Természetvédelem
2021 év madara – a cigánycsuk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el “Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el “Év madara” programját, melynek célja a természetvédelmi problémákkal érintett fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A több mint négy évtizede futó akció legutóbbi állomásaként a lakossági internetes szavazást a cigánycsuk nyerte.
Cigánycsuk hím (Fotó: Sutyák János)
Megjelenés
A mezei verébnél kicsit kisebb. A nászruhás hím feje, torka és háta fekete, begye és melle rozsdavörös, széles nyakfoltja, keskeny szárnycsíkja és farkcsíkja fehér. A tojón a hímek fekete színét barna helyettesíti, a begy és a mell halvány rózsaszínes, a nyak fehér foltja elmosódott, a farkcsík világos rozsdássárga. A fiatalok foltozott alsótestű tojóhoz hasonlítanak. A farok minden korosztálynál egyöntetűen sötét feketésbarna.
Cigánycsuk öreg tojója
Cigánycsuk öreg hímje
… és fiatalja (Grafikák: Kókay Szabolcs)
A faj képviselőivel leggyakrabban magas kóró és bokor csúcsán, kerítésoszlop tetején üldögélve találkozhatunk, korábbi neve, a cigány-csaláncsúcs is erre a viselkedésére utalt (Fotó: Nagy Róbert)
A hímek itt hallatják rövid, csicsergő éneküket, illetve innen hallhatjuk jellegzetes csuk-csuk jelző- és riasztóhangjukat, ami a jelenlegi magyar nevükben is megjelenik.
Elterjedés
A közlemúltig egy fajnak tekintett cigánycsuk (Saxicola torguatus) hatalmas elterjedési területe, Európára, Ázsia és Afrika nagy részére kiterjedt. Populációjának mintegy 20%-át tették ki az Európában fészkelő párok.
Azonban az ezredfordulót követően az IOC World Bird List a fajt több fajra választotta szét – ezeknek még nincs magyar neve, illetve a nálunk fészkelő fajé egyelőre maradt cigánycsuk (a tudományos madárnevek változásáról a Madártávlat 2019. évi harmadik számában, a 20-21. oldalon olvashat):
- az Arab-félszigeten és Afrika Szaharától délre húzódó területein élő állományt a S. torquatus (African Stonechat) név alá sorolták;
- az Európában, így Magyarországon, és Észak-Afrikában fészkelő cigánycsuk S. rubicola (European Stonechat) néven szerepel;
- a Kis-, Közép- és Kelet-Ázsiában fészkelők S. maurus (Siberian Stonechat) megnevezést kapta.
A világon ezen kívül további tizenkét Saxicola fajt különítenek el jelenleg (több közülük kis elterjedési területű bennszülött faj), melyek közül az Eurázsiában honos rozsdás csuk (S. rubetra [Winchat]) hazánkban is költ.
Táplálkozás
Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg.
Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal (Fotó: Panyik Norbert)
Élőhely
A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gazos-bokros területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik.
Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán)
Költés
Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket.
Vonulás
Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek.
Állománynagyság
A magyar állomány 195-210 ezer párra tehető és 1999-2019 közötti 21 évben 54%-al csökkent (Forrás: MME Monitoring Központ / MMM adatbázis)
Veszélyeztető tényezők
Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti.
Talajon fészkelő és innen táplálkozó fajként különösen hátrányosan érinti a füves területek, gazos árokpartok és domboldalak tavaszi és nyári égetése (Fotó: Orbán Zoltán)
Vonuló madárként a mediterráneumi madárvadászat is fenyegeti, …
… amiről a BirdLife International ebben az angol nyelvű kiadványában részletesen beszámol, letöltéshez katt a képre (Forrás: birdlife.org)
Védelem
A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25.000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.
Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával.
Forrás: MME
Természetvédelem
Sárgyűjtőhelyek
Az MME a fecskék sárgyűjtőhelyeinek fontosságára hívja fel a figyelmet
A füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek, különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk.
Fotó: MME
A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás európai uniós csatlakozásunkat követő összeomlása, melynek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.
A sárgyűjtőhelyek nemcsak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.
Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.
Útszéli sárgyűjtőhelyek
A legkézenfekvőbb megoldás, ha április első felétől május végéig (aszály esetén június végétől a másodköltés kezdetekor néhány hétig ismételten) kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos padka nem jó, mert a nedves homok nem tapad jól, az ebből készült fészek nem tartós, könnyen leszakad!), gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.
Fotó: MME
Sárgyűjtőhely a kertben
Amennyiben a kertben szeretnék sárgyűjtőhelyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtőhely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd a „finomított” talajt lapátoljuk vissza a fóliára. Belocsolás előtt simítsuk el a földet úgy, hogy kissé a gödör belseje felé lejtsen. Különösen füstifecskés területen érdemes a sárba száraz füvet keverni, a madarak a nedvességtől felpuhult szálakat kötőanyagként beépítik a sárgombócok közé. Ha lehetőségünk van rá, agyagos földet használjunk, mert ez még jobb tapadást biztosít.
Fotó: MME
Tálcás sárgyűjtő
Panel- és irodaházakban, lakótelepeken, betonos udvarokban, ahol még ennyi talaj sincs vagy nem szeretnénk a gyepet feltörni, megpróbálhatjuk a fecske sárgyűjtőhelyet 40-50 cm átmérőjű kerek, vagy 100×50 cm-es műanyag virágalátét tálcákba elkészítve felkínálni a fecskéknek.
A kellően finom földet egyszerűen szórjuk bele, simítsuk el, majd öntözzük mindaddig, amíg meg nem áll rajta a víz. A tálcás sárgyűjtőt hagyhatjuk a földön, de erkélyen, teraszon kis asztalra vagy párkányra téve kínálhatjuk fel a fecskéknek.
Fecskevédelmi eszközök beszerzése
Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>
Turizmusfejlesztési alkalmazás
A molnár- és füsti fecske-telepek sár fészekanyagot gyűjtő madártömegei olyan látványt jelenthetnek, ami megfelelő szervezéssel látogatók tömegeit vonzhatják. Ennek a lehetőségnek a kidolgozásáról részletesen olvashat itt >>
Fotó: MME
Védjük együtt a fecskéket!
Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:
- Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
- Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld. - Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
- Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!
Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
További fecskevédelmi megoldásokról is olvashat a honlapunkon itt >>
Forrás: MME
Természetvédelem
Bajnok fogás
Terepmotoros csapatot fogtak el a Tarnavidéki TK turistautaktól távoli területén
Védett természeti területen természetvédelmi hatósági engedély szükséges technikai jellegű sporttevékenység folytatásához, járművel történő közlekedéshez. Erdőterületen pedig quaddal, terep-motorkerékpárral, motorkerékpárral – erdőgazdálkodási célú járműforgalom kivételével – közlekedni tilos.
Fotó: BNPI
A hosszú évekkel ezelőtt életbe lépett törvényekkel a jogalkotó hazánk természeti kincseinek megóvását tartotta szem előtt, hiszen a fenti tevékenységek nemcsak a talajt, gyepszintet, az erdőket és az ivóvízbázist, hanem az ott élő fajokat, azok élőhelyeit is veszélyeztetheti. Az utóbbi évek időjárási szélsőségei, a klíma változása nyomán felerősödött kedvezőtlen folyamatok miatt a biológiai sokféleség, unikális növénytársulásaink, erdőállományaink sérülékenyebbé váltak, amit a talajfelszínt terhelő járműforgalom, az ott zajló illegális sporttevékenység csak súlyosbít. Ez egy olyan, az erózióra egyébként is hajlamos, homokkő alapkőzetű területen, mint a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, különös odafigyelést igényel.
A védett és Natura 2000 területek a természeti értékek hosszú távú megőrzésén kívül az élővilág zavartalan nyugalmát is hivatottak biztosítani, amit az óriási zajhatással járó quadozás vagy terepmotorozás a legérzékenyebb, szaporodási időszakban különösen zavar vagy veszélyeztet.
Mindezeket évekkel ezelőtt felismerve, felvilágosító, szemléletformáló és hatósági eszközöket egyaránt alkalmazva próbálja meg a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és Természetvédelmi Őrszolgálata a mind elterjedtebbé váló off-road sportok szabályozott keretek közé való terelését és visszaszorítását a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet térségében, de a közelmúltbeli események is azt mutatták, lesz még feladat.
Fotó: BNPI
Országos jelentőségű védett természeti területen számos alkalommal volt technikai jellegű sporttevékenység ellenőrzésére irányuló elrendelt akciószolgálat (https://www.bnpi.hu/hu/hir/quadozasbol-quadfogas), és egy újabbra a húsvéti nagyhéten is sor került. Ennek keretében a Tarnavidéki TK turistautaktól távoli, ember nem járta részén sikerült egy terepmotoros csapatot elfogni. Az intézkedés alá vont 4 fő természetvédelmi hatósági, tulajdonosi, erdőgazdálkodói engedély nélkül, rendszám nélküli enduro motorokkal folytatott a jogszabályokkal és a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető technikai jellegű sporttevékenységet. Volt köztük több olyan személy, aki járművezetői engedéllyel sem rendelkezett és soraikban találkozhattunk egy motoros bajnokkal is! A motorosok aznapi útjuk közben erdőfelújítás alatt áll fiatalost, érzékeny sziklagyepet, szurdokerdőt is károsítottak, költő madarakat zavartak le fészkeikről és növényeket tapostak. Bár a természetvédelmi őrök, majd a kiérkező rendőrök is jog- és szakszerűen, határozottan, kulturáltan és körültekintően hajtották végre intézkedésüket, az elkövetők az interneten valótlanságokat állítva próbálták megvádolni a közérdeket védő, hatósági feladatokat ellátó személyeket.
Fotó: BNPI
A természetvédelmi őrök intézkedése a kiemelt ünnepi, kirándulási időszakra esett, s a pihenésre, feltöltődésre vágyó embereket joggal háborította fel a máskor sem tűrhető, de ilyenkor sem szűnő terepmotorozás. Most is nyilvánvalóvá vált, hogy az endurosok tevékenysége az erdőtulajdonosok, gazdálkodók, önkormányzatok és állampolgárok számára sem kívánatos, sőt komoly magán- és közérdek sérelemmel jár. Sajnos még mindig van egy olyan, a jogszabályokat, az egymás mellett élés normáit be nem tartó motoros réteg, amely nem hajlandó igényeit a közös céloknak alárendelni, az össztársadalmi érdekeket előnyben részesíteni.
Az engedély nélküli off-road tevékenység elleni fellépés jogszabályokból adódó kötelesség, aminek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata a jövőben is eleget fog tenni. A természeti értékek védelme, a szelíd turizmus feltételeinek biztosítása érdekében ebben a társadalom széles rétegére és a sajtó támogatására is számítunk.
Természetvédelem
Összefoglaló a kerecsensólyom táplálékvizsgálatairól a LIFE SakerRoads projekt 2025. évi adatai alapján
Táplálékmaradvány-gyűjtést végeztek a kerecsensólymok fészkeinél
A kerecsensólyom hosszútávú megőrzésének egyik fontos eleme, hogy megfelelő ismeretünk legyen a sólyom táplálkozásáról és táplálékállatairól. A SakerRoads projekt keretében 2025-ben két módszerrel vizsgáltuk a zsákmányállatok mennyiségét és azok összetételét.
Fotó: MME
Táplálékmaradvány-gyűjtést végeztünk a fészkekből, valamint vadkamerák segítségével is megfigyeltük a költéseket. Ennek eredményeként több mint 800 zsákmányállatot azonosítottunk, amelyek jelentősen hozzájárulnak a hazai kerecsensólyom Észak-alföldi állományának táplálékvizsgálataihoz. Az adatok segítségével választ kaphatunk arra, hogy hogyan hat a táplálékspektrum a kerecsenek költési sikerére, és hosszútávon nyomon tudjuk követni az egyes zsákmányállatok változását is. A vizsgált területen főbb zsákmányállatok közé tartoztak a pocokfajok, a seregély, a kis termetű madarak és a galambfélék. Érdekesség, hogy az idei évben négy példány erdei fülesbagoly is előkerült a táplálékmintákban, ami ritka zsákmánya a kerecsennek. Az egykor gyakori zsákmányállatnak számító ürge a vizsgálatok során egyetlen esetben került elő.
A fészkek vadkamerával történő megfigyelése során nem csak a sólymok táplálkozását kísérjük figyelemmel, de lehetőségünk van a szülő madarak és a fiókák viselkedésének nyomon követésére is.
Fotó: MME
A kerecsenfiókák kirepülését követően számos más állat használja ideiglenesen a sólymok költőhelyét. A vendégek közül egy szlovák gyűrűs fiatal vörös vércsét és egy hazánkban gyűrűzött szalakótát is sikerült azonosítanunk a színes gyűrűik alapján. A gyűrűs madármegfigyelések mellett további 9 madárfaj fordult elő alkalmilag ennél a fészkelőhelynél. Mindemellett több alkalommal észleltük egy nyest jelenlétét is, ami volt, hogy alvóhelyül használta a sólymok részére kialakított költőhelyet.
Szeretnénk köszönetet mondani a MAVIR Zrt. projektpartnerünknek, hogy munkájukkal támogatják a fészkek kamerákkal történő megfigyelését és ezáltal a kerecsensólymok kutatását és védelmét. A vizsgálatok során használt vadkamerákat a LIFE SakerRoads projekt keretében a MAVIR Zrt. valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem biztosította számunkra. Ezúton is köszönjük!
-
- UOVISION CAMERA
Írta: Juhász Benedek – MME
Az otthon készített lőszereket árulta
Sárgyűjtőhelyek
Bajnok fogás
Összefoglaló a kerecsensólyom táplálékvizsgálatairól a LIFE SakerRoads projekt 2025. évi adatai alapján
Erdésztechnikus diákjaink az OSZTV soproni döntőjében
Vércsék és baglyok küzdelme Tiszavasváriban
Pásztorgémek Drávaszentesen
Tudósítás a Drón napról
Sikeres fellépés az illegális agancsozás ellen – nyugalom a vadnak, eredmény a szakmának
Aszályinformációk – 2026. április 16.
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
Pergetve fogtak harcsát
Ragadozógyérítés J-N-Szolnokban
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Dr. Majzinger István 65 éves
Kitüntetések a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek
Megújult az EDU felületén az ASP járványügyi képzés a vadászok számára
Lezajlott a hivatásos vadászok szakmai továbbképzése Baranyában
