Természetvédelem
Folyamatosan csökken illegális hulladék nagysága a nemzeti parkok területén
Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.
Folyamatosan számolják fel az illegális hulladéklerakókat és szemétkupacokat a nemzeti park igazgatóságok a Tisztítsuk meg az országot! program keretében. Az első ütemben vállalt védett természeti területek csaknem felén már befejeződtek a munkák. Eddig 75 helyszínről összesen mintegy 3500 köbméter hulladékot szállítottak el.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – Szegedi Fehértó – Szatymaz
A Tisztítsuk meg az országot! program december 31-ig tartó első ütemében összesen 155 helyszínen dolgoznak a nemzeti park igazgatóságok területén. Az előzetes felmérések szerint mintegy 8200 köbméter illegálisan lerakott hulladékot gyűjtenek össze, gondoskodnak az elszállításról és a kezelésről is. A munkák gőzerővel zajlanak, az eddigi tapasztalatok szerint háztartási, építési-bontási, veszélyes és zöld hulladékot egyaránt találnak ezeken a helyszíneken.
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság – Szegedi Fehértó – Szatymaz
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság csak a Bajai Földikutya-rezervátum Természetvédelmi Területről majdnem 1500 köbméter építési-bontási hulladékot és kommunális szemetet szállíttatott el.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bánhorváti
Kiemelten fontos helyszínről van szó, hiszen itt él a fokozottan védett, 1 millió forint eszmei értékű délvidéki földikutya legnépesebb populációja. Az igazgatóság emellett az elmúlt napokban megtisztította a Fehér-tó melletti védett Kis-puszta gyepét, ahol az utóbbi időben már legeltetni sem lehetett biztonságosan a sok szeméttől, valamint felszámolták a hulladékot a Beretzk Péter kilátó környékén és a Sirály tanösvényen is.
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – Bodrogzug
Több mint 4 kilométer hosszan szabadított meg a szeméttől folyóparti és ártéri területeket az Aggtelei Nemzeti Park Igazgatóság a Bodrog mentén. A szelektíven gyűjtött, zömében üveg- és műanyag hulladékkal összesen 1820 darab szemeteszsákot töltöttek meg. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság már 21 kijelölt helyszínen végzett a munkákkal, köztük olyan népszerű kirándulóhelyet tisztítottak meg az eldobált szeméttől, mint a Zselici Tájvédelmi Körzetben található Fekete harkály tanösvény. Az illegális lerakóknál találtak sittet, kommunális hulladékot, de akkumulátort, műszaki eszközöket és autógumit is.
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Koppányszántó
A hulladék felszámolása mellett a program fontos eleme a megelőzés is. Az igazgatóságok sorompók és térfigyelő kamerák telepítésével próbálják megakadályozni a szemét folyamatos újratermelődését. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság két területre már ki is helyezett sorompót, egy helyszínt vadkerítéssel vettek körbe, a napokban 10 vadkamerát telepítenek ki a már megtisztított területekre. Hasonló beruházásokkal az összes nemzeti park igyekszik a jövőben megóvni a védett területeket a szemetelőktől.
A Tisztítsuk meg az Országot! program keretében 2022-ig összesen négy ütemben tisztítják meg a közforgalmú területeket. Az első ütemben állami szereplők, köztük a nemzeti park igazgatóságok is részt vesznek. A védett természeti területek hulladékmentesítése Mezőcsáton kezdődött, a munkák azóta folyamatosan zajlanak. A programnak köszönhetően egyebek mellett Ordacsehiben több mint 700 köbméter hulladéktól sikerült megszabadítani azt a területet, ahol a közeljövőben felépülhet a térség természeti és kulturális értékeit bemutató Berek Világa Látogatóközpont.
Forrás: AM
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
