Libanonban évente több millió vándormadarat, köztük gólyákat, sasokat és énekesmadarakat lőnek le illegálisan. A pusztítás közepette mégis felcsillant egy halvány reménysugár: egy libanoni vadász együttműködött izraeli természetvédőkkel – ezzel példát mutatott arra, hogyan lehetne megvédeni ezeket a veszélyeztetett fajokat.

Miközben Izraelben élvezettel figyeljük az eget betöltő vándormadarakat, Libanonban egészen más a helyzet: ott tömeges és pusztító az illegális vadászat, különösen a vonulási időszakokban. A Committee Against Bird Slaughter (Bizottság a Madárirtás Ellen) nevű szervezet szerint évente milliószámra lőnek le madarakat Libanonban – ragadozókat, gólyákat és énekesmadarakat egyaránt.

Fotó: Committee Against Bird Slaughter

A legtöbb madarat élelemként ejtik el, de a ritkább fajokat – például a keselyűket és a sasokat – olykor túlélés esetén piacon is árusítják. Nemrég egy videó terjedt a közösségi médiában, amelyen felfegyverzett bandák láthatók, amint az észak-libanoni Arida faluban sportból lövik a gólyákat, miközben azok Európa felé tartanak költőhelyeikre.

Dr. Yoav Perlman, az izraeli Természetvédelmi Társaság Madármegfigyelő Központjának igazgatója kiemelte, hogy ez a probléma nem kizárólag Libanont érinti: „Izraelben egyfajta buborékban élünk. De a környező országokban – Libanonban, Szíriában, Szaúd-Arábiában, Jordániában és a Palesztin Hatóság területén – szervezett, nagyszabású, kereskedelmi célú vadászat folyik. Sok helyen kulturális gyökerei vannak ennek a szokásnak, a vadászatot terepjárókkal, lőfegyverekkel és kommunikációs eszközökkel végzik. Sajnos ez nem csak tavaszi vagy őszi probléma: egész évben tart – tavasszal, nyáron, ősszel és télen is. Libanonban talán azért kerül gyakrabban reflektorfénybe, mert ott különösen sok gólyát ölnek meg. De nem egyedi esetről van szó – a vadászat folyamatos, és legkönnyebb a nagyobb madarakat célba venni. Mindent lelőnek, ami mozog.”

Dr. Perlman hangsúlyozta, hogy az illegális vadászat súlyos hatással van a madárpopulációkra, amelyek közül sok már eleve csökkenőben van – ilyen például az európai gerle, a fürj, a barátposzáta, a sárgarigó vagy a közönséges fürj. „Már így is éghajlati és biodiverzitási válsággal nézünk szembe. A vándormadaraknak így is nehéz túlélniük – az illegális vadászat pedig csak tovább súlyosbítja a helyzetüket.”

Ezen a héten egy madarat, amelyet néhány nappal korábban gyűrűztek meg Jeruzsálemben, lelőttek. Szombaton egy fiatal barátposzátát – egy mindössze 18,5 grammos énekesmadarat – jelöltek meg a jeruzsálemi Nili és David Madárkutató Állomáson. Szerdán jelentés érkezett a libanoni Dlebta városából, Bejrúttól északkeletre, hogy a madarat ott elfogta egy helyi vadász. A vadász észrevette a madár lábán lévő fémgyűrűt, amelyen az X-640671 kód szerepelt, és önként jelentkezett Dr. Yosef Kiatnál, az izraeli Madárgyűrűzési Központ vezetőjénél.

„A vadász kezdeményezése abból fakadt, hogy megértette: ez az információ kulcsfontosságú a madarak nyomon követéséhez, megfigyeléséhez, kutatásához és védelméhez” – mondta Dr. Kiat. Yotam Bashan, a jeruzsálemi kutatóállomás igazgatója hozzátette: „Minden évben rengeteg vándormadarat ejtenek el Libanonban. Most azonban a várakozásokkal ellentétben ez a vadász úgy döntött, hogy együttműködik a természetvédelmi munkával, és közvetlenül felvette velünk a kapcsolatot.”

Forrás: Ynetnews

Van egy érdekes élménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Nem mindennapi eset miatt riasztották pár napja a badacsonytomaji hivatásos tűzoltókat, egy apró vadmalac esett egy családi ház udvarán lévő szennyvízgödörbe. 

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Szerencsére a kis csíkosnak ugyancsak mázlija volt— keserves sírására hamar felfigyeltek, így gyorsan érkezett a segítség, és ami igazán szerencsés: a szennyvízakna üres volt.
A badacsonytomaji tűzoltók legbátrabbika lemászott a rémült malacért, ölbe kapta, majd biztonságban felszínre hozta.

Fotó: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az állatot egy közeli fás területen szabadon engedték, ahol új erőre kapott, és mintha mi sem történt volna, boldogan és szélsebesen tovaszáguldott

Forrás: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Rég látott madárfajt, egy harist észleltek a Nagy-Zsombékban. A Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületének egyik legértékesebb és legfontosabb vizes élőhelye, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó Nagy-Zsombék mocsara. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság élőhely-fejlesztéseinek köszönhetően mára egészséges mocsári vegetációval rendelkező és csapadékos tavasz esetén a vízimadaraknak megfelelő táplálkozó- és költőhelyet biztosító élőhelyet találunk a területen.

Haris. Fotó: Biró István / KMNP

Az alföldi pusztai vadvizekre jellemző, de ritka és védett madárfajok rendszeresen fészkelnek ezen a területen. Ilyen például a piroslábú cankó, a nagy goda, a gólyatöcs és a sárszalonka. A korábbi években még egy, a térségben nagyon ritka, rejtélyes madár, a haris költése is többször előfordult. A haris egy apró termetű, rejtő színezetű, földön fészkelő madárfaj, mely ráadásul a késő éjszakai órákban aktív, így igazán ritkán kerül szem elé. A szakemberek is jellemzően csak a hangja alapján tudják észlelni. Alapvetően a dombvidéki, ártéri nedves kaszálórétek madara, ritkán azonban a síkvidéki mocsarakban is előfordul.

Az utóbbi évek csapadékhiányának következtében már jóval kevesebb ideig áll felszíni vízborítás alatt a Nagy-Zsombék. Emiatt jó néhány éve nem lehetett észlelni a területen harist. Idén április elején azonban, egy területbejárás alkalmával véletlenül akadtunk rá egy példányra, mely ráadásul fel is repült, így nappali fényben, röptében csodálhattuk meg, ami igazán ritka látvány. Nem túl magas, csetkákás-sásos növényzetben landolt, azonban itt már hiába kerestük távcsővel, bizonyította rejtőzködési képességét, és többet nem került szemünk elé.

Fotó: Balla Tihamér / KMNP

Idén a szokásosnál kevesebb víz található a területen, azonban jelenleg így is ideális táplálkozó- és búvóhelyet biztosít nem csak a harisnak, de több vízi- és partimadárfajnak is. A látott haris feltételezhetően még vonulásban lévő példány, ugyanis egy költöző madárról van szó, mely a telet a Szaharától délre tölti. A hazai költőhelyeire általában április végén, május elején érkezik vissza és a párba állás, területfoglalás is csak májusban zajlik.

Látott valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131