Keressen minket

Természetvédelem

Kitekintés: Románia új környezetvédelmi minisztere Tánczos Barna

Az erdőirtásról, a civilek szerepéről és a medvékről is kérdeztük a leendő környezetvédelmi minisztert. Tánczos Barna lesz az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer, illetve hogy milyen tervekkel vág neki a munkának.

Az erdőirtásról, a civilek szerepéről és a medvékről is kérdeztük a leendő környezetvédelmi minisztert. Tánczos Barna lesz az alakuló új kormány környezetvédelmi minisztere, akivel arról beszélgettünk, hogy milyen problémákkal küzd jelenleg a rendszer, illetve hogy milyen tervekkel vág neki a munkának.

Tánczos Barna Románia új környezetvédelmi minisztere (Kép: Facebook)

Mi lesz az első intézkedése a kinevezését követően?

– Az első intézkedés – és bárki esetén ez lenne az első, aki ebbe a pozícióba kerül -, a tűzoltás lesz. Ég a ház, EU-s kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban, bármely területet is nézzük, halomszámra állnak a dokumentációk. Óriási problémák vannak a hulladékgazdálkodás terén, a háztartási, az ipari és a veszélyes hulladékok kezelése terén egyaránt. De indult eljárás a levegőminőség miatt is a városi agglomerációk esetén, itt is nagy gondok vannak, ugyanakkor a biodiverzitás, a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás kapcsán is indult eljárás. Az elmúlt években a román kormány hihetetlenül rosszul végezte a dolgát ezen a téren. De nemcsak a lemaradásokkal kell a minisztériumnak foglalkoznia, hanem az építkezéssel is. Egy fenntartható erdőgazdálkodási rendszert kell tudjunk meghonosítani. Egyrészt rendet rakni a fakitermelések terén, hogy ne a tisztességes erdőkitermelőket, erdőgazdálkodókat sújtsuk súlyosabbnál súlyosabb procedúrákkal, hanem alakítsunk ki egy egészséges egyensúlyt. Fontos, hogy haladéktalanul fizessük ki a kompenzációkat azoknak az erdőgazdálkodóknak, akiknek ez jár a Natura 2000-es területek után, mivel jövedelemkiesésük keletkezett a korlátozások miatt. A gazdák évek óta várják a nekik járó összegeket. Szükség van továbbá arra, hogy a kivizsgáló hatóság keretén belül kialakítsunk egy szakosodott csoportot, mely a környezetvédelmi bűnügyeket vizsgálja ki, pl. az az illegális erdőkitermeléssel, a falopásokkal foglalkozik. Naponta előfordul, hogy akár a tetten ért fatolvajok is megússzák vádemelés nélkül, rengeteg példa van erre. Az erdészeink sokszor tehetetlenek. Kell egy hatékony fellépés a kivizsgáló szervek részéről ezen a területen.

Arra az “erdő-DNA”-ra gondol, amelynek megalakításáról egyszer már törvényt hoztak, de végül az alkotmánybíróság elkaszálta a kezdeményezést?

– Nem. A jelenlegi struktúrán belül kell egy szakosodott csoport, akik ki tudják vizsgálni a falopási ügyeket, és meg tudják hozni a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy valóban azokat büntessék, akik törvénytelenül járnak el. De a környezetvédelem nem egy harctér, ahol mindenütt ügyészeket, rendőröket kell lássunk. A környezetvédelem a nevelésről is szól. Gondoskodnunk kell arról, hogy a következő generáció már gyerekkorban megtanulja, hogy miként kell bánni a hulladékkal, hogyan kell az erdőkre, a vizek tisztaságára vigyázni. Számomra ez fontos. Szeretném, ha nagyobb szerep jutna a nevelésben például annak, hogy mit kell tennünk a palackokkal, hogy az utcák, falvak ne legyenek szemetesek. A környezettudatos magatartást gyerekkorban kellene elsajátítani, megtanulni. Óriási kihívás továbbá az erdősítés, Romániában folyamatosan növelni kell az erdős területeket, és védő erdősávokat is ki kell kialakítani. E téren nem voltak előrelépések. Meg kell találnunk a jogi formáját annak, hogy ezt hogyan kivitelezzük majd. Szeretnénk továbbá, ha a természetvédelmi területek kezelésébe az állami intézmények mellé visszatérnének a civil szervezetek, melyek korábban is hatékony munkát végeztek, és bebizonyították, hogy rájuk lehet bízni a feladatokat. Fokozatosan nagyobb szerepet vállalhatnának a civil szervezetek ismét ebben a munkában.

Hol kívánnak erdősávokat kialakítani?

A mezőgazdasági parcellák között, esetleg a közutak mentén vagy a települések körül? – Azt majd a szakértők mondják meg, hogy hol legyenek erdősávok, amelyekkel megelőzhetjük az eróziót, illetve megelőzhetjük vagy fékezhetjük, lassíthatjuk az elsivatagosodást. Az én dolgom a keretezés, a háttér megteremtése lesz ebben a tekintetben.

Tervezi-e az állami erdészet, a Romsilva átszervezését?

Többen kifogásolják, hogy ez önálló gazdálkodású cégként működik és nem pl. egy minisztériumi osztályként. – A Romsilva átszervezése napirendre kerül a következő évben, ez szerepel a három koalíciós partner által vállalt kormányprogramban is. Elvégeztetünk egy auditot. Ez egy óriási intézmény, óriási területek menedzsmentjét, őrzését, kezelését látja el, több mint 10 ezer alkalmazottja van, nem lehet egyetlen igazgatóságban elképzelni, nem lehet egy irodába bezsúfolni mindenkit. Az audit mondja majd meg, hogy hol vannak a problémák a szervezeten belül, hogy miben kell változtatni. Sokféle folyamatot át lehet és át kell szervezni, meg kell szakítani az esetleges összefonódásokat, melyek néha tetten érhetőek egyes kivizsgálások, ellennőzések során. A cél, hogy ne lehessen megoldható, hogy törvénytelen fakivágások kerüljenek kifehérítésre, vagy hogy kéz kezet mos alapon az intézményen belül el lehessen tussolni törvényszegéseket.

Az EU-csatlakozás óta, 2007-től a romániai gazdáknak is járna a természetvédelmi kompenzáció, ami azokért a kiesett jövedelmekért kárpótolná őket, melyekről a Natura 2000-es területeken érvényes szabályok miatt kellett lemondaniuk. Úgy tudom, ezeket az összegeket azért nem folyósítja az EU, mert a román kormányok mindeddig nem dolgoztak ki egy átlátható rendszert a kiesett jövedelmek megállapítására és a kifizetésekre. Mit tervez e téren?

– Úgy tudom, a mai nap nincsenek olyan megtiltott tevékenységek, melyek nagy jövedelem kiesést eredményeznének. Tudok viszont olyan esetekről, ahol védett állatfajok miatt olyan támogatások járnak, amit a gazdák megkaphatnak. A legfontosabb, ha mezőgazdaságról beszélünk, hogy listázzuk azokat a területeket, ahol megtiltanak bizonyos tevékenységeket, azután lehet a kompenzációról beszélni. Az erdők esetén bizonyos esetekben már jóvá vannak hagyva a kifizetések, ezeket rendezzük majd. Ebben a kérdésben a mezőgazdasági tapasztalatom, úgy vélem, előnyt jelent majd. Bízom abban, hogy jobban fogok majd kommunikálni a mezőgazdasági minisztériummal.

Mit tervez a Védett Területek Országos Ügynöksége (ANANP) kapcsán?

Több szakértőnek az a véleménye, hogy kevés alkalmazottjuk van, ezek sem feltétlenül szakemberek, és nem képesek ellátni a természetvédelmi területek kezelésével járó feladatokat. Számos szakember azért nem vállalt az ANANP-nál állást, mert úgy vélik, a döntéseket központilag, politikai alapon hozzák meg, és nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat.

Készül átszervezésekre e téren?

– Amint az előbb is mondtam, a civil szervezeteket mindenképp szeretném visszahozni a természetvédelmi területek menedzsmentjébe. Közös kompromisszumokra van szükség, amik hatékonyabbá tennék a munkát, másrészt felelősséggel ruháznák fel azokat a civil szervezeteket, melyek vállalnának feladatokat. Ahol felelős civil szervezetek foglalkoztak a védett területek kezelésével, ott jól mentek a dolgok. Ahol pedig csak presztízsből vállalkoztak ilyesmire a civilek, ott nem. Mindkét rendszer ki volt próbálva a védett területek menedzsmentje terén: a tisztán civil és a tisztán állami, és bebizonyosodott, hogy egyik sem működik jól. Kompromisszumok kellenek ezen a téren. Ha jól el tudják látni a feladatokat a civilek, rájuk kell bízni ezeket, és ahol ez nem megoldható, ott az állam kötelessége helyettesíteni őket. A politikai alapon meghozott döntésekkel kapcsolatban nem tudok véleményt mondani. Ha ilyenre volt precedens, az elítélendő. Ki kell szűrni az ilyesmit a rendszerből.

Mik a tervei az Országos Környezetvédelmi Alappal (AFM)? Tervezi-e, hogy az eddigiek mellett, pl. az új autók vásárlása mellett, más típusú beszerzéseket vagy munkálatokat is támogassanak ebből az alapból?

– Az AFM jelen pillanatban menedzsment-problémákkal küzd. Késik, lassan, nehézkesen működik. A cél, hogy olyan digitalizált adminisztrációs megoldásokat vezessünk be, melyekkel gördülékenyebbé tesszük a tevékenységet. Alacsonyabb szintre kell hozni a döntéshozatalt. A finanszírozandó területeket mindig lehet bővíteni, de az első dolog a menedzsment átszervezése Az elődje, Costel Alexe májusra ígérte, hogy működőképes lesz a SUMAL-rendszer, az ún. erdőradar, mely megkönnyíti az illegális szállítmányok beazonosítását, de a rendszer még mindig nincs beüzemelve.

Hogy áll ez a dolog, mikorra lehet tényleg kész?

– Rosszul, nagyon rosszul áll. Nincsenek feltöltve az adatok, több ezer gazdasági szereplő adatait kell a rendszerbe felvezetni, majd ellenőrizni is kell a működését, mielőtt elindítjuk. Gyorsítani kell a folyamatot. Szeretném, ha mielőbb tudnánk a rendszer hatékonyságán javítani. Korábban a Transindex összesítést készített biológus, ökológus szakértők bevonásával a legsúlyosabb erdélyi természetvédelmi problémákról. Ebből az derült ki, hogy a legnagyobb gond a vízháztartás egyensúlyának megbontásával van, mely a folyószabályozási és lecsapolási munkálatok következménye. Azt javasolják, hogy végezzenek a vízvisszatartást biztosító beruházásokat.

– Külön fejezetet javasoltam személyesen a kormányprogramba annak érdekében, hogy létrehozzunk ilyen rendszereket. A kommunizmus idején kialakított lecsapolási rendszerek elvezetik a tavaszi vizeket, mely egyebek mellett a mikroklímát is befolyásolja. Kifut a földekről a tavaszi hóolvadás után nagy mennyiségű víz, aminek hatásait mindannyian érezzük. Azt szeretném, ha élőhely rehabilitációs munkálatokat tudnánk elindítani több helyen az országban. Víztározókat alakítanánk ki, melyeknek kettős szerepük lenne. Egyrészt csökkentenék az árvízi kockázati faktort, mely miatt sok település esetén lecsökkent a beépíthető területek nagysága. A tározók révén viszont beépíthetővé válnának olyan területek is, melyek árvízveszélyeseknek vannak jelenleg nyilvánítva – teljes falvak vannak jelenleg ebben a helyzetben. Másrészt ezek megoldást jelentenének öntözőberendezések táplálására is. Szeretném, ha a mandátumom alatt el tudnánk indítani ilyen beruházásokat.

2015-ben azt nyilatkozta a medvék kapcsán, hogy nem kell Romániát Európa állatkertjévé alakítani. Fenntartja ezt az állítását ma is? Úgy tudom, az EU megalapozott tanulmányok hiányában nem engedélyezi ismét a medvék vadászatát Romániában.

– Ma is fenntartom a véleményem: az egyensúly megteremtése a legfontosabb. Sem a gazdák kárára és a medvevédő civilek kezdeményezésére, se a medvék ellenében nem szabad közpolitikákat jóváhagyni. Ezt mondtam korábban is és ezt mondom most is. Amikor a medve egyre többször elhagyja az élőhelyét, mert nem tud megélni a populáció növekedése miatt, szükség van egy racionális, tudományos alapokon fekvő emberi beavatkozásra. Soha nem mondtam hogy ki kell lőni 4 ezer medvét. Téves információ, hogy Brüsszel nem hagyja jóvá a medvék vadászatát, ezt minden tagállam számára lehetővé teszi a vonatkozó uniós direktíva. Románia döntött úgy 2016-ben, hogy egyáltalán nem avatkozik be a medvepopuláció szabályozásába, azaz betiltotta a vadászatot, 2018-tól pedig csak utólagos beavatkozás engedélyezett, azaz csak a problémás egyedeket lehet kilőni. A szigorúan védett fajokra is adható az EU-ban kilövési és vadászati engedély, pl. a finneknél a rénszarvascsordákat veszélyeztető farkasra. Tehát az EU-ban nem tilos a medvevadászat, Románia tiltotta be a prevenciós medveállomány szabályozást. Úgy gondolom, hogy szükség van emberi beavatkozásra a medvepopuláció szabályozása érdekében. De nem a vadászat az első, az élőhelyeket kell biztosítanunk a medvék számára, hogy ne kényszerüljenek arra, hogy elhagyják ezeket, hogy ne találkozzunk velük az utcákon, és az iskolák udvarán se járkáljanak a medvék. Meg kell találni az egyensúlyt, hogy békében élhessünk egymás mellett.

Forrás: transindex.ro internetes hírportál

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2022 augusztus 4-e

A hétvégén egy markáns légörvény szállított hazánk fölé elegendő nedvességet sokfelé kialakuló esők, záporok, zivatarok számára. A csapadék zöme szombaton érkezett, de északkeleten még vasárnap is többfelé esett. Kisebb körzetekben felhőszakadás is előfordult, a Duna-Tisza közének déli kétharmada azonban teljesen kimaradt az esőből, míg Nógrád megye alaposan megázott.

Ábra: MET

Az Országos Meteorológiai Szolgálat a meteorológiával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásáért felelős, Magyarország teljes területére kiterjedő tevékenységet folytató központi költségvetési szerv. (Ábra: OMSZ)

Az elmúlt öt napban a Kiskunság területén szinte semmi nem esett, és a Dunántúl keleti felén valamint foltokban az Alföld északi és keleti tájain is 10 mm alatt alakult a lehullott csapadék mennyisége, ugyanakkor északnyugaton, az Északi-középhegység térségében sokfelé és nagyobb területen a Tiszántúlon is 20 mm-nél is több esett.

A hétvégén a talajok felszín közeli része többfelé átnedvesedett, ahol azonban 20 mm-nél kevesebb esett, csak a felső néhány centiméterre jutott a nedvességből. A 20 centiméternél mélyebb talajrétegek már csak kevés helyen nedvesedtek át, ehhez 40-60 mm eső kellett. A hét eleje óta ismét száradni kezdtek a talajok, és a felső egy méteres talajréteg csaknem országszerte kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható nedvességnek kevesebb, mint 40%-át tartalmazza.

Az aszály ugyan többfelé mérséklődött, de ez csak kis mértékűnek és egyelőre átmenetinek bizonyult, hazánk területének bő kétharmad részén most is súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható.

A folytatásban pénteken még marad a száraz, forró időjárás, majd szombaton egy hullámzó frontrendszer érkezik fölénk, mely meghatározza a következő napok időjárását. A hétvégén még csak elszórtan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét első felében megnő a csapadékhajlam, és többfelé számíthatunk akár kiadósabb csapadékot adó záporokra, zivatarokra. A hét végéig jellemzően tovább száradnak a talajok, a legtöbb helyen fokozódik az aszály, a jövő hét elejétől viszont egyre többfelé némi enyhülés valószínű a szárazságban.

Forrás: MET

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Az év első hét hónapjában több vizet tartottunk vissza a Tiszában, mint amennyi elhagyta az országot

Vízügyi szakemberek összegezték a Tisza havi átlagos vízhozamának különbségét

Folytatódik a csapadékszegény időjárás, de az öntözési menetrend keretében a vízigények továbbra is kielégíthetőek. Elkészült a Tisza vízmérlege az év első hét hónapjára. A rendkívül száraz vízháztartási helyzet következtében a hazai folyóink vízállása továbbra is igen alacsony és a következő 2-3 napban is stagnáló vagy lassan apadó vízjárási helyzetre lehet számítani. Az aszályhelyzet a következő napokban a száraz, meleg időjárás hatására romlani fog, a rendkívüli aszállyal jellemezhető területek kiterjedésének növekedése, az aszályhelyzet erősödése várható.

A szegedi Belvárosi híd a 2006-os nagyárvíz idején. (A fénykép illusztráció. Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság – OVF Facebook oldala)

Az aszályhelyzet, a tavak, folyók rendkívül alacsony vízállása valamint a megnövekedett öntözési igények száma miatt folytatja munkáját a Vízügy Országos Műszaki irányító Törzse, hogy országosan összehangolja a vízhiánnyal összefüggésben végzett vízügyi tevékenységet.

Országosan a 12 vízügyi igazgatóságból 10 igazgatóság területén van vízhiány elleni védekezési készültségi fokozat érvényben. Jelenleg 7 db vízhiánykezelő körzetben I. fokú, 5 db vízhiánykezelő körzetben II. fokú, és 23 db vízhiánykezelő körzetben van III. fokú vízhiány elleni védekezési készültség érvényben.

A továbbra is jelen lévő vízigények kiszolgálása a korábban visszatartott és betározott vízmennyiségből elégíthetőek ki. A mellékelt ábrán az látható, hogy a Tisza vízgyűjtő területére a Tiszán és mellékfolyóin beérkező víz mennyiségéhez képest mennyi víz távozik a felszínen az év első hét hónapjában a vízgyűjtőről. Ahol pozitív az érték, ott több víz hagyta el az országot az adott hónapban, mint amennyi beérkezett.

Ábra: OVF

Jól látható, hogy ez csak 3 hónapon keresztül volt jellemző, de akkor sem túl nagy mértékben. A többi hónapban (ahol negatív értékek vannak), több víz folyik be a vízgyűjtőre, mint ami kifolyik a Tiszán az országból. Ezt a víztöbbletet betározzuk (pl. Kisköre), beszivárog (talajvíz), az öntöző csatornákon kivezetjük mezőgazdasági területre, illetve egy része egyszerűen elpárolog. A Tisza hazai vízgyűjtője esetében az éve első hét hónapjából négyben (februárban, áprilisban, júniusban és júliusban) kevesebb víz távozott a felszínen, mint érkezett.

Az óriási, az átlagoshoz képest körülbelül ötven százalékos csapadékhiány ellenére a vissszatartott víznek köszönhetően folytatni tudjuk a tudatos vízkormányzást, vízvisszatartást Szolnoknál a Tiszán. Ennek legfontosabb célja továbbra is az, hogy a kiskörei tározóból (Tisza-tó) Szolnok város ivóvíz ellátása és a mezőgazdasági vízigények kielégítése is biztosított legyen. Az öntözési menetrendeknek köszönhetően pedig sehol sem volt szükség vízkorlátozásra. Rendkívüli vízigények lekötésére viszont (melyeket az öntözési igény elején nem jeleztek) csak korlátozott mértékben van lehetőség és csak ott, ahol továbbra is van szabad vízkészlet.

A Dunán Budapest alatt a Kvassay-zsilipnél a folyó újra apadó vízállása miatt ismét megszűnt a gravitációs vízpótlás lehetősége, szivattyúkkal emelik be a vizet a Ráckevei-Soroksári- Duna-ágba. A hét elején a budapesti Vízügyi Igazgatóság bejelentést kapott halpusztulásról. A vízügyi szakemberek sok ponton végzett azonnali méréssel megállapították az oxigénhiányos víztér kiterjedését és ezeken a területeken hozzákezdtek a gépekkel végzett levegőztetéshez. A védekezés eredményes volt, mert a kezdeti halelhullást további nem követte.

A Balaton 2022. augusztus 5-i átlagvízállása 80 cm. A következő egyhetes időszakban folytatódik a tó vízállásának lassú csökkenése.  A legfrissebb augusztusi előrejelzések alapján az üdülési idény végére (szeptember 1.) a tó átlagvízállása 70-75 cm között várható. A Balaton vizsgálatát jelenleg heti egy alkalommal, 5 ponton (4 tóközépen, valamint a Zala-torkolat környékén) vett mintákból végzik. Felszíni algavirágzásokat a mintavétel során nem észleltek, és lakossági bejelentések sem érkeztek.

A Velencei-tó ma reggeli vízállása 61 cm. A Velencei-tó alacsony vízszintje mellett az oxigénellátás kritikus fontosságú. Az oxigénellátást sem külső szervesanyag-terhelés, sem a túlszaporodó algák mennyisége nem veszélyezteti, de elővigyázatosságból a tó több pontján levegőztető, vízforgató berendezéseket telepítettek a vízügyi szakemberek és azokat a kritikus 4-5 órától délelőtt 10 óráig terjedő időszakban továbbra is minden nap üzemeltetik, hogy egészen biztosan el lehessen kerülni a hajnali oxigénhiány kialakulását.

Forrás: OVF

Tovább olvasom

Természetvédelem

Csíkos hiénát fényképeztek Izraelben

English
Noa Valtzer, Dél-Izraelben, a Negev-sivatagban, a terepviszonyokat kihasználva, sikeresen megközelített egy csíkos hiénát és azt kotorékja előtt le is fényképezte. A program során, a helyi nemzeti park területén kívül, célzottan csíkos hiénát kerestek, amire voltak ugyan ráutaló nyomok, de addig élőben nem sikerült megfigyelniük. Annak ellenére, hogy eddigi keresésük kudarcba fulladt, új bizonyítékot kerestek a faj jelenlétének bizonyítására – tájékoztatta az Agro Jagert Izraelből, Noa Valtzer.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Véletlenek sorozata után, végül egy kiszáradt mederben, friss hiéna nyomra bukkantak. A kutatás ezután felgyorsult, mert a nyomtól nem messze, egy kotorékot is találtak. A bejárat előtt sok csont hevert és érezhető volt a fajra jellemző „pézsmaszag”. Izraelben, a csíkos hiéna kotorékja néhány méter mély, amelynek több bejárata is lehet. Előfordul, hogy a felnőtt egyedek átköltöznek egy másik kotorékba, ám, kialakíthatnak nagyobb kotorékrendszert is, amelyet különböző bejáratokkal használhatnak.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Legnagyobb meglepetésükre a kotorékból egy fiatal, csíkos hiéna bújt elő. A faj óvatos az emberrel, ennek ellenére érdeklődő, kíváncsi volt a kölyök. Izraelben egyetlen esetet sem dokumentáltak, hogy a csíkos hiéna emberre támadt volna. Ez a fiatal egyed sem találkozott még emberrel. Kijött a barlangból, megállt, közben elfáradt, és nem messze a bejárattól lefeküdt, ahonnan tovább nézte a kutatókat. Noa és munkatársai megfigyelése még Izraelben is kuriózumnak számít, hiszen rejtett, éjszakai aktivitása miatt kifejezetten nehéz megfigyelni a csíkos hiénát. Sajnos eddig nem tudtak megbízható adatokat közölni a faj biológiájáról.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

A Természetvédelmi Világszövetség által mérsékelten fenyegetett faj, Izraelben védett. A csíkos hiéna a hiénafélék családjába tartozik, megtalálható Afrikában és az Arab-félszigeten is. Rejtőzködő életmódja miatt azonban a kevésbé ismert fajok közé sorolják. Az egyetlen hiéna faj, amelyik Afrikán kívül is előfordul. A csíkos hiéna, afrikai rokonához, a foltos hiénához képest inkább dögevő. Alkalmanként kisebb emlősökre vadászik, de az esetek jelentős részében éjszakánként inkább dögöt keres. Emiatt Izraelben évről-évre több csíkos hiénát ütnek el az utakon.

Fotó: Noa Valtzer – Agro Jager News

Az izraeli faunában a csíkos hiéna szerepe  rendkívül fontos és értékes, hiszen klasszikus dögevőként tisztítja a természetet és megakadályozza a betegségek terjedését. A csíkos hiéna populációját azonban számos emberi tényező fenyegeti. Izraelben a legnagyobb problémát az élőhelyek csökkenése jelenti. Lakott településeken a nem megfelelően kezelt hulladék is sok problémát okozhat. Egyes helyeken az orvvadászat is tizedeli a populációt, továbbá sokan félnek a csíkos hiénától. Egyes állattartók annak ellenére mérgezik, hogy szinte nem okoz kárt a szarvasmarha állományokban.

Noa Valtzer, munka közben.. (Fotó: Michal Yaakov Itzhaki – Agro Jager News)

Izraelben a faj védelme miatt számos programot kezdeményeztek. A lakosság széleskörű bevonásával a szakemberek számos előadást tartanak a védett fajról, főleg gyerekeknek. Az ismertetterjesztésnek köszönhetően egyre többen felfigyeltek a hiénák szerepére és fontosságára.

***

Noa Valtzer, Izrael egyik legszárazabb helyén, a Hula-völgyben nőtt fel. Élete szorosan kapcsolódik a természetvédelemhez, specialista a nyomolvasásban. Számos izraeli vadvédelmi projektben egyike azon, a terepen dolgozó szakembereknek, akik a különböző izraeli természetvédelmi szervezetekben aktívan részt vesznek a különböző vadfajok monitorozásában. Az Izraelben ismert vadnyomszakértő egyébként kelet-afrikai szafarik során is kamatoztatja tudását, ahol idegenvezetőként is dolgozik – tájékoztatta az értékes megfigyelésről lapunkat Noa Valtzer.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Fotók: Noa Valtzer

 

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu

 

 

 

 

Tovább olvasom