Természetvédelem
Globálisan veszélyeztetett vadludak a Zagyva-völgyben
Bükki Nemzeti Park: November elején három példány vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) sikerült észlelnünk Hatvan térségében, a régi cukorgyári ülepítőtavak, újabb nevén a Kincsem-tó környékén.

A Kincsem-tó közelében táplálkozó vörösnyakú ludak. Fotó: Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Igazgatósága Eger északi városrésze, Felnémet régi műemlék plébániaépületében működik. Ábra: Bükki Nemzeti Park Facebook oldala
Körülbelül 150 példány nagy lilik (Anser albifrons) társaságában, szántóföldi táplálkozás közben sikerült megfigyelni őket. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, korábban még nem is volt rá példa! Ennek oka, hogy a térségben nincsenek alkalmas vadlúd-élőhelyek. Bár megfelelő táplálkozóhelyek még akadnak, a vadludak számára azonban az is fontos, hogy viszonylag nagy kiterjedésű, háborítatlan vízfelület legyen a közelben, ahol biztonságosan tudnak inni és aludni. A valaha volt cukorgyári ülepítőtavak ma már helyi védettséget élveznek, így nyugalmas pihenőhelyül szolgálnak a vonuló vízimadaraknak. Kis kiterjedésük miatt azonban csak ritkán jelennek meg itt vadludak, és általában csak az országosan is gyakori fajok tűnnek fel, így főként nagy lilik (Anser albifrons) és nyári lúd (Anser anser). A mostani különleges vendégek mellett az idei évben már az is meglepetést okozott a területen, hogy az országosan igen megritkult tundralúd (Anser serrirostris) két példánya is megpihent a tavakon.

Röptében sokszor nehéz kiszúrni a vörösnyakú ludat a nagy lilikek csapatában. Fotó: Bükki Nemzeti Park
A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) megjelenése nem véletlen keltette fel érdeklődésünket. Globálisan veszélyeztetett fajról van szó, világállománya mindössze 18-19 000 párra tehető. A szibériai tundrákon fészkel, a telet főként a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger mellékén tölti. Az utóbbi években megfigyelhető a vonulási útvonaluk nyugatabbra tolódása csakúgy, mint több más vadlúdfaj esetében is. Ennek köszönhetően egyre nagyobb számban érkeznek télire a Kárpát-medencébe vörösnyakú ludak, és így a faj védelme szempontjából a magyarországi szakemberekre is nagyobb felelősség hárul. Világállománya sajnos csökkenő trendet mutat, mely mögött több tényező is áll, így a vadászat, a mezőgazdaság átalakulása, az élőhelyek megszüntetése.

Tundraludak a Kincsem-tavon (nagy lilikek és nyári ludak társaságában). Fotó: Bükki Nemzeti Park
Mostani megfigyelésünk rámutatott arra, hogy a klasszikus vadlúd élőhelyeken (Hortobágy, Kiskunság stb.) kívül már az egészen kis vizes élőhelyeken is feltűnhetnek vörösnyakú ludak. Akár egy kisebb létszámú nagy lilik csapatba is könnyen vegyülhetnek e fokozottan védett faj egyedei. Ezek az adatok a faj hazai védelme szempontjából is fontosak lehetnek, rávilágítanak arra, hogy már nem csak a tradicionális előfordulási helyein kell odafigyelni rájuk. A vadászok figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni, hogy a vadlúdvadászatok során alaposan tanulmányozzák a vadászható nagy lilikek csapatát, hogy a védett vörösnyakú társaik ne kerüljenek terítékre.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Borzot mentettek a KEFAG-os kollégák
A napokban egy fiatal borz került bajba a KEFAG Zrt. területén, az állatot a társaság szakemberei mentették meg.
A napokban egy fiatal borz került bajba, miután egy használaton kívüli épület közel két méter mély aknájába esett, ahonnan önerőből nem tudott kijutni. Az állatra egy kolléganőnk fia figyelt fel vasárnap egy séta során. Felismerve a helyzetet egy deszkát helyeztek az aknába, bízva abban, hogy az állat azon fel tud kapaszkodni, de ez nem sikerült. Ezután többen is figyelemmel kísérték az állat sorsát, és vizet juttattak számára.

Fotó: KEFAG Zrt.
Nem sokkal később másik kolléganőnk is értesült a történtekről. Amikor meglátta a mély aknában rekedt, kimerült fiatal borzot, egy szélesebb pallót engedett le, majd táplálékot is vitt az állatnak, amely ekkorra már nem tudni mióta fogságban volt.
Mivel a borz továbbra sem tudott kijutni, Judit egy élve fogó csapdát helyezett az akna aljára. A terv bevált, hiszen másnap reggelre a borz biztonságban a csapdában volt, így sikerült kiemelni az aknából.
A mentés után nem vitték messzire, a közeli erdőben, természetes élőhelyén engedték szabadon, ahol remélhetőleg hamarosan visszatalálhatott családjához és megszokott életteréhez. Az elengedés pillanata a következő bejegyzésben látható majd. Büszkék vagyunk kollégáinkra, akik újra és újra tanúbizonyságot tesznek emberségükről, felelősségtudatukról és a természet iránti elkötelezettségükről.
Forrás: KEFAG Zrt.
Természetvédelem
Eltűnhet az eurázsiai hiúz Magyarországról
A szlovák–magyar határvidéken drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya.
Budapest, 2026. június 9. – Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik.

Fotó: WWF

Fotó: WWF
Természetvédelem
Az „Ezres tűz” után újraindul a vegetáció Csönge határában
Vöröstölgyet telepítettek az erdészek a csöngei erdőtűz által elpusztított területen
Gyönyörűen sorolnak a kis vöröstölgy csemeték, és az elegyfafajok is szépen hajtanak. A csöngei erdőtűz által elpusztított 9.64 hektáros állami erdei fenyves helyére megfelelő talajelőkészítés után 2025 őszén 2 ezer 400 kilogramm vöröstölgy makkot vetettünk el, és 3 ezer 600 vöröstölgy csemetét ültettünk, azután, hogy az úgynevezett „ezres tűzre” emlékezve szemléletformáló nap keretében diákok a katasztrófavédőkkel és az erdészeinkkel közösen jelképesen ezer csemetét ültettek el itt.

A téli csapadék az elmúlt években kimaradt, ennek és a forró, száraz nyaraknak következtében jelentősen csökkent országszerte, így Vas vármegyében is a talajvíz szintje, és nőtt meg jelentősen a szabadtéri tüzek veszélye. A klímaváltozás várható hatásai és a termőhelyi viszonyok miatt döntöttek úgy szakembereink, hogy ezen a területen vöröstölgy kerül az elpusztult erdei fenyő állomány helyére. Dr. Nagy László, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Sárvári Erdészeti Igazgatóságának erdőművelési műszaki vezetője rendszeresen figyeli a természeti katasztrófa sújtotta területen a kis csemeték fejlődését. A silány, úgynevezett rozsdabarna cseri erdőtalajon szépen növekednek a vöröstölgyek és a beültetett vadkörte, vadalma, madárcseresznye, mezei juhar elegyfafajok is. A tűz pusztítása után a természet élni akarását mutatja, hogy a kökény, a galagonya, a vadrózsa, és a lágyszárúak is megindultak. A sekély termőréteg alatt vörös kavics van, így fontos szerepe van kipárolgás megakadályozásában, a vízvisszatartásban a talajt fedő növényzetnek. A vöröstölgy árnyéktűrő fafaj, és hamarosan túlnövi a többi itt élő cserjét, lágyszárút. De ha túlságosan megerősödnének, akkor a sorokból kiszedjük ezeket, hogy biztosítsuk a fő- és elegyfafajok fejlődését. – mondja szakemberünk. A vadkártól óvott, bekerített területen még hosszú évekig ápoljuk majd a kis csemetéket, hogy újra erdő lehessen a területen
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131








