Természetvédelem
Újra hódítanak a hódok Fejér megyében
A hód az elmúlt években újra megjelent Magyarország vizes területein, így Fejér megyében is több helyen felfedezték a nyomát. Vértesacsán, Bodajkon, Fehérvárcsurgón, az alcsúti arborétumban is egyre otthonosabban érzi magát, melynek ökológiai jelentősége igen érdekes.
A hód (Kép: Shutterstock)
Igen érdekes története van az eurázsiai hódnak Magyarországon: a feljegyzések szerint a vadászatoknak köszönhetően az ezernyolcszázas évek végén halt ki az utolsó példánya. Vadászták a károkozása, a bundája és a húsa miatt is. A lényeg azonban az, hogy gyakorlatilag írmagját is kiirtották, így közel száz éven keresztül semmi jele nem volt annak, hogy az egyébként őshonos állat valaha itt élt.
(Kép: Fejér Megyei Hírlap)
Az 1990-es években aztán voltak halvány próbálkozások a visszatelepítésére. Most pedig évről évre egyre közelebbi híreket hallunk arról, hogy ismét köztünk élnek. Félreérthetetlen jelei vannak ennek: szétrágott fatörzsek, faaprítékból épített gátak, felduzzadt vízterek jelzik a jelenlétüket. Klébert Antal, a Duna–Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetője – akit egyébként nyugodtan hívhatunk Fejér megyében a hódok ügyvédjének is – úgy véli, az első, amit megjelenésükről tudni kell, hogy ittlétüknek semmi köze nincs a kilencvenes évek visszatelepítési kísérletéhez.
Populációdinamika
– Amikor az utolsó darabot is kilőtték, évtizedekig nem volt az országban egy példány sem. Az ember pusztította ki, majd a kilencvenes években valóban volt pár hódelengedés, Gemencen például. De a gyakorlat mindig azt mutatta, hogy pár egyed visszatelepítése nem lehet sikeres történet. Ami most történt, az nem ennek az eredménye, hanem annak, hogy Nyugat-Európában és a Duna felső folyásánál – a németektől az osztrákokig – erős populáció alakult ki és azok kezdtek el terjeszkedni. Vagyis a Duna mentén érkezett a hód Magyarországra – elsőként Komárom, Győr és a Szigetköz területén jelentek meg. Mivel nincs természetes ellensége, vadászni nehéz és védett állat is, így egyre jobban terjeszkedtek – mutat rá a szakember, hozzátéve, hogy a korábban őshonos, de az országból eltűnt állatok közül többet is védelem alá helyeztek Magyarországon. Ilyen volt a farkas, a medve és a hiúz is. A hód visszatérése azonban – ahogy Klébert szerint a farkasé is – a fajok populációdinamikájának köszönhető:
– Ahol túl sok egyed van, ott a fiatalok kiszorulnak társadalmuk peremére, ezért új helyet kell keresniük. A hód is ilyen – Nyugat-Európában megerősödött az állománya. S mivel Magyarországon a farkas volt az ellensége, ezért itt viszonylag nyugalmas otthont talált magának. Ahogy végigjött a Dunán, elindult a mellékfolyókon felfelé – a Rába, az Által-ér mentén vagy éppen Fejér megyét érintően a Szent László patak s a Váli-víz mellett. A hód vízfolyással szembe halad, s amikor eléri a vízfolyások felső szakaszát, például a megyében Vértesacsánál vagy az alcsúti arborétumnál, ott elkezd gátakat építeni, hogy a vizet visszatartsa. Ezáltal gazdag mikroélőhelyeket hoz létre maga körül.
Bodajkon is látható nyomai vannak: a hód gátat épít, új élővilágot hoz létre (Fotó: S. Töttő Rita / Fejér Megyei Hírlap)
Újra hódítanak
Vértesacsán például egy korábban lecsapolt területet foglaltak el az invazív vagyis idegen növényfajok, melyeket a hód megjelenése tudott visszaszorítani azzal, hogy gátakat épített, s a növények nem bírták a vizet. De Bodajkon is szemmel látható nyomai vannak az eurázsiai hódnak: gyönyörű gátakat épített, mellyel a víz folyását lassították le. A legtöbben csak a károkat látják, de ökológiai szempontból páratlan előnyöket is biztosít ez az állat. – Amellett, hogy tevékenységével gyakorlatilag visszaszorítja az invazív fajokat, kirágja a fákat, beledönti a vízbe, ezáltal azok újabb gyökereket eresztenek és az ágak rendszere élőhelyet teremt a vízi élőlényeknek. Csodálatos ívó- és rejtőzködőhelyek alakulnak így ki. A hód elkezdi átalakítani a vonalzóval az emberi kultúra sivatagává alakított területeket. Az átalakításból az ember gyakran csak annyit lát, hogy káoszos, járhatatlan világok jöttek létre. Valójában azonban az történik, hogy a természet visszaveszi a vízpartot, ahol a madarak újra boldogan fészkelhetnek, a kétéltűek, halak számára újra ideális közegek jönnek létre – hangsúlyozza a szakember. Persze az igazsághoz hozzátartozik – mondja –, hogy valóban tud kárt tenni: – Például ahol az ember értéket teremtett – arborétumot, gyümölcsöst telepített –, ott tenni kell valamit a védelem érdekében. Ilyenkor természetvédelmi hatósági engedéllyel át lehet telepíttetni az állatokat vagy fizikai elkerítéssel megvédeni a fákat. És – teszi hozzá –, előbb-utóbb a hód is vadászható lesz, hiszen erre már most vannak kísérletek, párat már most is lőhetnek. De a vadászata nem egyszerű, mert ha megijesztik, nagyon elbújik.
(Kép: Fejér Megyei Hírlap)
S még ha az ember számára a jelenléte ijesztő is, a természet azonban mégiscsak jól jár vele – a part sűrűbb, holtfában gazdag élőhellyé válik, változatosabb lesz. – Ez nem „istencsapás” – fogalmaz Antal. – A természetet a természettől nem kell félteni. Azzal, hogy a hód átalakítja a maga és a környező élővilág számára, számos egyéb fajnak teremt új élőhelyet. A hóddal meg kell barátkozni, hiszen úgy tűnik, hogy az ország teljes területére visszatért. Terjeszkedése jelenleg meglehetősen dinamikus fázisában van, egészen biztosan egyre többet fogunk hallani róla.
Forrás: a Fejér megyei hírportál
Természetvédelem
MME: Országos vadlúd szinkronfelmérés – Csatlakozz!
Az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya a hóközepi vízimadár szinkronfelmérések novemberi számlálása során a vadludakra helyezi a fókuszt! A hazánkon átvonuló vadlibacsapatok közé ugyanis jelentős számban vegyülnek védett- és fokozottan védett lúdfajok is, melyekkel rendszerint a novemberi időszakban lehet legnagyobb eséllyel találkozni. Ezért szeretnénk külön felhívni a soron következő hétvégén a vizes élőhelyeket látogató felmérőink figyelmét, hogy a környező táplálkozóterületek átvizsgálására is fektessenek hangsúlyt – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Vízimadár-védelmi Szakosztálya.
Vadludak. Fotó: Szász Előd / MME
Más szinkronfelmérésekhez hasonlóan az adatközlés legegyszerűbb módja, ha a felmérők a Madáratlasz Programba (MAP) töltik fel megfigyeléseiket a Turdus mobiltelefonos applikáción vagy a MAP weboldalán (map.mme.hu) keresztül. Amennyiben valaki nem rendelkezik hozzáféréssel e felületekhez, e-mailen keresztül (vvsz@mme.hu) is eljuttathatja adatait az MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya számára. Ebben az esetben az egyes lúdfajok példányszáma mellett kérjük a megfigyelés pontos helyét (GPS koordináta) és idejét is tüntessék fel! Nyakgyűrűs ludak megfigyelése a Tringa weboldalán (tringa.mme.hu) rögzíthető, de a szükséges adatokat e-mailben is küldhetik felmérőink a Madárgyűrűzési Központ címére (ringers@mme.hu).
Szeretnénk megjegyezni, hogy a hétvégén zajlik egyúttal a sirály éjszakázóhelyek szinkronszámlálása is! Aki adataival szeretne hozzájárulni az országos felméréshez, kérjük a fent leírt módokon rögzítse a vizes élőhelyekre éjszakázni behúzó sirályfajok példányszámát is!
Az adataikat közvetlenül a MAP rendszerébe rögzítő felmérők számára hamarosan egy új kihívás is elérhetővé válik a Madáratlasz Programban! A novemberi, decemberi és januári hóközepi vízimadár szinkronfelmérésekben egyaránt résztvevő felmérőink így a kihíváshoz csatlakozva szakosztályunk nyereményjátékában is részt vehetnek!
MME Vízimadár-védelmi Szakosztálya
Fotó: Szász Előd
Természetvédelem
Folytatódik a Beliczay-sziget erdőfelújítása
A Pilisi Parkerdő 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást.
A Pilisi Parkerdő egyik legnagyobb szabású 2022-es vállalkozása volt az Érd melletti Duna-sziget, a Beliczay-sziget sérülékeny, leromlott erdőállományának részleges megújítása. Akkor több mint hatvanezer csemetét ültetett itt el a Parkerdő, s az új, őshonos fajokból álló erdő sikerrel vészelte át a két évvel ezelőtti aszályos nyarat. Idén folytatódik az elöregedett nyárasok felújítása.
Fotó: Pilisi Parkerdő
Az Érd-Ófalu melletti Beliczay-sziget a város környékének legháborítatlanabb formájában megmaradt területe. Az érdi gát félkörívesen öleli körbe a szigetet, így annak árvizekkel gyakran elöntött területén részben megmaradt a Duna partjaira jellemző galériaerdő – ugyanakkor a szigeten lévő hatvanhét hektáros erdő nagy része eredetileg gazdasági céllal ültetett, egykorú és azonos génkészletű nemesnyár volt. Ezeknek közös jellemzője a rövidebb élettartam és a környezeti hatásokkal szembeni gyenge ellenállóképesség.
A Pilisi Parkerdő a fenntartható, természetközeli erdőgazdálkodás és az erdők teljeskörű ökoszisztéma-szolgáltatásainak biztosítása érdekében 2021-ben kezdte meg a területen a fafajcserés erdőátalakítást. A természetvédelmi szakemberekkel együttműködésben ütemezett, közel tíz hektárra kiterjedő beavatkozás újabb lépés volt a Parkerdő által kezelt Duna-menti erdők természetességének és biodiverzitásának javítása érdekében.
Fotó: Pilisi Parkerdő
Idén a vegetációs időszak végével újabb 1,75 hektáros területen folytatódik a Beliczay-sziget fafajcserés erdőátalakítása, természetesen első lépésben a már csúcsszáradás egyértelmű jeleit mutató, sok helyen dőlésveszélyes, elöregedett nyáras állomány kitermelésével. A Pilisi Parkerdő célja a területen magvetéssel történő feketedió-állomány kialakítása, őshonos csemeték úgynevezett sorjelölő ráültetése mellett. Hasonló helyeken jól bevált erre a célra az őshonos vénic szil, a hegyi- és korai juhar, a vadgyümölcsök közül a madárcseresznye és a mézgás éger. Ezzel a megoldással még változatosabbá tudják tenni az erdőt. Az őshonos és nemes nyár erdők közé beékelődik egy kimondottan hosszabb vágásfordulójú erdő. A dió mag felgyűjtését a Pilisi Parkerdő saját magtermő állományából már megkezdte: egy hektárra 18500 db-ot fognak vetni, erre további 1000 db sorjelölő csemetét ültetnek kézzel.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Bálványfa gócpontot számoltak fel Csákberényben
A Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatósága Csákberény községhatárban található bálványfa gócpont eltávolítását kezdte meg 2024 nyarán. A mirigyes bálványfa (Alianthus altissima) elleni védekezés rendkívül fontos, mivel ez a fafaj számos negatív hatással van a természeti környezetre, az erdő és mezőgazdálkodásra is.
A bálványfa kelet-ázsiai, hazánkba a 19. században behurcolt fafaj. Gyors növekedésű, rendkívül agresszívan terjed, kiszorítva az őshonos növényeket és állatokat élőhelyükről. Ezáltal csökkenti az adott terület biológiai sokféleséget és károsítja az ökoszisztémák egyensúlyát. Sűrűn nő, ezzel árnyékolja a többi növényt, gátolja azok növekedését és megnehezíti a természetes regenerációt.
Kémiai védekezéssel is dolgoznak a bálványfa ellen, de csak lokálisan, a tuskókat kezelik. Forrás: Vérteserdő Zrt.
A fa mélyre hatoló gyökérzete károsíthatja az épületeket, utak alatti csöveket és egyéb infrastruktúrát. Virágpora allergén reakciókat vált ki az erre érzékenyeknél. A bálványfa inváziója jelentős gazdasági károkat okozhat azáltal is, hogy csökkenti a mezőgazdasági termelés hatékonyságát, vagy növeli az erdőgazdálkodási költségeket. Különösen veszélyes a védett területekre, ahol a természetes növényzet védelme kiemelt fontosságú.
Részletekért kattintson a képre!
A bálványfa kivágása után könnyen újra kihajt a gyökeréből, nagy mennyiségű magot termel, amelyek hosszú ideig életképesek maradnak. Számos környezeti hatással szemben ellenálló, például a szárazsággal és a szennyezésekkel szemben is. Ezen okok miatt az ellene való védekezés komplex feladat, amely többféle módszer kombinációját igényli.
Természetvédelmi területen számoltak fel egy bálványfa gócpontot az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.
Mechanikus módon a fiatal példányok kézzel is kihúzhatók, a nagyobbakat pedig kivágással lehet eltávolítani. Ez utóbbi hosszadalmasabb, de kevesebb környezeti terheléssel jár. A vegyszeres kezeléskor a kivágott fák tuskóját és a sarjakat speciális növényvédő szerekkel kezelik le (permetezés, kenés) vagy a szert injektálással juttatják be. A hatás gyorsabb, de a kezelést többször indokolt elvégezni.
Az invazív, az idegenhonos bálványfát nehéz kiirtani. Forrás: Vérteserdő Zrt.
A csákberényi bálványfa foltnál a mechanikus és a vegyszeres védekezés kombinációját alkalmazzák. Első lépésként mechanikai úton eltávolították a termőfákat. Majd nyár végén, ősz elején megkezdték a vegyszeres, egyedi védekezést.
A kivágott fákat összehordták az erdészek. Forrás: Vérteserdő Zrt.
Ezután 3-4 évig szisztematikusan folytatják a fertőzött terület kezelését annak érdekében, hogy teljesen felszámolják a fertőzési gócpontot. A bálványfa irtása tehát nemcsak egy esztétikai kérdés, hanem kulcsfontosságú a hazai biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is. Azáltal, hogy visszaszorítjuk, hozzájárulunk az őshonos ökoszisztémák helyreállításához és hosszú távú fenntartásához – tájékoztatott a Vérteserdő Zrt.
Dél-Vértesi Erdészeti Igazgatóság
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Rendhagyó barcogás Gúthon
Természetismereti vetélkedő
Megjelent Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően c. szakkönyv 4. kiadása – Most letöltheti!
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
Ezermilliárd forint értékben jelent meg agrár- és vidékfejlesztési pályázat
37 százalékkal növekedett a takarmánykukorica ára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A pusztavacsi öreg harcos
Életbika
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
