Tovább olvasom

Természetvédelem

Az agrárerdészet mint lehetséges kiút az ökológiai zsákutcából

Az agrárerdészet az egyik kiút a nagyüzemi mezőgazdálkodás által létrehozott monokultúrákból, amelyek csökkentik, illetve lényegében megszüntetik a biodiverzitást, ezzel kisimítva utunkat az ökológiai zsákutcában. Az idén elindult ReForest projekt egy négyéves nemzetközi program, amelynek célja az európai agrárerdészet segítése, illetve az agrárerdészeti módszerek megismertetése és elterjesztése. A nemzetközi együttműködésben tíz európai ország tizennégy intézménye vesz részt, köztük a Soproni Egyetem is.

A fénykép illusztráció. Forrás: Pixabay

1918–1919 fordulóján a Soproni Egyetem jogelődje, a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola elhagyni kényszerült Selmecbánya városát. A Főiskola menekült hallgatóit, áttelepült oktatóit Sopron városa fogadta be. A soproni intézmény a selmeci múlt hagyományait, értékeit a változások közepette is megőrizte. (Ábra: Soproni Egyetem)

Az agrárerdészet (agroforestry) fogalma általánosságban a fás kultúráknak a mezőgazdasági növénytermesztéssel és/vagy állattartással való harmonikus, együttes fenntartását, illetve a velük való együttes gazdálkodást jelenti. Közös elnevezése egy olyan földhasználati rendszernek, amelyben a folyamatosan fenntartandó fás kultúrákat tudatosan integrálják a mezőgazdasági növénytermesztés vagy állattartás tevékenységébe ugyanazon földterületen.

A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az agrárerdészet jelentősen képes fokozni egy adott terület ökoszisztéma-szolgáltatásainak minőségét, és ezek összességében jóval felülmúlják a hagyományos mezőgazdaság által nyújtottakat. A ReForest együttműködésben részt vevő intézmények a mérsékelt övi agrárerdészeti rendszerekről már rendelkezésre álló tudást használják fel ahhoz, hogy közös erővel hozzanak megoldásokat azokra a problémákra, amelyek hátráltatják az Európai Unió gazdálkodóit az agrárerdészetre való áttérésben.

Forrás: Soproni Egyetem

Az európai agrárerdészet elterjedését a legtöbb hagyományos mezőgazdasági gyakorlatban legfőképp a támogatások, a tudás és a tapasztalat hiánya gátolja. A ReForest projekt célja, hogy kutatások és gyakorlati tudásmegosztás révén megteremtse a feltételeket az agrárerdészet vonzó mezőgazdasági alkalmazására.

A Soproni Egyetem elméleti-tudományos és gyakorlati területen is elkötelezett a fenntarthatóság és az e területen megvalósuló nemzetközi együttműködések iránt. A Reforest programban három területen veszünk részt. Egyrészt szeretnénk a projekt által létrehozott nemzetközi szakmai nyilvánosságnak, a hazai agrárágazati szereplőknek és a fenntarthatóság iránt fogékony magyar nyilvánosságnak bemutatni a hazánkban már működő agrárerdészeti gyakorlatokat. Másrészt feladatunknak érezzük az agárerdészetben rejlő potenciál minél szélesebb körű megismertetését. Harmadrészt, ami pedig a projektben való szoros szakmai munkánkat illeti, korábbi együttműködéseink, illetve a ReForest kapcsán képződött kutatási adatokat osztjuk meg a projektben részt vevő intézményekkel” – foglalta össze Vityi Andrea, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának docense, a Környezet- és Természetvédelmi Intézet kutatója.

A ReForest – „Agroforestry at the forefront of farming sustainability in multifunctional landscapes in Europe„ – egy négyéves Horizon Europe projekt, amely tíz európai ország tizennégy intézményének együttműködésében valósul meg. A konzorcium az európai agrárerdészet támogatására és a szélesebb körű alkalmazását akadályozó tényezők felszámolására összpontosít. A projekt koordinátora a Prágai Cseh Élettudományi Egyetem Erdő- és Fatudományi Kara, amelyet az Erdőgazdálkodási Tanszék képvisel.

A projekt során elemzik az agrárerdészet valós ökológiai, gazdasági és társadalmi potenciálját és korlátait. A projekteredmények olyan döntéshozatali, ellenőrzési és pénzügyi támogatási eszközök kifejlesztéséhez járulnak hozzá, amelyek lefedik a teljes értékláncot a koncepciótól a tervezésen, az érdekelt felek összekapcsolásán, a rendszeralkotáson, a monitorozáson, a felhasználói visszajelzéseken át a társadalmi és gazdálkodási igényekhez való alkalmazkodásig. A Soproni Egyetem a Magyar Agroerdészeti Hálózattal együttműködve fog dolgozni azon, hogy az agrárerdészet ökoszisztéma-szolgáltatásainak – különösen a karbonmegkötés és a biodiverzitás megőrzésének, illetve fokozásának – gazdasági értéke érvényesüljön, finanszírozása integrálódjon a gazdaságba, elősegítve ezzel az agrárerdészeti gyakorlatok minél szélesebb körű alkalmazását.

Forrás: Soproni Egyetem

Tovább olvasom

Természetvédelem

Vége a fenyőnek? – Konferencia a lombos fafajokról

Mecserdő Zrt.: „Az ismeretlen ismerős – a lombos fafajok faanyaga” címmel szervezett tudományos konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága. Ahogy a cím is utal rá, a november 8-án lezajlott ülésen a hazai lombos fafajok faanyagának tulajdonságait és felhasználási lehetőségeit mutatták be az előadók, a lehető legváltozatosabb szempontok alapján. A kulcskérdés az volt, hogy hogyan válthatjuk ki és helyettesíthetjük lombos fafajokkal a fenyveseket, illetve az általuk adott nyersanyagot.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

“A Mecsekerdő Zrt. Baranya megye legnagyobb erdő- és vadgazdálkodója. A természetvédelem a mindennapi munkánk meghatározó része. (Ábra: Mecsekerdő Zrt.)

A konferenciát az MTA PAB Agrártudományok Szakbizottság Erdészeti és Vadgazdálkodási Munkabizottsága szervezte a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar dékánhelyettese, Dr. Pásztory Zoltán hathatós közreműködésével.

Hazai fafajok adatai

A konferencia alaphangját Sulyok Ferenc, a Fagazdasági Országos Szakmai Szövetség elnökének, a kiskunsági KEFAG Zrt. vezérigazgatójának a hazai erdők fafajaira vonatkozó átfogó, statisztikai alapokon nyugvó beszámolója adta meg. Ebből kiderült, hogy Magyarországon – jelentősen növekvő erdőterületek mellett – az ellentmondásos megítélésű nemes nyár és az ország közel egész területén idegenhonos fenyő állományok területei csökkennek, ugyanis a kitermelés ezeknél a fajoknál jóval meghaladja a növedéket. Mindez logikus annak fényében, hogy a jelenlegi szabályozás az őshonos – azaz lombos – fafajokkal való erdőfelújítást támogatja.

Nem mindegy azonban, hogy a klimatikus viszonyok és a szakmai szabályozás miatt visszaszoruló fenyvesek helyére mit és milyen célból ültetünk. Ezt az összetett kérdést járta körül a konferencia több előadása is.

Milyenek lesznek a jövő erdői?

Horváth Iván, a Budapest Erdőgazdaság erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetője, a Pro Silva Hungaria Egyesület elnöke is erről beszélt – az erdész azon dilemmájáról, hogy a rendelkezésére álló fafajok széles választékából milyen szakmai megfontolások alapján válasszon. A legnagyobb kihívást az adott terület klímája és hidrológiai viszonyai jelentik, hiszen ezek a felgyorsult klímaváltozás körülményei között rendkívül dinamikusan és sajnos vissza nem fordítható módon változnak. Éppen ezért az erdész felelőssége, hogy ne a jelenlegi, hanem egy akár ötven-száz év múlva bekövetkező, „majdani” ökológiai állapotra tervezzen erdőt.

A lehetséges megoldások közül az egyik legfontosabb az „elegyesség” – azaz a több fafaj harmonikus együttélésén alapuló elegyes, változatos erdők létrehozása. Az erdők a leginkább összetett szárazföldi ökoszisztémának számítanak, és a jövő erdőinek hosszú távú tervezésekor elengedhetetlen a fajgazdagság növelése, a széles fafajspektrum, a tájidegen kategória felülvizsgálata, illetve a jelenleg uralkodó célállomány-szemlélet meghaladása.

Prof. dr. Lakatos Ferenc, a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karának Erdőművelési és Erdővédelmi Intézetének igazgatója a lombos faanyagok – tehát nemcsak az élő fák, hanem a beépített, felhasznált nyersanyag – biológiai károsítóit, elsősorban a különböző ízeltlábúakat, azok kártételét, illetve a kárkép alapján a fajok beazonosításának módszertanát mutatta be.

A fa és a körforgásos gazdaság

Távolról indítva, szélesebb perspektívából mutatta be a helyzetet Dr. Börcsök Zoltán, a Soproni Egyetem Innovációs Központjának tudományos főmunkatársa. A lineáris és körforgásos gazdaság közötti különbségről, a hulladékhasznosítás jelentőségéről beszélve kiemelte a fafeldolgozás rendkívül alacsony karbonlábnyomát, illetve a faanyag nagyon magas újrafelhasználási arányát a többi nyersanyagéhoz képest. Mindez kifejezetten modern és korszerű nyersanyaggá avatja a korábban „elavultnak” gondolt fát.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Hogyan váltja ki a lombos fa a fenyőt?

A fenyők és a lombos fafajok tulajdonságairól, a köztük lévő jelentős, felhasználhatóságukat nagymértékben befolyásoló különbségekről beszélt dr. Fehér Sándor docens, a Soproni Egyetem Faipari és Műszaki Intézetének igazgatója. Előadásának végkövetkeztetése az volt, hogy a két faanyag-típus közötti különbség korszerű technológiai megoldásokkal áthidalható.

Dr. Pásztory Zoltán dékánhelyettes, a Soproni Egyetem tudományos főmunkatársa elsősorban a hazai lombos fajokból készült építőipari anyagokat és megoldásokat – de még inkább az ezekre vonatkozó technológiai és tudományos kutatásokat – mutatta be. Mint elmondta, a Soproni Egyetem, és azon belül is a Faipari Mérnöki és Kreatívipar Kar kivételesen elkötelezett az eddig kizárólag importból származó fenyő fatermékek hazai lombos fajokkal való helyettesítése, és a magyarországi favagyon magasabb hozzáadott értékű hasznosítása mellett.

A lombos fafajok egy speciális felhasználási területéről, az OSB-lap gyártásról adott elő Lipák László, a Swiss Krono fabeszerzés vezetője. A gyakorlati, termelési-értékesítési megközelítésű előadásában bemutatta a társaság azon törekvését, hogy a korábbi, alapvetően fenyő alapanyagú építőipari termékgyártásról átálljon hazai lombos fafajok felhasználására. Ez, illetve a kiszámíthatatlan külpolitikai helyzet (a Swiss Kronónak jelentős termelőkapacitásai voltak-vannak Ukrajnában és Oroszországban) természetesen komoly technológiai kihívások elé állítja a céget, de mára már bebizonyosodott, hogy a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően a fenyő alapanyag az OSB-lap gyártás során akár teljes mértékben kiváltható hazai lombos fafajokkal.

Forrás: Mecsekerdő Zrt.

Tovább olvasom