Természetvédelem
Karácsonyfából jó minőségű komposzt
Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia. Akár előbbi, akár utóbbi, esetleg köztes megoldást választunk, a fenntarthatósági elveket szem előtt tartva gondolkodni ma már alap. Dr. Aleksza László egyetemi docenst, a MATE Környezettudományi Intézetének munkatársát a kidobott fák lehetséges hasznosítását mutatta be – közölte a MATE.
A MATE Környezettudományi Intézete a hulladékká vált karácsonyfák feldolgozását, komposztálási lehetőségeit mutatta be. (Kép: MATE)
Hányféle módon hasznosítható a kidobott fenyőfa?
A hulladékká váló karácsonyfák hasznosításánál ugyanazokat a szempontokat és hierarchiákat kell figyelembe venni, mint más hulladékoknál. Mindenekelőtt elkülönítetten kell begyűjtenünk a hulladék fenyőfákat, ami viszonylag egyszerű, de mindenkinek tudnia kell, hogy hasznosítani csak abban az esetben tudjuk, ha a karácsonyfadíszeket teljeskörűen eltávolítottuk róluk. Ebben az esetben kerülhet sor a legjobb megoldásra, az anyagában történő hasznosításra, amely ennél a hulladéknál a komposztálás. Ennél rosszabb megoldás, ha a fenyőfákat energetikailag hasznosítjuk, elégetjük, ami jelenleg például a fővárosi gyakorlat, bár fontos hangsúlyozni, hogy ez még mindig sokkal kedvezőbb, mintha a fenyőfák hulladéklerakóba kerülnek, hiszen akkor elveszítjük a fenyőfákban rejlő anyag és energiaforrást is.
Mi történik Önöknél a hulladékká vált fenyőfákkal? Hogyan történik az újrafeldolgozásuk? Milyen fázisokból áll a folyamat?
A Profikomp Környezettechnika ZRt., ahol a MATE Környezettudományi Egyetem Külső Hulladékgazdálkodási Tanszéke is működik, rendelkezik a fenyőfák komposztálással történő hasznosítására alkalmas engedélyezett telephellyel, gépekkel, technológiákkal. A fenyőfák hasznosításának első lépése a beérkező hulladék tisztaságának megállapítása, hiszen jó minőségű komposztot csak tiszta alapanyagból tudunk előállítani. Amennyiben idegenanyagoktól (jelen esetben elsősorban karácsonyfadíszektől) mentes a fenyőfa-hulladék, akkor megkezdődik az aprítás, amivel megnöveljük a biológiai bomlás felületét. Aprítás után összekeverjük egyéb hulladékokkal (konyhai és zöldhulladékokkal), beállítjuk a megfelelő nedvességtartalmat, C/N arányt és szerkezetességet, hogy rövid idő alatt jó minőségű komposztot állítsunk elő. A komposztálás folyamata szemipermeábilis membrántakaróval takart, levegőztetett, szabályozott technológiával történik a telephelyünkön.
Mi történik a komposztált, illetve egyéb módon feldolgozott karácsonyfával, miután kikerül a feldolgozó telepről?
Miután a komposztálás folyamata befejeződött, a sötét színű, biológiailag stabil, erdei talajra emlékeztető illatú komposztot lerostáljuk, és a megfelelő minőségbiztosítás után történik meg a szántóföldi vagy kertészeti felhasználása. A fizikai, kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok mellett professzionális növényteszteket is elvégzünk a fitotronunkban, amely garantálja, hogy a későbbi felhasználás során a komposztunk növényi növekedésre gyakorolt hatása kedvező lesz.
Érdemes-e otthon, a házikerti komposztálóba helyeznünk a fenyőfát?
Bár a legjobb minden esetben az, ha a képződő hulladékokat a keletkezés helyéhez legközelebb hasznosítjuk, a fenyőfák esetében, amennyiben rendelkezésre áll a településen komposztáló telep, akkor javasolt elszállíttatni. A fenyőfa hulladékok ugyanis elsősorban magas gyantatartalmuk és a tűlevelek alacsony pH-ja miatt viszonylag nehezen komposztálhatóak, de az ipari, professzionális telepeken, egyéb hulladékokkal keverve és szabályozott körülmények között ezekből a hulladékokból is jó minőségű komposztot tudunk előállítani.
Forrás: MATE
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Újabb rekord született Ohaton
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
A vadkanom
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
