Természetvédelem
18. Országos Sasszinkron – 2021. január 15-17.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.
Szirtisas (Kép: Pixabay)
Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Ugyancsak nálunk tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része is. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.
Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését (Fotó: Orbán Zoltán)
A magyarországi sasszinkronhoz, az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak 2018-ban, így idén már negyedik alkalommal a legjelentősebb sastelelőhelyek ellenőrzésére az egész Kárpát-medencében sor kerül.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el, amiről természetesen a lakosságot és a médiát is tájékoztatjuk (a 2020. évi sasleltár eredményei).
A lakossági program idén elmarad!
Az országos sasszinkronokhoz hagyományosan kapcsolódva megszervezet sasnapi programsorozat a jászsági Sasközpontban idén, a COVID-19 járványintézkedések miatt elmarad.
Tájékoztató a felmérésben résztvevő szakemberek számára
Aki nem MAP felmérő:
Kérünk mindenkit akinek nincs lehetősége a MAP-ba (ld. alább) közvetlenül feltölteni az adatokat, hogy a felmérésekhez a mellékelt adatlapot használja a program ismertetőjében leírtak szerint!
Kis mértékben változtattunk az adatlapon a korábbi évekhez képest, azért, hogy egyértelműsítsük, hogy mely fajokról gyűjtjük teljes körűen az adatokat.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a felmérés csak a nevében „Sasszinkron”, a felmérés évek óta valamennyi nappali ragadozómadár-fajra kiterjed, valamint a túzok előfordulásokat is gyűjtjük!
Azért, hogy a szinkront a gyakori ragadozómadár-fajok téli állománybecslésére is fel lehessen használni, kérünk Titeket, hogy az egerészölyv, vörös vércse, karvaly és egyéb gyakori fajok egyedszámát is teljes körűen jelentsétek le az UTM négyzetekben!
Minden más a korábbi években rendszeresen lejelentett faj (baglyok, nagy őrgébics, holló stb.) adata csak opcionálisan szerepeltethető az adatlapon, ezek ezentúl csak a MAP-os feltöltések esetében fognak bekerülni az adatbázisokba.
A terepi munkához a pdf formátumot javasoljuk kinyomtatni, DE az adatokat kizárólag az excel file-ban digitálisan lehet beküldeni!
A kezdő felmérőknek az adatlap mellett az útmutatót is érdemes kinyomtatni (mindkettő egy-egy A4-es oldalra szerkesztett pdf formában található).
MAP felmérőknek:
A MAP adatbázisba rendszeresen (vagy kevésbé rendszeresen) feltöltők természetesen a megszokott MAP fajlistázás keretében végzett bejárásaik adataival is hozzájárulnak a Sasszinkron felmérés eredményeihez.
Ha a MAP-ba feltöltik az adatokat, akkor arra kérjük őket, hogy ők semmiképpen NE használják a sasszinkronos excel táblát, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!
Arra is megkérjük adatgyűjtőinket, hogy ezen a hétvégén minden ragadozómadár-faj esetében számlálást is végezzenek, tehát az egyedszám mezőt is töltsék ki a MAP adatfeltöltés során!
Az adatokat MAP-ba feltöltő Sasszinkron felmérők között külön ajándékokat sorsol ki a Monitoring Központ!
Minden felmérőnek:
Annak érdekében, hogy a teljes körű összesítést mielőbb elkészíthessük, kérünk mindenkit, hogy a felmérést követően azonnal, de legkésőbb 2021. január 18. éjfélig (a felmérést követő hétfő) küldje el az adatokat monitoring@mme.hu email címre vagy töltse fel a MAP adatbázisba!
A felhívást a nemzeti park igazgatóságoknak direktben is megküldjük.
Emellett kérünk mindenkit, hogy a felhívást és az adatlapot terjessze a lehetséges résztvevők között, hogy azok is megkapják, akik esetleg nincsenek rajta a szakami levelezőlistán vagy nem értesülnek a nemzeti park igazgatóságokon keresztül!
Forrás: MME
Természetvédelem
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
Az aranylilék vonulásáról adott ki közleményt a Körös-Maros Nemzeti Park
Ezen az őszön a szokásosnál később és kisebb számban jelentek meg vonuló aranylilék a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén. Az ok minden bizonnyal a szeptember-októberi szárazságban keresendő.
Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
Az aranylilék Eurázsia északi részén, lápos, mocsaras, tundrai vidékeken költenek, a telet pedig Európa nyugati és déli tájain töltik. Tavaszi és őszi vonulásuk alkalmával Magyarországon is feltűnnek. Általában az alföldi vizes élőhelyeken, pusztákon, de akár szántókon is előfordulnak. Tavasszal gyakrabban és nagyobb csapatokban láthatjuk őket, ősszel viszont csak kisszámú átvonulónak számítanak.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
S
Szép színezetű madarak: tollruhájuk barnás, melyet sárgás-narancsos pöttyök tarkítanak, sőt zöldes foltok is vannak rajtuk. Bár díszes madarak, színezetük mégis alkalmas arra, hogy beleolvadjon a környezetbe, s így elrejtse őket. Nászidőszakban a hímeknek a hasi része és a torka fekete. Alapvetően rovarokkal, lárvákkal, férgekkel táplálkoznak.
Fotó: Palcsek István Szilárd – KMNP
A Kardoskúti-pusztán évről-évre rendszeresen feltűnnek. Tavasszal március-áprilisban, ősszel pedig szeptembertől akár decemberig is előfordulnak. Ritkán, ha az időjárás engedi, áttelelő példányok is akadnak. Idén szeptember-októberben csak egy-egy példányt láttunk, az első népesebb, mintegy százpéldányos csapat november 10-én jelent meg. A vonulási csúcs november 23-án volt, akkor 220 aranylilét számoltunk, november végén pedig már mindössze húsz madár tartózkodott a területen. Ezek a számok alacsonyabbak, mint a korábbi években, az őszi vonulási átlag alsó határán mozognak.
Az aranylilék legtöbbször a kardoskúti Fehér-tó környezetében láthatók, az ottani rövidfüvű, legeltetett gyepeken kutatnak rovarlárvák, apró gerinctelenek után. Alapvetően homogén csapatokban láthatjuk őket, de előfordul, hogy bíbicek közé vegyülnek. Az éjszakákat rendszerint a Fehér-tavon töltik, melynek vízborítása november végén már meghaladta a 80 százalékot.
Forrás: KMNP
A hideg, havas napok beköszöntével, december elejére aktuálissá vált a téli madáretetés. Ilyenkor sok embernek megszínezi szürke hétköznapjait, hogy kiegészítő táplálékkal gondoskodhat kedves madarairól.
Fotó: BNPI
Azzal szinte mindenki tisztában van, hogy az egyik legjobb etetőanyag a napraforgó, abból is az apró, fekete szemű, amit a pintyfélék, cinegék, harkályok is szívesen fogadnak. Sokan tudják, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság iskoláknak, óvodáknak, önkormányzatoknak és magánszemélyeknek is biztosít némi napraforgót, de azt már kevesen, honnan is származik az.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
Saját vagyonkezelésben álló területein a nemzeti park igazgatóság hosszú évekre visszanyúlóan természetvédelmi célú gazdálkodást folytat, ennek keretében a szántóin megtermelt napraforgó egy részét madárvédelmi célra fordítja. A Dél-Hevesi Tájegységtől pár napja érkezett üzenet ennek a félrerakott mennyiségnek a bezsákolására invitálta a dolgozókat.
Fotó: BNPI
Reggel Borbáth Péter vezetésével természetvédelmi őrökből és irodai kollégákból álló lelkes csapat gyülekezett a Kerecsend melletti terményszárítónál, majd látott neki a több tonnányi napraforgónak. Az elmúlt években már jól begyakorolt koreográfia szerint vödrökkel szedték fel a hegynyi magot, gyorsan teltek a zsákok, alig győzték azokat kötözni, rakodni. A szorgos kezeknek köszönhetően így még délelőtt neki is indulhattak a szállítmányok három megye számos települése irányába. Azóta a zsákok már bizonyára célba értek, és mindenhol szétosztásra kerültek – itt telelő madárkáink és kedvelőik örömére.
Fotó: BNPI
S hogy miért Makuka Művelet? A magyar nyelv sokszínűségének köszönhetően hazánk különböző tájain helyi névvel illetik a napraforgót: legismertebb a szotyola, szotyi, de napra, uszu, mag, tányérrica néven is találkozhatunk vele, míg Észak-Magyarországon a makuka tarol. Köszönjük a Dél-Hevesi Tájegység munkáját és a madárbarátok segítségét!
Forrás: BNPI
Természetvédelem
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Vádat emelt a Füzesabonyi Járási Ügyészség
A Füzesabonyi Járási Ügyészség természetkárosítás bűntette miatt emelt vádat két férfival szemben, akik engedély nélküli tevékenységükkel védett állatfajok tömegeit pusztították el.
Fotó: Ügyészség
A vád szerint Füzesabony közelében üzemel egy szőlőoltvány iskola, ahol az egyik vádlott telephelyvezetőként, társa szőlőtermesztő segédmunkásként dolgozott. A területen lévő 400.000 darab szőlőoltvány öntözése régóta a Tarna patakból való engedélyezett vízkivétellel történt, mely meghatározta az öntözés módját és az öntözési tilalmakat is. Az erre vonatkozó jogosultság 2019. október 31-én lejárt, így ettől kezdve engedély nélkül történt az oltványok öntözése.
2022 júliusában a telepvezető – és ismeretlenül maradt társai – szőlővenyigékkel, rőzsékkel és homokzsákokkal elgátolták a Tarna medrét az Aldebrő- Kápolna közötti szakaszon, ezzel a vizet felduzzasztották. A mederben elhelyezett tárgyakkal áramlástani szempontból megbolygatták a Tarna folyását, a gát pedig rendkívüli mértékben útját állta a víz folyásának.
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vádlottak 2022. július 21-én, reggel 5 órától 7 óra 30 percig az így kialakított gátrendszer elé és mögé elhelyezett két darab, nagy teljesítményű szivattyú segítségével locsolták a szőlőoltványokat. A szivattyúk működtetése azonnali, teljes vízhiányt okozott, továbbá a szűrő nélküli szivattyúk elé épített duzzasztórendszerrel a folyóvizet megállítva a vízhozam 100%-át és azzal együtt a patakban élő állatokat is kiemelték. Az elgátolás és vízkivétel időpontjában a Tarna vízfolyás vízhozama nem érte el az ökológiai vízmennyiséget.
Fotó: Ügyészség
A vádlottak az öntözést végleges vízjogi engedély nélkül végezték, vízi munkát, illetve víz duzzasztással járó tevékenységet folytattak, melynek során engedély nélkül beavatkoztak a vízfolyás lefolyási- és áramlási viszonyaiba. A Tarna medrének elzárásával károsították a folyó érintett szakaszának élővilágát, és több védett egyed elpusztulását okozták.
A terület ökológiai rehabilitációja 2022 szeptemberében, amint a folyószakasz megfelelő mennyiségű és minőségű vízhez jutott, azonnal beindult.
Fotó: Ügyészség
A vádiratában a járási ügyészség felfüggesztett szabadságvesztés és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.
A fotók a rendőrségi helyszíni szemlén készültek.
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
A Makuka művelet
Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
Népszerű az Agrár-ökológiai Program
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Nagy testű aranysakál esett a hajtásban
