Természetvédelem
18. Országos Sasszinkron – 2021. január 15-17.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 18. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2021. január 15-17. között.
Szirtisas (Kép: Pixabay)
Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Ugyancsak nálunk tölti a telet a parlagi sas kárpát-medencei költőállományából származó fiatal egyedek nagy része is. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is.
Az MME a partnereivel 2004-ben indította el a legfontosabb, részben már évtizedek óta ismert sastelelőhelyek egységes módszertannal és egy időben történő, ún. „szinkron” felmérését (Fotó: Orbán Zoltán)
A magyarországi sasszinkronhoz, az Európai Unió által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak 2018-ban, így idén már negyedik alkalommal a legjelentősebb sastelelőhelyek ellenőrzésére az egész Kárpát-medencében sor kerül.
A megfigyelési eredmények összesítését követően a sasleltár várhatóan február elején készül el, amiről természetesen a lakosságot és a médiát is tájékoztatjuk (a 2020. évi sasleltár eredményei).
A lakossági program idén elmarad!
Az országos sasszinkronokhoz hagyományosan kapcsolódva megszervezet sasnapi programsorozat a jászsági Sasközpontban idén, a COVID-19 járványintézkedések miatt elmarad.
Tájékoztató a felmérésben résztvevő szakemberek számára
Aki nem MAP felmérő:
Kérünk mindenkit akinek nincs lehetősége a MAP-ba (ld. alább) közvetlenül feltölteni az adatokat, hogy a felmérésekhez a mellékelt adatlapot használja a program ismertetőjében leírtak szerint!
Kis mértékben változtattunk az adatlapon a korábbi évekhez képest, azért, hogy egyértelműsítsük, hogy mely fajokról gyűjtjük teljes körűen az adatokat.
Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a felmérés csak a nevében „Sasszinkron”, a felmérés évek óta valamennyi nappali ragadozómadár-fajra kiterjed, valamint a túzok előfordulásokat is gyűjtjük!
Azért, hogy a szinkront a gyakori ragadozómadár-fajok téli állománybecslésére is fel lehessen használni, kérünk Titeket, hogy az egerészölyv, vörös vércse, karvaly és egyéb gyakori fajok egyedszámát is teljes körűen jelentsétek le az UTM négyzetekben!
Minden más a korábbi években rendszeresen lejelentett faj (baglyok, nagy őrgébics, holló stb.) adata csak opcionálisan szerepeltethető az adatlapon, ezek ezentúl csak a MAP-os feltöltések esetében fognak bekerülni az adatbázisokba.
A terepi munkához a pdf formátumot javasoljuk kinyomtatni, DE az adatokat kizárólag az excel file-ban digitálisan lehet beküldeni!
A kezdő felmérőknek az adatlap mellett az útmutatót is érdemes kinyomtatni (mindkettő egy-egy A4-es oldalra szerkesztett pdf formában található).
MAP felmérőknek:
A MAP adatbázisba rendszeresen (vagy kevésbé rendszeresen) feltöltők természetesen a megszokott MAP fajlistázás keretében végzett bejárásaik adataival is hozzájárulnak a Sasszinkron felmérés eredményeihez.
Ha a MAP-ba feltöltik az adatokat, akkor arra kérjük őket, hogy ők semmiképpen NE használják a sasszinkronos excel táblát, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!
Arra is megkérjük adatgyűjtőinket, hogy ezen a hétvégén minden ragadozómadár-faj esetében számlálást is végezzenek, tehát az egyedszám mezőt is töltsék ki a MAP adatfeltöltés során!
Az adatokat MAP-ba feltöltő Sasszinkron felmérők között külön ajándékokat sorsol ki a Monitoring Központ!
Minden felmérőnek:
Annak érdekében, hogy a teljes körű összesítést mielőbb elkészíthessük, kérünk mindenkit, hogy a felmérést követően azonnal, de legkésőbb 2021. január 18. éjfélig (a felmérést követő hétfő) küldje el az adatokat monitoring@mme.hu email címre vagy töltse fel a MAP adatbázisba!
A felhívást a nemzeti park igazgatóságoknak direktben is megküldjük.
Emellett kérünk mindenkit, hogy a felhívást és az adatlapot terjessze a lehetséges résztvevők között, hogy azok is megkapják, akik esetleg nincsenek rajta a szakami levelezőlistán vagy nem értesülnek a nemzeti park igazgatóságokon keresztül!
Forrás: MME
Természetvédelem
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.
Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.
A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla
Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.
A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.
A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.
A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója
Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.
Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.
Fotó: KMNP
Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.
A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.
A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.
Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Szalakóta Zalában
Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben
Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.
Magyari Máté, BfNPI
A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.
Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.
Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
Fontos a hazai juhállomány védelme
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon
Rendőrnapi elismerések
Min változtat a hangtompító?
Őzbaknyitány 2026: Terítéken az első őzbak Biharnagybajomban
Több mint egy tucat lőfegyvert foglaltak le a győri nyomozók – csak egyre volt engedély
FRANCHI: Őzbakcsomag a FROMMER Vadászboltban
Életbak puskavégen
KITEKINTŐ (Románia): Engedély nélkül lelőttek egy medvét, őrizetbe vettek két vadászt
KITEKINTŐ (Románia): Drámai mértékben csökkent a mezei vadállomány az aranysakálok elszaporodása miatt
A nagy bajszos
Szirti sassal vadászott a macskákra
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
