Csak akkor lehet változás, ha közösen teszünk ezért!

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a magyarországi ornitológia és madárvédelem legnagyobb társadalmi szervezete, amely 1974. január 6-án alakult meg (Ábra: MME)

Az MME 2018 júniusában indította el ezt a kampányát a rossz fa- és bokroskivágási szokások felszámolásáért. Ebben fő partnerünk a lakosság és a média. Évente két-három alkalommal adunk ki sajtóközleményt és kommunikálunk az interneten kiemelten a témáról – novemberben és január végén arra hívjuk fel a figyelmet, hogy ilyenkor kellene elvégezni a tervezhető zöldfelületi munkákat, április-májusban pedig arra, hogy ez akkortól káros, a lakosság tegyen bejelentést (ehhez segédanyag a cikk végén található).

A rengeteg lakossági jelzés hatására például Budapesten a FŐKERT 2020. májusában bejelentette, hogy változtat az eddigi gallyazási gyakolratán. Hasonló társadalmi szintű változást sikerült elérnünk a fecskefészkek költési időszakban történő leverése és a vízimadarak etetése kapcsán is.

Ezek az eddig elért eredmények is igazolják, hogy igenis van értelme tenni, a megfelelő módon és helyen jelezni és bejelenteni a negatív tapasztalatokat, mert csak így van esély a változásra; ha nem teszünk semmit, akkor viszont minden marad a régiben!

Ezért előre is köszönjük aktivitását, segítségét!

A bokros, fás élőhelyekhez kötődő énekesmadaraink költési szezonja már márciusban megindul a fészeképítéssel, a tojások kiköltése és a fiókanevelés pedig április második felétől június elejéig tart. Ezt követően számos fajnak másodköltése is van június-júliusban. Természetesen a tavasz és a kora nyár más állatcsoportok és a növények számára is fontos szaporodási, virágzási időszak.

Éppen azért az ilyenkor végzett, különösen a nagy kiterjedésű bokor- és fakivágások, valamint a kísérő munkálatok, például a faanyag kihordása, minden esetben és biztosra vehetően védett és fokozottan védett állat- és növényfajok tömeges elhullását, sérülését okozza, továbbá az élőhelyüket is károsítja (Fotók: Orbán Zoltán – MME)

Ez pedig ellentétes a természetvédelmi, az állatvédelmi és az erdőtörvényben, valamint a fás szárú növények védelmét szabályozó kormánrendeletben foglaltakkal is:
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

“… 43. § (1) Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”
44. § ….. (3) Védett állat- és növényfaj egyedének károsítása, veszélyeztetése vagy jogellenes zavarása esetén a természetvédelmi hatóság köteles az ilyen magatartás tanúsítóját a tevékenység folytatásától eltiltani. Amennyiben a védett egyedet károsító, veszélyeztető, zavaró tevékenységet más hatóság engedélye alapján végzik, a hatóság a természetvédelmi hatóság megkeresésére az engedélyezési eljárást ismételten lefolytatja. Az eljáró hatóság – amennyiben az nem a természetvédelmi hatóság – a tevékenység folytatását az eljárás végleges befejezéséig felfüggeszti. …”

1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

“6. § (1) *  Az állatnak tilos indokolatlan vagy elkerülhető fájdalmat, szenvedést vagy sérülést okozni, az állatot károsítani …”

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

„… VII. Fejezet
ERDEI HASZONVÉTELEK

Az erdei haszonvételek általános szabályai
69. § (1) Az erdei haszonvételek gyakorlása nem károsíthatja, illetve veszélyeztetheti az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, talaját, természetes felújulását, felújítását, a védett természeti értéket, valamint az erdei életközösséget.

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról >>

“… 1. számú melléklet az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelethez
„A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” előírásai

7.1. A védett tájképi elemek megőrzése: A MePAR-ban rögzített védett tájképi elemek megőrzése kötelező. Kunhalom, valamint a fa- és bokorcsoport területén gyep felszínborítás helyreállítása érdekében történő előkészítő beavatkozások kivételével bárminemű mezőgazdasági talajmunka végzése tilos. Kunhalom területén végzett fakivágás során tilos a földmű bolygatása. Fa- és bokorcsoportra vonatkozó fahasználat, illetve a kis kiterjedésű tavak megőrzése érdekében a teljes naptári évben biztosítani kell, hogy a fa- és bokorcsoport megfeleljen az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § c) pontjában, a kis kiterjedésű tavak esetében az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 2. § e) pontjában foglaltaknak. A magányosan álló fát kivágni nem lehet. …”

7.2. Kivágási tilalomra vonatkozó előírás: Fát, bokrot és sövényt a március 1. és augusztus 31. közötti költési és fiókanevelési időszakban nem lehet kivágni. …”

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

Ami nem tartozik a természetvédelmi törvény, az erdőtörvény vagy Natura 2000 kormányrendelet hatálya alá – döntően belterületek és önkormányzati tulajdonú (föld)utak mente -, arra ez a jogszabály vonatkozik. A rendeletben nincs időbeli korlát megszabva, de a 6§(3)c pont szerint a jegyzőnek el kell utasítania a kérelmet természetvédelmi érdekütközés esetén, azaz vegetációs időszakban ez szinte minden esetben használható!

Forrás: Magyar Madártani Egyesület teljes cikke itt érhető el