Természetvédelem
Jubileum: 25 éves a Körös-Maros Nemzeti Park
1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park
Pontosan huszonöt esztendővel ezelőtt, 1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. Több részterületből álló, 52 125 hektár kiterjedésű nemzeti parkunk magába sűríti mindazt, amit az Alföld táji és természeti értékei jelentenek – közölte a Körös-Maros Nemzeti Park.

1997. január 16-án alakult meg a Körös-Maros Nemzeti Park (Kép: KMNP Facebook oldala)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)
Az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttünk össze a természetvédelmi kezeléshez. Megteremtettük az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítettük a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni. Mindez lehetőséget ad arra, hogy ezeket, az Alföld eredeti arculatát őrző, egyedi és megismételhetetlen szentélyterületeket a jövő generációira örökíthessük.
A Körös-Maros Nemzeti Park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik. Legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik. A nemzeti park legnagyobb részét borító füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ehhez Igazgatóságunk 4000 egyedet számláló, magas genetikai értéket képviselő magyar szürkemarha, házi bivaly, cigája és racka juh állományokkal rendelkezik.
A természeti és táji értékek megőrzése mellett alapvető fontosságú azok bemutatása, megismertetése a nagyközönséggel. Az ökoturisztikai tevékenység zászlóshajói a Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark Szarvason, és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont Dévaványán. A két helyszín regisztrált látogatóinak száma az előző évben meghaladta az 50 000 főt.
A KMNPI területén rendszeresen előforduló védett növény- és állatfajok száma meghaladja az 500-at. Nemzeti parkunknak különleges szerepe van a madárvonulásban is. A kardoskúti Fehér-tó, a Biharugrai-halastavak és a Montág-puszta nemzetközi szinten számon tartott vizes élőhelyek, amelyek évente több százezer madárnak nyújtanak pihenőhelyet. A fajmegőrzési programok eredményeként növekedésnek indult többek között olyan veszélyeztetett fajok állománya, mint a túzok (a KMNPI címerállata) és a fokozottan védett volgamenti hérics. Előbbi állománya az elmúlt 25 évben 300-350 példányról 600 példány fölé, míg a volgamenti héricsé 1000 tőről 5000 tőre emelkedett.
Forrás: KMNP
Természetvédelem
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyon
Virágzik a magyar kökörcsin a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A magyar kökörcsin (Pulsatilla flavescens) elsősorban nyírségi homoki sztyeppréteket, erdősztyepp-réteket, és a nyíltabb nyírségi mészkerülő homokpusztagyepeket kedvelő fokozottan védett, endemikus faj.

Virágzik a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Virágzása az utóbbi években a szakirodalom szerinti adatokhoz képest egy hónappal korábban kezdődött.

A magyar kökörcsin hazánkban őshonos virág. Fotó: Demeter Emese
A magyar kökörcsin hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft.

2025-ben egy hónappal korábban virít a magyar kökörcsin. Fotó: Demeter Emese
Forrás: Hortobágyi Nemzeti Park
Írta: Utassy Bence – Természetvédelmi Őrszolgálat
Fotó: Demeter Emese
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Nem zárt be a Hortobágyi Nemzeti Park
Tévesen látott napvilágot az a hír, mely szerint a Hortobágyi Nemzeti Park nem fogad látogatókat. A párosujjú patás állatokat veszélyeztető ragadós száj-és körömfájás fertőző betegség megelőzésének érdekében a Hortobágyi Vadaspark határozatlan ideig valóban zárva tart és emiatt az erre a helyszínre 2025. március 15-re meghirdetett „Gólyaelengedés a Hortobágyi Vadasparkban” programunk is elmarad. Azonban a többi létesítményük működése zavartalan.

Továbbra is látogatható a Hortobágyi Nemzeti Park.
A jelenlegi is látogatható helysznínek listája a következő:
a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpont, a „Hortobágy természete” és a Pusztai Kincsestár „A Jószág haszna” kiállítások.
a Hortobágyi Pásztormúzeum
a Hortobágy-halastavi tanösvény
a Szálkahalmi Tanösvény
az Egyek-pusztakócsi mocsarak és Górési tanösvény
a Tiszakürti Arborétum
a Cégénydányádi Cégénydányádi Kende Kúria és Kastélypark Természetvédelmi Terület
A gólyaelengedés kivételével megtartjuk szakvezetett túráinkat.
A márciusi programok és a létesítmények elérhetőek honlapukon. Kattintson ide!
Forrás:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
A farkas és a prérifarkas – A méretkülönbség megértése
Farkas és a prérifarkas méretkülönbségei a Yellowstone Nemzeti Parkban:
Először is érdemes megjegyezni, hogy a Yellowstone Nemzeti Park ad otthont az Egyesült Államok legnagyobb és legegészségesebb prérifarkasainak. A park bőséges táplálékforrást biztosít számukra, és a védett terület határain belül, valamint a zord telek hatására, ezek az állatok általában valamivel nagyobbra nőnek és hosszabb ideig élnek, mint máshol. Nem kérdés, hogy itt találhatók a legpompásabb példányok közül is a legimpozánsabbak.

Fotó: Yellowstone Through The Lens
Évente számtalan alkalommal találkozom olyan utazókkal, akik keresztezték egy ilyen robusztus Yellowstone-i prérifarkas útját. Sok esetben azonban azt hiszik, hogy farkassal találkoztak, vagy legalábbis bizonytalanok abban, hogy melyik állatot látták. Ha érdeklődőek és tanulni szeretnének, vagy esetleg fényképet is készítettek, szívesen elmagyarázom a különbségeket. Néha viszont, ha csak egy emlékről van szó, hagyom, hogy megmaradjon számukra az élmény izgalma.
De az igazság egyszerű: amikor egy farkast látsz… nem lesz kérdésed felőle.
Ez a fénykép az eddigi legjobb példám arra, hogy milyen hatalmas méretkülönbség van a Yellowstone két csúcsragadozója között. A hajnali napfényben öt prérifarkas köröz egy friss tetem felett. Bár öten vannak, mégsem tudják megakadályozni, hogy az igazi csúcsragadozó elvegye azt, amit kinézett magának. Egy szürke farkas nyugodtan lép be a jelenetbe, és minden gond nélkül elsétál a dühösen ugató és nyüszítő prérifarkasok között. Erőteljes mozdulattal kitép egy lábat a tetemből, majd zavartalanul elvonul. A prérifarkasok próbálják kifejezni méltatlankodásukat, az egyik legnagyobb példány pedig egy rövid ideig még követi is a farkast.
És itt él ez a fénykép. Mindig is az egyik személyes kedvencem marad, mert tökéletesen megmutatja azt a hatalmas különbséget, ami a két faj között fennáll.
Forrás: Yellowstone Through The Lens