Keressen minket

Természetvédelem

Vándorsólyom Nyíregyháza belvárosából

Közzétéve:

Vándorsólyom (Kép: MME)

A 8.-ai csodálatos zúzmarával díszített téli napon érkezett a hívás, a Szabolcs Szatmár Bereg megyei vadászkamarától, miszerint röpképtelen vándorsólymot találtak pénteken Nyíregyházán. A Szabolcs megyei mentőállomásunk vezetőjével, Nagygyőry Annával a bejelentő felvette a kapcsolatot, majd Anna hamarosan meg is érkezett a madárért. A vadászkamara elnöke, ifj. Plavecz János elmondta, hogy pénteken érkezett hozzájuk a megyeszékhely belvárosának közepéből a ragadozó madár. Valószínűleg a városban élő galambok vonzották be a sűrűn lakott településre. Családja komoly solymászmúlttal rendelkezik, így a madarat beazonosították és érezvén, hogy a kondíciója gyenge, fácánhússal megetették. A madár jóízűen fogyasztotta el a felkínált táplálékot, majd egy dobozban pihent másnap reggelig. Helyszíni átvizsgáláskor  lábán duzzanat volt észlelhető, és valóban szembetűnő volt a gyenge kondíciója. Lesoványodásának oka az lehetett, hogy sérült lábát alig tudta használni, így vadászni sem tudott megfelelően. A madár valószínűleg felélte tartalékait, ugyanis kevés energiát fektetett már a védekezésbe is. A madár csak feküdni tudott, mikor Anna elindult vele és egy elgázolt, gerincsérült egerészölyvvel Hortobágyra.

Megérkezésükkor megvizsgáltuk, valamint röntgenfelvételeket készítettünk. A sólyom lábán a duzzanat egy idült ízületi gyulladás, melyet egy régebbi sérülés okozhatott. Valami megszúrhatta, vagy ami még valószínűbb, egy másik ragadozómadárral viaskodhatott a zsákmányért. A sebbe baktériumok kerültek, amik a későbbi gyulladást okozták. Hogy újra használni tudja lábát, antibiotikumos kezelés mellett műtétre is szükség lesz. Altatásban el kell távolítani az idő közben sajtosodott ízületi váladékot és gennyet. A beavatkozás előtt fel kell javítanunk kondícióját, mert ebben a gyenge állapotban még nem bírná az altatást. Folyamatos infúzióra és etetésre szorul.

A röntgenfelvételek alapján egy további körülmény is felmerült. Gyomrában egy ólomsörét helyezkedik el. Nem lőtték meg, hanem még korábban ő foghatott egy lőtt zsákmányt, aminek az elfogyasztása közben a sörétet is megette. Közvetlenül még nem okoz problémát a sörét jelenléte, de záros időn belül ki kellene köpetelnie, vagy ennek hiányában nekünk kell eltávolítanunk, mert a gyomornedv hatására az ólom felszívódhat, nehézfémmérgezést okozva ezzel.

Ilyen sérült lábbal a madár nem tudott vadászni (Kép: MME)

A vadászkamara elnöke szintén szívén viseli a madár sorsát, így megállapodtunk, amennyiben sikerül a madarat repatriálni, meggyűrűzzük és közösen engedjük útjára.

A vándorsólyom jó kezekbe került (Kép: MME)

Anna 8 éves madármentő tevékenysége alatt még nem mentett vándorsólymot, így számára nem egy hétköznapi mentés volt. Lenyűgözte, hogy ilyen közelről találkozhatott a leggyorsabb röptű hazai ragadozó madarunkkal, annak tudatában is, hogy ilyenkor a gyógyítás és nem a gyönyörködés az elsődleges. Ez úton is köszönjük a közreműködést!

Forrás: MME

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom