Keressen minket

Természetvédelem

Özönlenek a bíbicek, érkeznek a pacsirták, dalolnak a széncinegék

Közzétéve:

Körös-Maros Nemzeti Park: A tavaszias idő hatására az utóbbi napokban jelentősen megélénkült a madármozgás a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. Vonuló madarak egyre népesebb csapatai bukkannak fel a térségben.

A tavaszias idő hatására az utóbbi napokban jelentősen megélénkült a madármozgás. (Kép: Kalotás Zsolt – KMNP)

Az 1997-ben alapított Körös–Maros Nemzeti Park a dél-alföldi területek egységes természetvédelmi kezelésének feladatát valósítja meg. (Ábra: KMNP)

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon nagyon intenzívvé vált a bíbicek beözönlése. A napokban közel ezres létszámuk jelent meg a térségben, ami nagyon ritka egyedszám errefelé. Több százas csapatokban mozognak a seregélyek, s láttunk mezei pacsirtákat is. A napokban felbukkantak az aranylilék első hírnökei. Egyre változatosabb a különböző récefajok palettája: a tőkés récék mellett csörgő, fütyülő, kanalas és nyílfarkú récék is láthatóak. A kisebb vizeken megjelenő récecsapatok általában csak néhány tíz, maximum 100 egyedből állnak. A jó idő hatására egyre gyakrabban látunk a magasban vonuló, kisebb darucsapatokat, melyek a Hortobágy irányába tartanak. Növekszik a dankasirályok száma, de többségük még nem öltötte fel nászruháját. Tart még a fenyőrigók vonulása. A nyári ludak nálunk költő példányai már párokba álltak és a költőhelyek közelében mozognak. A tojásrakást az időjárástól függően, március közepe táján kezdik meg. Alkalmanként 2-3 ezer vadlúd (főként nagy lilik) is felbukkan a térségben. Ha a reggeli órákban szépen süt a nap, akkor a cinegék és a sordélyok hangját is meghallhatjuk.

A Csanádi pusztákon is tapasztalható az élénkülő madármozgás. A Montág-puszta nyugati részén elterülő Nagy-Zsombékon már háromezerre emelkedett a vadludak száma, s a nagy lilikek között egy kis liliket is felfedeztünk. Legalább 800 aranylile és 400-500 bíbic mozog a területen. A récék között most már a nyílfarkú és a fütyülő récék vannak többségben. Időnként mezei pacsirták is szemünk elé kerülnek.

A kardoskúti Fehér-tó térségében a partimadarak közül a bíbicek jelentek meg elsőként, február elején. Őket követték a nagy pólingok, az aranylilék és a pajzsoscankók. A Csomorkány környéki területeken jelenleg mintegy 3 ezer bíbic tartózkodik. Az aranylilék egyedszáma elérte a kétszázat, ők döntően a bíbicek csapataiban vegyülnek el. Nagy pólingból és pajzsoscankóból egyelőre csak néhány példány bukkant fel. Emelkedik a fütyülő és a csörgő récék száma, előbbiből 130, utóbbiból 190 volt eddig a legtöbb. A Fehér-tó vízborítottsága most mintegy 75 százalékos. Naponta látunk vonuló darucsapatokat, melyek gyakran meg is állnak a területen. Február 20-án 1900 darut számoltunk a tavon és környékén. A nagy lilikek száma 1400 körül mozog. Kardoskút térségében már Zsuzsanna nap előtt megszólaltak a pacsirták, s rendszeresen dalolnak a sordélyok is.

A Kis-Sárrétre igen korán, már február 10-én visszatértek a bíbicek. Azóta rendszeresen megfigyelhetők esetenként több százas csapataik is. Elsősorban a Biharugrai-halastavakon, a környező vizes élőhelyeken és legelőkön táplálkoznak. Másik tavaszt idéző madarunk, a mezei pacsirta szokás szerint Zsuzsanna nap körül érkezik vissza, ezúttal sem volt ez másként, február 18-án figyeltük meg első példányait. A hímek néha már énekelnek is. A napokban érkeztek vissza az első kanalasgémek és már a fészektelepek körül szorgoskodnak, mivel ők korán, már március közepén lerakják tojásaikat. Szintén a napokban érkeztek vissza a nagy pólingok, ők is csak a keményebb januári fagyokban voltak távol. Ilyenkor a lecsapolt halastavakon és a környező legelőkön kutatnak táplálék után. Egyre gyakrabban hangzik fel a széncinegék „nyitnikék” éneke, s a fekete rigók is dalra fakadtak már.

A Kígyósi-pusztán az átlagoshoz képest idén februárban gyenge a madármozgás. Kevés a vízi- és a partimadár, mivel nincsenek vizek a területen. Csak néhány száz vadlúd és ugyanennyi réce mozog a térségben, ez a szokásos mennyiségnek mindössze 10 százaléka. A darvak is inkább csak átvonulnak a terület felett, esetenként 100-200 alkalmi éjszakázó példány fordul elő. A bíbicek száma lassan növekszik, megközelíti a kétszázat. A seregélyek tábora valamivel népesebb, eléri a háromszázat. Mintegy 500-800 nagy lilik mozog a területen. Néhány tucatnyi nyári ludat is látunk, ők igyekeznek továbbmenni a nagyobb vízfelületekre. A csörgő és tőkés récék a csatornáknál csoportosulnak, mert ott találnak vizet. Megérkeztek a mezei pacsirták, az erdőkben énekelnek a fekete rigók, s megélénkültek a harkályok is. Az örvös galambok kisebb csapatai szintén megjelentek már a Kígyósi-pusztán.

Forrás: KMNP

 

 

 

 

 

Természetvédelem

Öreg néne őzikéje

Őzsutát műtöttek meg a Hortobágyi Madárpark szakemberei.

Published

on

Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.

A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

1 éve történt… A madárinfluenza pusztított

Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.

Published

on

Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer.  Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.

Fotó: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.

De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani.  A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.

A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem.  Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.

Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!

Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdőfürdő a kidobott kanapé

Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.

Published

on

Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.

Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.

A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott.  A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.

A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.

A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.

Forrás: Magyarország Bíróságai

Tovább olvasom