Keressen minket

Természetvédelem

Megnyílt a Várhegy kilátó a látogatók előtt

A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján. 

Közzétéve:

 

A kormány jelentős összeggel támogatja a környezettudatos természetjárás szolgáltatásainak bővítését. Az Agrárminisztérium az irányítása alá tartozó állami erdőgazdaságokkal együtt évek óta azon munkálkodik, hogy az erdő a lehető legmagasabb színvonalon úgy szolgálja ki a társadalom minden ökoturisztikai igényét, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrzi. – hangsúlyozta Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár, Királyréten, a Várhegy kilátó átadóján. 

1. A Várhegy kilátó

A Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködve, a VEKOP pályázaton elnyert mintegy 62 millió forintos támogatásnak köszönhetően épülhetett meg az Ipoly Erdő Zrt. Várhegy kilátója. A Királyrét fölé emelkedő, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátó, a Várhegy 359 méter magas csúcsának közelében épült. A torony faszerkezetű, 15 méter magas kilátó szintjéről csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a tetején pedig egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei.

Zambó Péter elmondta, hogy a királyréti fejlesztések szükségességét indokolja az elmúlt években itt is tapasztalt dinamikusan növekvő látogatószám, ami évente közel 500 ezer főt jelent. Az Ipoly Erdő Zrt. 2010 óta összesen 5,2 milliárd forintot fordított közjóléti, turisztikai fejlesztésekrea Börzsöny és a Cserhát térségében, ezzel is hozzájárulva, hogy az idelátogatók természetben eltöltött idejét jobbá és kényelmesebbé tegye. Jelenleg is folyamatban van a rendkívül népszerű Királyréti Erdei Vasút és a Kemencei Erdei Múzeumvasút fejlesztése. Idén pedig várható az Irma forrásnál új pihenőhely kialakítása, ami játszótéri elemekkel kiegészülve, alkalmas lesz kisebb–nagyobb túrák és szabadidős sportok gépjárművel is megközelíthető bázisának, emellett a családosok önálló úti céljaként is megállja majd a helyét.

Rétvári Bence a térség országgyűlési képviselője azt hangsúlyozta, hogy a járványos időszakban sok mindent nem tehetnek meg a családok, amit korábban megtehettek, de a természetjárást nem kell korlátozni, és az a legjobb, leginkább ajánlható, egészséget megőrző programok közé tartozik. Reméljük, hogy sok-sok ezer embernek fog a most átadásra kerülő kilátó maradandó élményt adni.

Kiss László, az Ipoly Erdő vezérigazgatója kiemelte: a Magyar Természetjáró Szövetséggel közösen megvalósított, Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát elnevezésű VEKOP pályázatnak köszönhetően létrehozott és tavaly átadott Királyréti Kirándulóközpont méltó párja a Várhegy kilátó. A nemrég Márianosztra- Toronyalján átadott Pálos Emlékhely szintén a VEKOP paletta része, a sort a jelenleg is épülő Magyarkút – Irma forrás pihenőhely fogja zárni.  A desztináció turisztikai attrakcióinak bővítése időszerű volt, hiszen a látogatók igényeinek változása bennünket is arra sarkall, hogy a térség turisztikai kínálatának színvonalát emeljük, a vonzerejét növeljük.

Várhegy kilátó 

A Várhegy kilátó építése a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00006 „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat része. A pályázatban szereplő projektelemeket az Ipoly Erdő Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel mint konzorciumvezetővel valósította meg.  Az Ipoly Erdő Zrt. a Királyrét fölé emelkedő 359 méter magas Várhegy csúcsán, a környező fák lombkoronaszintjéhez igazított kilátót épített. A fa szerkezetű torony 15 méter magas kilátó szintjére 80 lépcső vezet. Ám megéri a fáradozás, hiszen csodás panoráma nyílik a Börzsönyre, a Pilis hegyvonulataira, a Naszályra, és a Cserhát lankás vidékére. Tiszta időben akár a messzi Mátra hegycsúcsai is megmutatkoznak. Maga az építmény 19 méter magas, 50 m3 fából (lucfenyőből és tölgyből) épült. A kilátó két szintjén egy-egy pihenőpad nyújt kényelmet. 

A kilátó tetejére egy meteorológiai állomást és egy webkamerát is telepítettek az erdőgazdaság szakemberei. 

A „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” pályázat Ipoly Erdő Zrt. által megvalósítandó építési elemei: 

•  Királyréti Kirándulóközpont építése – Királyrét (megvalósult) 

•  Pálos Emlékhely kialakítása – Márianosztra – Toronyalja (megvalósult) 

•  Várhegy kilátó építése (megvalósult) 

•   Irma – forrás pihenőhely kialakítása – Magyarkút (folyamatban) 

  • A projekt azonosítói:
VEKOP-4.1.1-15-2017-00006, „Gyalogszerrel felfedezni a Börzsöny turisztikai termékkínálatát” Kedvezményezett: Magyar Természetjáró Szövetség
Konzorciumi partner: Ipoly Erdő Zrt.
A kilátó építési költsége, melyre 100% uniós forrás számolható el: 62 millió Ft 

Forrás: Ipoly Erdő Zrt.
Kép forrása: Fekete István

 

 

Természetvédelem

Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát

Published

on

A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.

Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)

A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.

Részletekért kattintson a feliratra!

Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.

A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.

Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)

Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.

Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla

Tovább olvasom

Horgászat

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”

Published

on

A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.

A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.

A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.

Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor

Tovább olvasom

Természetvédelem

Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban

Published

on

Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)

A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.

“A faj hazánkban fokozottan védett,

természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”

A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.

A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)

A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.

Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park

Tovább olvasom