Keressen minket

Természetvédelem

Természetvédelmi területté nyilvánították a Duna Táti-szigeteit

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét.

Az Agrárminisztérium természetvédelmi területté nyilvánította a Duna Táti-szigeteinek közel háromszáz hektáros térségét. Az újonnan létesített Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület rendeltetése a Duna menti területek hajdani természetes állapotára jellemző, kiemelkedő természeti és táji értékekkel rendelkező ártéri élőhely-maradványok – mocsárrétek, puhafás ligeterdők – hosszú távú megőrzése, fenntartása.

Haris fióka, MME, Fotó: Viszló Levente

A területen védett, fokozottan védett növényfajok találhatók, mint a kornistárnics és a mocsári aggófű. A szigetvilág érintetlensége biztosíthatja a fekete gólya, a rétisas, a haris és az európai hód életfeltételeit. A terület természetvédelmi kezeléséért a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság felelős, mely az elmúlt években uniós támogatásból 480 millió forintos ráfordítással állította helyre a Pilisi Bioszféra Rezervátumban található Táti-szigetek vizes élőhelyeit.

Fotó: Selmeczi Kovács Ádám

Kornistárnics, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Fotó: Dr. Nagy Lajos

A szigeteken az árhullámok elmaradása, illetve az ár gyors levonulása miatt csökkent a védett fajok egyedszáma és az élővilág sokszínűsége. Az élőhelyek helyreállítása során mederkotrással juttattak vizet a szigetek közé, illetve zsilippel szabályozták a vízjárást.Az egyik szigeten mesterséges tavat alakítottak ki a halak és a kétéltűek zavartalan szaporodása érdekében, valamint megkezdődött az őshonos növények telepítése.

 

 

 

 

 

 

Forrás: AM

Természetvédelem

Kecskerákok a NAV hálójában

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai a nagylaki határátkelőhelyen ellenőriztek egy román járművet a közelmúltban, ami a fuvarlevele szerint 772 kilogramm élő kecskerákot szállított Olaszországba.

Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A védett állatok természetvédelmi értéke meghaladta a 842 millió forintot. A furgon átvizsgálásakor a pénzügyőrök a jármű rakterében lévő 181 hőszigetelt ládában mintegy 17 ezer élő kecskerákot találtak. Az előzetes szakértői vélemény alapján az állatok Magyarországon védettek, eszmei értékük egyedenként 50 ezer forint.

Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Szállításuk engedélyköteles, de mivel a sofőrnek nem volt ilyen okmánya, a pénzügyőrök természetkárosítás miatt feljelentést tettek a rendőrségen. Az állatokat a NAV és a rendőrség átadta a Szegedi Vadasparknak. A NAV kiemelt figyelmet fordít az állat- és növényvédelemre, amit az Állatvédelmi Kódex aláírásával is tanúsított 2022 márciusában.

Fotó: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Kollégáink számára fontos küldetés, hogy megakadályozzák a nemzetközileg védett fajok egyedeinek csempészését és fellépjenek a szaporítók, és az illegális állatkereskedelem ellen. Intézkedéseik az állatok védelmét, jólétét szolgálják.
Tavaly a pénzügyőrök számos védett állatot foglaltak le, köztük több mint 4 ezer kecskerákot. Idén például húsznál is több, különféle fajtájú kutyakölyök mentésében vettek részt.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Facebook oldala

Tovább olvasom

Természetvédelem

A Tisza sem a régi, nem szőke…

Sok folyó névében vannak színek pl. Sárga-folyó, vagy a Tisza eredeténél Fehér- és Fekete-Tisza. Általában ezekre a vizekre jellemző is a megadott szín. Ezzel szemben például az máig rejtély, hogy Ifjabb Johann Strauss Kék Duna keringője szerint miért kék a Duna, amikor a folyó inkább zöld vagy ezüst színű.

Fotó: OVF

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv. Székhelye: Budapest. (Ábra: OVF)

A Tisza Magyarországon a „szőke” jelzőt kapta, ami ebben az esetben is a színére utal. A folyó színét pedig a vizében lebegő homok és iszap határozza meg. De miért nem szőke, hanem kristálytiszta mostanában a Tisza vize?

A folyók színét meghatározó hordalékot az eső mossa be a hegyoldalak lejtőiről, de még a síkvidéki területekről is. A felszíni lefolyással érkező durva hordalék viszonylag hamar lerakódik, viszont a finomszemű homok, iszap és agyag az áramló vízben kavarog tovább. A tározókban (állóvízben) tud csak kiülepedni a finom üledék.

Ebben az évben (2022-ben) utoljára május elején volt olyan eső a Tisza vízgyűjtőjén, amelyből érdemi lefolyás keletkezett és ennek az árhulláma már régen elhagyta az országot. Lényegében júniustól kezdve felszín alatti víz csörgedezik a Tisza medrében. A vízfolyás medrébe kiáramló, kiszivárgó talajvíz pedig kristálytiszta, mint amilyennek egy forrásvíznek lennie kell. Ahogy ürülnek ki a talajvíz készletek úgy csökken a Tisza és a mellékvízfolyások vízhozama is. Ez egy nagyon lassú folyamat, mivel a kiáramlás mennyiségét, illetve sebességét az úgynevezett szivárgási tényező (pl. 1 m/nap), valamint az utánpótlódási terület talajvízszintje és a folyó vízszintje közötti különbség határozza meg. A kiürülési folyamat akkor áll csak le, ha a talajvíz szintje a mederfenék szintje alá süllyed. Ez a vízgyűjtő felső részén, a hegyvidéken és a dombvidéki területeken, már bekövetkezett, ezért apadnak el a források és száradnak ki a patakok.

azutolsoszamottevoarhullam

Ábra: OVF

A felszín alatti víz Magyarország területének mintegy 80%-án – a medencebeli helyzet miatt – folyamatosan és megállíthatatlanul táplálják a felszíni vizeket: vízfolyásokat és tavakat, illetve a mélyfekvésű területeken lévő felszín alatti víztől függő ökoszisztémákat. Az alábbi ábrán mutatjuk be azt, hogy Záhony vízrajzi állomásnál átfolyó vízmennyiségből mennyi a felszíni lefolyásból származó vízhozam és mennyi az úgynevezett alapvízhozam, azaz a felszín alatti eredetű víz.

tiszavizhozama_zahonoy

Ábra: OVF

 

Ebből az ábrából is látszik, hogy hazánkban milyen fontos szerepe van a felszín alatti vizeknek. Ha túltermeljük, akkor az alapvízhozamból vesszük el a vizet.

A felszín alatti vízáramlási rendszer azért tud fennmaradni, mert a csapadék újból és újból feltölti. A talajvízbe történő beszivárgás azonban lassú folyamat és jelentősen függ a talaj minőségétől is hogy mennyi víz tud lejutni. Emiatt fontos a megfelelő talajművelés, valamint a csapadékvíz visszatartás.

Az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékesemények miatt a felszín alatti vizek nem tudnak úgy visszapótlódni, mint régen, ezért a csapadékvíz-gazdálkodásra történő átállás az ország teljes területén szükséges. Az alábbi két grafikon az mutatja be, hogy a csupasz talajon, csendes eső esetén mennyivel több víz tud beszivárogni, mint egy heves zápornál. A növényzet, az avar szintén képes lassítani a lefolyást és tározni is a csapadékvizet, ezért fontos a – manapság divatosan zöld infrastruktúrának nevezett – növényzet mennyisége és minősége.

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság

Tovább olvasom

Természetvédelem

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Dr. Nagy István közleményt adott ki a fakitermelés szabályairól

Az energiaválság miatt hozott, könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása – erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

Fotó: Pelsőczy Csaba – AM

A miniszter arra emlékeztetett, hogy az elhúzódó orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt energiaválság alakult ki Európában. A kormány a drasztikus energia-áremelkedés és a nyugat-európai energiahiány miatt energia-veszélyhelyzetet hirdetett. Az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. Hozzátette, Magyarországon a faanyag a legfontosabb újratermelhető nyersanyagunk, és a magyar erdőkben fenntartható erdőgazdálkodást folytatunk.  Ez azt jelenti, hogy évtizedek óta kevesebb fát hasznosítunk, mint amennyit az erdők teremnek, így jelentős tartalékokat sikerült biztosítani.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a fakitermelés szabályozására vonatkozó kormányrendelet kizárólag veszélyhelyzet esetére készült, a vegetációs időszakra vonatkozó előírások 2023. március 31-e után nem alkalmazhatók. A tárcavezető megerősítette azt is, hogy természetvédelmi vagy Natura 2000 terület esetében, az őshonos fák tarvágása továbbra is tilos. A miniszter az állami erdőkre vonatkozó utasításában kitért arra is, hogy a megnövekedett tűzifa-igény miatt a keresletet elsősorban akáccal kell kielégíteni, ez a fafaj ugyanis kitermelés után nyers állapotban is jól használható. Hangsúlyozta, a könnyített szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a 2022. évre vonatkozó kitermelési tervben foglaltak végrehajtásával a tűzifa-keresleti igény nem elégíthető ki.

A miniszter kifejtette, a magyar erdők folyamatosan növekednek köszönhetően a hazai erdőgazdálkodás fenntartható gyakorlatának és annak, hogy hazánkban Európa egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik: két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtunk támogatást. 2010 óta csaknem 45 millió köbméterrel nőtt az élőfa készlet. Az idei évben csak az állami erdőgazdaságok még 1,3 millió köbméter tűzifa és apríték tervszerű kitermelésére rendelkeznek érvényes engedéllyel. A miniszteri utasítás megerősíti azokat a korábbi intézkedéseket, hogy Magyarország zöld tőkéjét semmiképpen se veszélyeztessük – szögezte le a tárcavezető.

Forrás: Agrárminisztérium

Tovább olvasom