Keressen minket

Természetvédelem

Csatlakozz a Vonuló Vízimadár Monitoring (VVM) programhoz!

Közzétéve:

A 2021-ben újjáalakult Vízimadár-védelmi Szakosztály elsődleges céljai között szerepel a VVM felmérések kiterjesztése, további önkéntesek bevonása. Éppen ezért az idei évben kampányt szervezünk a VVM felmérések népszerűsítésére, melynek első eseménye most januárban lesz, az év első hóközepi felmérésével, mely egybe esik az európai télközepi számlálással. Az idei első hóközepi számlálást január 14. és 17. között kell elvégezni – közölte a Magyar Madártani Egyesület.

Fotó: Simay Gábor

A Magyar Madártani Egyesület önkéntesek jelentkezését várja a vízimadarak monitorozásához, amelyet 2021. január 14. és 17. között tartanak tartanak meg (Kép: Simay Gábor – MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Ahhoz, hogy a körülöttünk lévő természeti környezet változását nyomon tudjuk követni, a kedvezőtlen hatásokra időben tudjunk reagálni elengedhetetlen, hogy megfelelően széleskörű és minőségi adatokkal rendelkezzünk.

A Kárpát-medence és Magyarország méltán híres a még mindig nagy kiterjedésű, közel érintetlen, természetközeli vizes élőhelyeiről, melyek védelméhez szintén szükségeltetik a megfelelő szakmai alapokon nyugvó felmérő rendszer. A fészkelők mellett hazánknak kiemelt szerepe van egyes átvonuló madárfajok védelmében nemzetközi szinten, hiszen a Kárpát-medence számos faj tradicionális vonulási útvonalába esik, a vizes élőhelyek feldarabolódása, megszűnése, állapotuk romlása mind-mind kedvezőtlen helyzetbe hozhatják a nálunk időző vonuló vízimadarakat.

A vízimadarak vonuló állományának nyomonkövetése nagy múltra tekint vissza. A Nemzetközi Vízimadár Monitoringot (IWC) a Wetlands International szervezi 1967 óta, így Európában a leghosszabb ideje működő monitorozó rendszerek közé tartozik. A vízimadár felmérések egyik meghatározó eseménye az ún. télközepi számlálás (mid winter count), mely során európai szinten összehangolt módon történik a felmérés.

Csatlakozz te is a vonuló madarak állománybecsléséhez. Még nem késő csatlakozni a programhoz ! (Kép: Aliczki Manó – MME)

Hazánkban a rendszeres, évi több alkalommal zajló, összehangolt, vonuló vízimadarak állománybecslését célzó vizsgálatok 1959 őszére nyúlnak vissza. Annak ellenére, hogy Magyarországon már több mint 60 éve folynak ilyen jellegű felmérések, azok nagyarányú elterjesztése, önkéntesek széles táborának bevonása a 90’-es évek óta megtorpant. Az átvonuló vízimadarak felmérést célzó eddigi legátfogóbb és leghosszabb ideje, állandó területeken működő monitoringja a Dr. Faragó Sándor által koordinált Magyar Vízivad Monitoring, amely azonban nem célozza meg az összes vízimadár csoport felmérését.

Fotó: Tokody Béla

(Kép: Tokody Béla – MME)

Ábra: MME

A VVM program elsődleges célja, hogy naprakész adatokat nyerjünk a Magyarország területén gyülekező, átvonuló, illetve telelő vízimadár populációk nagyságáról és elterjedéséről, továbbá hosszú távon trendeket határozhassunk meg a felmérésbe vont vízimadár fajokról. A fenti célokat egy szervezett felmérő hálózattal, illetve további együttműködő társadalmi szervezetekkel tudjuk megvalósítani.

A VVM alapvetően a tavaszi/őszi vonulási, valamint a telelési időszakot fedi le, de természetesen bárki számára lehetőség van az egész éves számlálásokra is. Számos nyugati országban a szeptember-március közötti időszakban havonta minimálisan egyszer, előre kijelölt napokon, egy időben folyik számlálás. Ezzel biztosítható az, hogy a gyakran rövid idő alatt is nagy távolságokat repülő fajok nem kerülnek más-más időpontban, más-más helyen ismét számlálásra. Az egyidejűség éppen ezért fontos.

Fotó: Bank Richárd

(Kép: Bank Richárd – MME)

A VVM minimális célja, hogy valamennyi vizes élőhelyekkel rendelkező Fontos Madárélőhelyen (IBA) vagy ,  illetve egyéb általunk fontosnak ítélt vízimadár élőhelyen történjen számlálás. Ez az ún. csökkentett területlista hozzávetőleg 50 hazai vizes élőhelyet tartalmaz. Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ez a minimális cél. Hosszú távon az a cél, hogy annyi területre kiterjesszük a programunkat, amennyire csak lehet, a minél átfogóbb kép kialakításának reményében.

Nagyon fontos a felmérési idény megkezdése előtt véglegesíteni, és az ugyanazon a területen potenciálisan felmérést végzőkkel egyeztetni, a felmérendő terület határait.

A programról részletesebben itt olvashatsz >>   

Jelentkezés, területi lehatárolás esetén január 13-ig keresd:
MME Monitoring Központ, Nagy Károly

Fotó: Simay Gábor

(Kép: Simay Gábor – MME)

Adatközlés és a területek határai

A VVM felmérések adatai két adatbázisunkba is feltölthetők (MAP és Vízimadár adatbázis), de fontos, hogy de mindenki csak egyik módszert használja, mert az adatok felesleges duplikációja hibát vagy jelentős plusz munkát okozna a feldolgozásban!

Kérjük, akinek van lehetősége az terepen teljes fajlistát rögzítsen, a vízimadarakat egyedszám adattal, és használja a megújult Turdus mobil applikációt vagy az online MAP adatbázist, s a Projekt mezőben használja a VVM kódot! Ha mégis a régi Vízimadár adatbázist használja, akkor semmiképpen se töltse fel a számlálás adatait a MAP adatbázisba is!

Turdus mobil applikáció

Ahogy azt fentebb írtuk, az adatfeldolgozást jelentősen gyorsítja, ha az adatokat a MAP adatbázisba töltik fel, s a tavalyi évben elkészült, terepen használható mobil applikáció használatát is szorgalmazzuk. A Turdus app. a megfigyelők munkáját segíti azzal, hogy a terepi munka után már nem kell az adatfeltöltéssel bajlódniuk, csak ellenőrzés végett kell belépni a MAP adatbázisba, s az esetleges javításokat elvégezni, ha valami mégis kimaradt volna a terepi adatrögzítés során.

A Turdus friss verziója (v1.5.9+109) a tavaly nyár óta használatoshoz képest számos újdonságot tartalmaz, ami még kényelmesebbé teszi a használatát.

Android rendszerű telefonokhoz letölthető a Goolge Play-ről, iPhone-okhoz pedig a Play Store-ból.

(Kép: Aliczki Manó – MME)

Területek határai

Fentebb említettük, fontos meghatározni, hogy a felmért vizes élőhelyek mely határokon belül helyezkednek el. A megfigyeléseknek ezeken belülre kell vonatkozniuk, hogy a különböző időpontokban évről-évre, havonta vagy gyakrabban megszámlált vízimadarak mennyisége összehasonlítható legyen.

A területek határai (Ábra: MME)

Ehhez a Vízimadár adatbázis térképén jelenleg 671 lehatárolt terület ad jelentős segítséget, s ez a térképi réteg a MAP adatbázis áttekintő térképén is megjeleníthető (be kell kapcsolni a VVM területek nevű réteget!).

Forrás: MME

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom