Természetvédelem
Jó ütemben halad a tűzkár helyreállítása a Bükk-fennsíkon
Északerdő Zrt.: A természeti környezet, a gazdag és tiszta vízkészletek, a termőföldek, az erdők és ezek élővilágának megóvása fontos, felelősségteljes feladat. A gyorsan és kiszámíthatatlanul változó éghajlati körülmények miatt különös figyelmet kell fordítani a meglévő biológiai sokféleség megőrzésére és az élőhelyek természeti állapotának fenntartására, javítására, a változatosság fokozására, és a keletkezett károk felszámolására, az eredetihez legközelebb álló állapot visszaállítására.
A Bükk-fennsík klímája egyedi. A július 1-én, Jávorkút közelében keletkezett tűz után egy-két nappal fagypont körüli hőmérsékletet is mértek a töbrökben, ezért a kialakítandó célállományok, illetve azok fafaj-összetételének meghatározása is összetett feladat. Olyan – a természetes folyamatokhoz legközelebb álló – megoldást kerestünk, amivel a lehető leggyorsabban segítjük hozzá a tájat a megújuláshoz, az erdőt az újjáéledéshez, és amivel a munkánkat 50-100 év múlva megítélő utódaink is elégedettek lesznek. Ennek érdekében őshonos fafajokból álló, elegyes, állékony, a termőhelynek és a változó klímának megfelelni tudó, a jövőben is megújulni képes, változatos erdő kialakítása a cél. A természet, az erdő válaszát is meg kell figyelnünk, és fel kell használnunk a munkánk során – tájékoztatott Mihók István, az ÉSZAKERDŐ Zrt. erdészeti vezérigazgató-helyettese.
A kárhelyreállítással kapcsolatos terveket, elképzeléseket az ÉSZAKERDŐ Zrt. egyeztette mind a természetvédelmi kezelő, azaz a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival, mind az erdészeti hatósággal. A cél közös: a lehető leggyorsabban, szakszerűen megszűntetni a balesetveszélyt, és úgy számolni fel a katasztrófa nyomait, hogy a természeti környezet, az élővilág regenerálódhasson, a ritka, értékes élőhelyek, valamint az azokhoz kötődő fajok megtalálják életfeltételeiket.
A balesetveszélyes fák eltávolítását azonnal megkezdtük. Ahol a sérült egyedek újbóli kihajtását reméljük, ott a károsodott fiatalosok tőre vágásával, 21 hektáron néhány hét alatt elkészültek a munkatársaink. A tavaszi újraerdősítéshez szükséges részleges talajelőkészítés is folyamatban van, az érintett terület egyharmadán készültünk el a padkakészítéssel. A mesterséges erdősítések megeredése, megmaradása és megfelelő fejlődése érdekében a jó minőségű talajelőkészítésre, az ültetés szakszerűségére különösen nagy hangsúlyt kell fektetni, és az ápolások időbeni végrehajtásáról is gondoskodni kell. A megégett fák jelentős részét már kitermeltük, a vágástéri hulladék rendezett kezelése és a fakitermelési munka jelenleg is tart. A károsodott faanyagot folyamatosan elszállítjuk a területről.
Nem csak Jávorkút közelében keletkezett erdőgazdálkodási módszerekkel történő beavatkozást igénylő káresemény. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. 107 ezer hektáron gazdálkodik, amiből 103 ezer hektár az erdő. A csapadékszegény téli, majd a száraz és szeles tavaszi-nyár eleji időjárás miatt az erdőállományokban 500 ha-t érintően következett be kisebb-nagyobb mértékű tűzkár szeptember végéig. A társaság a szükséges helyreállítási munkákat mindenhol megkezdte. Csaknem 85 hektáron kell tőre vágást végrehajtani, mintegy 20 hektár befejezett és 20 hektár tisztítás-korú erdőben állományneveléssel végrehajtható a kárhelyreállítás. Újraerdősítésre 16 hektáron lesz szükség.
A rendkívül száraz és meleg nyári időjárás miatt az erdősítésekben 2667 hektárt érintett kisebb-nagyobb mértékű aszálykár, 355 hektáron lesz szükség újraerdősítésre, ahol a pótlási munkák előkészítése folyamatban van. Az erdősítésekben bekövetkezett aszálykárokon túl az erdőállományokban mintegy 16 000 hektáron következett be különböző mértékű állományszáradás. A megfelelő erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásával, ütemezésével lehet mérsékelni a károkat – mondta Mihók István.
Forrás: Északerdő Zrt.
Nem a Mátra alján, hanem a bihari határ mentén, Pocsajon, a falu szélén lakik az öreg néne, aki két éve fogadta magához a sete-suta őzgidát, mely mindeddig boldogan élt a kertben, kutyával, tyúkokkal, kacsákkal, libákkal békességben.
Egy nem túl szép napon az eddig barátságos kutya megharapta az őz fejét, ahogy megugrott, a lába beszorult egy vaskarám alá, és a hátulsó lába lábtő ízületén nyílt ficam keletkezett. A bőr 12 cm-en felszakadt, és a csont kifordult. Az őz azon járt, mely szennyeződött, fertőződött, ha azonnal nem kap műtéti ellátást, amputálni kell. Gazdája egy nyolcvan éves öreg néni nem tudta elsősegélyben részesíteni, másnak az őzike nem hagyta magát megközelíteni.
A debreceni speciális állatmentők aznap nem tudták szállítani, altatás nélkül nem is lehet. Azonnal kocsiba ültem munkatársammal, és egy bő óra alatt odaértünk Pocsajra. Altató injekció az ólban a combjába, majd mosás, fertőtlenítés, antibiotikum, sínbe rakás, lepedőbe göngyölés és a Duster hátsó ülésén munkatársunk vigyázott rá útközben. Ha mozdult, kapott még egy kis altatót, mert mintegy fél óra a hatása, az út pedig 100 km. Hortobágyon még egy adag, mely már kockázatos volt, mert kérődzők hosszú altatás során felfúvódhatnak, de szükséges, mert azonnal meg kellett operálni.
Mosás, fertőtlenítés, antibiotikumos lemosás még egyszer, csak jobban, szalagok, ízületi tok és bőr varrása után sínezés. Egy folyosót almoztunk be neki, a redőnyös falú kórtermeket összetörte volna, ha nekiugrik. Nem ugrál, de áll, járkál, eszik, iszik, és a gazdái másnaponta látogatják. Öreg néne simogatja, becézgeti, szeretgeti, két hét múlva hazaviszi.
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
1 éve történt… A madárinfluenza pusztított
Dr. Déri János beszámolója 2023-ból:
Tavaly a madárinfluenza miatt a daruállomány 10%-a elpusztult.
Éppen egy éve tört ki a darvak között a madárinfluenza. Tavaly talán a világon a legtöbb daru gyűlt össze Hortobágyon, közel 200 000 madár. Táplálkozni a kukorica tarlókon százas-több ezres csoportokban, és éjszakázni alacsony vízállású, leeresztett halastavakban tízezrével.
Valahol 20 ezer, valahol 60 ezer egy tóban, ahol könnyen terjed a vírus. Hortobágyon pár ezer hullott el, innen a szegedi Fehér tóhoz vonulók közül közel 20 ezer. Az egész állománynak a 10 %-a! A hullák nem kerültek összeszedésre, még februárban sem, mert nem volt gazdája. Sem az állategészségügy, sem a természetvédelem nem tudott, vagy nem akart ezzel foglalkozni.
A daruvész során érdekes módon pár nagyliliken kívül nem volt más madárfaj az áldozatok között. Még a korábbi járványok alatt leginkább érzékeny hattyúk is kimaradtak belőle, bár előtte a nyár folyamán több gólya, egerészölyv is fertőződött.
De az összes nagyüzemi házibaromfi állomány elkapta és kártalanítás mellett mindet ki kellett irtani. A tavaszi vonulással a darvak már nem hullottak, a vadludak sem, de a házi baromfiállományok igen, melyeket ismét ki kiellett irtani.
A vírus endémiássá vált, nem kell már behurcolni, itt terem. Bár idén a vadmadarakat megkímélte a betegség, most újra dühöng a házi baromfiállományok között, és nem biztos, hogy nem jelentkezik vadon élőkben újra. Néhány nyári lúdban már megjelent Hortobágyon és a környéken.
Ha találkozik valaki túl szelíd, emberi közelséget elviselő, esetleg remegő, fejét rázó, tekerő vízimadárral, akkor a tavalyi protokoll szerint nem kell hozzá nyúlni, ott kell hagyni, ahol van, és a hatósági állatorvosnak kell szólni. Ha mi tudunk róla, megoldjuk a karanténozását, a tampon minta vételét és vizsgálatra küldését. Ha valaki akár közvetlenül, akár közvetve érintkezett velük, azonnali teljes személyi fertőtlenítés, ruhacsere szükséges, és ne menjen madarak közelébe!
Forrás: Dr. Déri János – Hortobágyi Madárpark
Természetvédelem
Erdőfürdő a kidobott kanapé
Az I. és a II. rendű vádlott közel 75 köbméternyi hulladékot helyezett el Mátraháza határában.
Az I. és a II. rendű vádlottak egymástól függetlenül több köbméternyi építési törmeléket, háztartási hulladékot, míg másikuk egy kanapét is elhelyezett a Mátraháza külterületén található tájvédelmi körzetben. Az illetékes kormányhivatal által a földterület megtisztítására kötelezett vétlen tulajdonosok közel 1.600.000 forintot fizettek az évek során felhalmozódott hulladék elszállításáért.
A bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű vádlott 2022. március 3-án a használatában lévő tehergépkocsival öt fordulóval hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül 0,5 m3 vegyes, veszélyes anyagnak nem minősülő – tégladarabokat, egy pozdorja darabot, szigetelőanyag darabokat, nagyobb vastagságú üvegdarabokat tartalmazó – építési-bontási hulladékot, valamint 7 m3 települési hulladékot helyezett el a tulajdonosok márkházi külterületi ingatlanán.
Az I. rendű vádlott által kihelyezett 0,5 m3 építési-bontási hulladék alkalmas volt a föld, a víz, illetve azok összetevői veszélyeztetésére.
A II. rendű vádlott 2021. szeptember 13. és 2021. október 14. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban ugyancsak hatósági engedély nélkül, és a tulajdonosok tudtán kívül veszélyes faanyagot tartalmazó kanapét helyezett el hulladékként ugyanott. A II. rendű vádlott által engedély nélkül elhelyezett kanapé veszélyes hulladéknak minősült.
A Márkháza külterületén található, tájvédelmi körzethez tartozó földterületen korábban egy szakadék volt található, amelyet az évek során – illegálisan – veszélyes hulladékot is tartalmazó hulladékkal töltöttek fel ismeretlenek. Az illetékes kormányhivatal a terület tulajdonosait a hulladék elszállítására kötelezte. Az összesen közel 75 köbméternyi hulladék elszállítása a tulajdonosoknak 1.600.000 forintjába került.
A Salgótarjáni Járásbíróság a 2024. október 7-én megtartott előkészítő ülésen hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt az I. rendű vádlottat 180 óra közérdekű munka büntetésre, míg a II. rendű vádlottat 1 év, végrehajtásában 1 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.
A bíróság döntése fellebbezés hiányában a kihirdetést követően jogerőre emelkedett.
Forrás: Magyarország Bíróságai