A nagyragadozók visszatérése Magyarországra új kihívásokat jelent az általuk lakott területeken élőknek és gazdálkodóknak. A WWF Magyarország a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében európai példák és a magyarországi tapasztalatok alapján az együttélés megkönnyítésére terepi szakemberek részvételével négyrészes kézikönyvsorozatot készített.

A Nagyragadozók Magyarországon című sorozat kötetei gyakorlati útmutatót adnak a nagyragadozók terepi nyomainak felismeréséhez és vizsgálatához, valamint segítséget nyújtanak a nagyragadozók okozta károk felismeréséhez és megelőzéséhez. A kiadványok megtalálhatók a WWF Magyarország honlapján, ahol további hasznos segédanyagok, például a villanypásztor szakszerű telepítését bemutató videó és letölthető terepi nyomhatározó is megtalálható.

A négykötetes kézikönyvsorozat első része, a Terepi életjelek és monitoring rendszerek című kötet célja, hogy segítséget adjon azon szakembereknek (pl. természetvédelmi őr, hivatásos vadász), akik munkájuk során sok időt töltenek terepen, de egyelőre csak ritkán találkoztak nagyragadozókkal vagy azok nyomaival. E fajok alkalmi megjelenésére a jövőben az országhatár mellett több helyen is számítani kell, nem csupán az Északi-középhegységben. Számos helyszínen jelenleg még csak ritkán figyelhetők meg nagyragadozók, így a korlátozott terepi tapasztalattal rendelkező szakemberek a kiadvány segítségével most lehetőséget kapnak a tudásuk elmélyítésére. A könyv a 2014 és 2019 között zajló, az Alpok és a Dinári-hegység területén lévő medvepopulációkat vizsgáló LIFE DINALP BEAR (LIFE13 NAT/SI/000550) projekt kiadványa alapján készült, amelyet a természetvédelmi civil szervezet munkatársai magyar nyelvre fordítottak, lektoráltak, majd hazai szakértők képeivel és tudásával testre szabtak.

A kötetet kiegészíti egy, a terepi megfigyelés során könnyen használható nyomhatározó infografika, mely a három nagyragadozó – farkas, hiúz és medve – legjellemzőbb terepi nyomait és az ezekkel könnyen összekeverhető más ragadozófajok – róka, aranysakál, kutya, vadmacska, házimacska és borz – nyomait hasonlítja össze.

A sorozat második kötete, a Molekuláris biológiai módszerek a vadbiológiában című kiadvány a molekuláris biológiai és laboratóriumi eljárások útvesztőiben segít eligazodni. Ezek a modern eszközök és eljárások ma már hazánkban is elérhetőek. A kiadvány segítséget nyújt a laboratóriumi eljárások eredményeinek értelmezésében és abban, hogy meghatározhassuk, mely kérdésekre kaphatunk eredményesen választ a modern eljárások segítségével. A kiadvány összeállítói az alkalmazott genetikai módszerekben hazánkban és nemzetközi szinten is tapasztalatot szerzett szakemberek.

A sorozat további két kötete elsősorban olyan gazdálkodók számára nyújt segítséget, akik állataikat nagyragadozók által is látogatott területen legeltetik. A Haszonállatokban okozott károk megelőzése című kiadvány hazai, kármegelőzésben tapasztalattal rendelkező szakemberek által javasolt gyakorlatokat mutat be, többek között részletezi a helyes villanypásztor-, elektromosháló-, illetve őrkutyahasználat követelményeit. A kiadványban megtalálhatók azoknak a szakmai szervezeteknek az elérhetőségei is, amelyekhez segítségért lehet fordulni az esetleges károk megelőzése ügyében.

A kötetet kiegészíti a WWF Németország által a EuroLargeCarnivores LIFE projekt keretében készített kisfilm, amely lépésről lépésre mutatja be a villanypásztor telepítését. A kisfilm magyar felirattal megtekinthető a EuroLargeCarnivores LIFE projekt YouTube csatornáján vagy a WWF Magyarország honlapján.

A Haszonállatokban okozott károk felismerése című kiadvány a LIFE DINALP BEAR projektben készült terepi kárhatározó hazai helyzetre adaptált verziója. A kötet célja, hogy a hazai szakemberek (az állattartók mellett természetvédelmi őrök és vadgazdálkodók) is felkészülhessenek a kóbor állatok (pl. kutyák), vadászható vadfajok (pl. róka, aranysakál) és a fokozottan védett nagyragadozók (pl. farkas, medve) okozta károk felismerésére.

„Szándékunk volt olyan hiánypótló anyagot összeállítani, ami nem csak szerintünk hasznos, de a gyakorlati szakemberek is örömmel forgatják majd.  Ezeket a kézikönyveket azért állítottuk össze, mert a találkozóinkon résztvevő gazdálkodók és természetvédelmi szakemberek úgy találták, hogy előnyös lenne számukra egy ilyen kézikönyvsorozat. Elkészültek, most szabadon hozzáférhetők online, és a releváns szakmai szervezeteknek, valamint partnereinknek a nyomtatott kiadványokat is eljuttattuk” – mondta Dr. Patkó László, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője.

A nagyragadozók jelenléte Magyarországon

Magyarországon az Északi-középhegységben élnek nagyragadozók. A farkas már megtelepedettnek tekinthető és rendszeresen szaporodik hazánk több területén. A hiúzból csupán néhány egyed fordul elő az országban. Ezen felül időnként egy-egy Szlovákiából átkóborló barnamedve is megfigyelhető az országban.

A medve, farkas és hiúz állományváltozásainak iránya és mértéke olyan változatos Európa-szerte, mint az állományaik megerősödésének okai. Európában becslések szerint kb. 17 000-17 000 farkas és barnamedve, valamint 9 000 hiúz él.

Projekt az együttélés elősegítésére

A félelmek és aggodalmak legyőzését, valamint az érintettek közötti párbeszéd és tapasztalatcsere elősegítését tűzte ki célul a 2017-2022 között futó EuroLargeCarnivores LIFE projekt, melyben a WWF Magyarországon kívül más európai WWF irodák, a baden-württembergi Erdészeti Kutatóintézet, az olaszországi Eliante Intézet és az Elmauer Intézet is rész vesznek. A projekt célja, hogy egy olyan felületet biztosítson, ahol az EU-ban élő különböző érdekcsoportok információkat gyűjthetnek és oszthatnak meg egymással az emberek és a nagyragadozók együttélésével kapcsolatosan.

Az olyan témák, mint a monitoring, ember-vadvilág konfliktusok csökkentése és megelőzése, személyes vagy vagyonbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak, állattartási gyakorlatok, az orvvadászat, valamint a gazdasági lehetőségek és befektetések is fontos részét képezik a projektnek.

A projekt eddigi főbb eredményei

A projekt szakmai workshopokkal, terepi kirándulásokkal, határokon átnyúló tudáscsere programokkal teremt lehetőséget a párbeszédre állattartók, vadászok, nemzeti parki szakemberek és természetvédők között. Emellett tájékoztató kiadványok, infografikák is készülnek, amelyek segítik az eligazodást a nagyragadozókkal kapcsolatos kérdések között.

A legjobb európai gyakorlatokat és példákat 32 rövidfilmből álló videósorozat is bemutatja. A videókban megszólalók között vannak állattartók, akik hatékony módszereket alkalmaznak állataik védelmére, ökoturisztikával foglalkozó szakemberek, vadászok és vidéken élő személyek, akik elfogadják a lakóhelyük közelében élő nagyragadozók jelenlétét. A videókat Európa 12 országában forgatták, köztük Magyarországon.

Forrás: WWF