Természetvédelem
Globálisan veszélyeztetett vadludak a Zagyva-völgyben
Bükki Nemzeti Park: November elején három példány vörösnyakú ludat (Branta ruficollis) sikerült észlelnünk Hatvan térségében, a régi cukorgyári ülepítőtavak, újabb nevén a Kincsem-tó környékén.

A Kincsem-tó közelében táplálkozó vörösnyakú ludak. Fotó: Bükki Nemzeti Park

A Bükki Nemzeti Park Magyarország egyik első nemzeti parkja, amely az Északi-középhegységben, a Bükk-vidéken fekszik. Igazgatósága Eger északi városrésze, Felnémet régi műemlék plébániaépületében működik. Ábra: Bükki Nemzeti Park Facebook oldala
Körülbelül 150 példány nagy lilik (Anser albifrons) társaságában, szántóföldi táplálkozás közben sikerült megfigyelni őket. Ennek a rendkívül attraktív vadlúdfajnak a feltűnése a Zagyva-völgy felső szakaszán igazi különlegesség, korábban még nem is volt rá példa! Ennek oka, hogy a térségben nincsenek alkalmas vadlúd-élőhelyek. Bár megfelelő táplálkozóhelyek még akadnak, a vadludak számára azonban az is fontos, hogy viszonylag nagy kiterjedésű, háborítatlan vízfelület legyen a közelben, ahol biztonságosan tudnak inni és aludni. A valaha volt cukorgyári ülepítőtavak ma már helyi védettséget élveznek, így nyugalmas pihenőhelyül szolgálnak a vonuló vízimadaraknak. Kis kiterjedésük miatt azonban csak ritkán jelennek meg itt vadludak, és általában csak az országosan is gyakori fajok tűnnek fel, így főként nagy lilik (Anser albifrons) és nyári lúd (Anser anser). A mostani különleges vendégek mellett az idei évben már az is meglepetést okozott a területen, hogy az országosan igen megritkult tundralúd (Anser serrirostris) két példánya is megpihent a tavakon.

Röptében sokszor nehéz kiszúrni a vörösnyakú ludat a nagy lilikek csapatában. Fotó: Bükki Nemzeti Park
A vörösnyakú lúd (Branta ruficollis) megjelenése nem véletlen keltette fel érdeklődésünket. Globálisan veszélyeztetett fajról van szó, világállománya mindössze 18-19 000 párra tehető. A szibériai tundrákon fészkel, a telet főként a Kaszpi-tenger és a Fekete-tenger mellékén tölti. Az utóbbi években megfigyelhető a vonulási útvonaluk nyugatabbra tolódása csakúgy, mint több más vadlúdfaj esetében is. Ennek köszönhetően egyre nagyobb számban érkeznek télire a Kárpát-medencébe vörösnyakú ludak, és így a faj védelme szempontjából a magyarországi szakemberekre is nagyobb felelősség hárul. Világállománya sajnos csökkenő trendet mutat, mely mögött több tényező is áll, így a vadászat, a mezőgazdaság átalakulása, az élőhelyek megszüntetése.

Tundraludak a Kincsem-tavon (nagy lilikek és nyári ludak társaságában). Fotó: Bükki Nemzeti Park
Mostani megfigyelésünk rámutatott arra, hogy a klasszikus vadlúd élőhelyeken (Hortobágy, Kiskunság stb.) kívül már az egészen kis vizes élőhelyeken is feltűnhetnek vörösnyakú ludak. Akár egy kisebb létszámú nagy lilik csapatba is könnyen vegyülhetnek e fokozottan védett faj egyedei. Ezek az adatok a faj hazai védelme szempontjából is fontosak lehetnek, rávilágítanak arra, hogy már nem csak a tradicionális előfordulási helyein kell odafigyelni rájuk. A vadászok figyelmét ezúton is szeretnénk felhívni, hogy a vadlúdvadászatok során alaposan tanulmányozzák a vadászható nagy lilikek csapatát, hogy a védett vörösnyakú társaik ne kerüljenek terítékre.
Forrás: Bükki Nemzeti Park
Természetvédelem
Gyülekező fehérgólya-csapatokkal találkozhatunk országszerte július-augusztusban, és ezek a madarak nem szorulnak segítségre
Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja
Záró szakaszához érkezett a hazai fehérgólya-állomány idei költési szezonja. Július második felére a fiókák többsége elhagyja a fészket és kisebb nagyobb csapatokat alkotva táplálkoznak, pihennek országszerte. Amikor a madarak ezt száraz, kopár területen teszik, sokan aggódnak értük, a mentésüket, etetésüket és itatásukat kérik. Az Élő Környezetért Felelős Minisztériumhoz (ÉKFM) megnyugtatja a lakosságot, hogy ezek a gólyák nincsenek bajban, nem szorulnak segítségre.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A fehér gólya talajon táplálkozó madár, ragadozó életmódot folytatva főleg rovarokat, de gerinceseket is fogyaszt. A közvélekedéssel szemben zsákmányának csak kicsi vagy éppen elenyésző részét teszik ki a békák és halak – a fehér gólya alapvetően a gyepeken keresgél.
Miért álldogálnak kopár, táplálkozásra alkalmatlan területen?
Ennek több oka is lehet, egyrészt a kopár részek jól beláthatóak és a szőrmés ragadozók nehezebben közelíthetik meg a csapatot, az egyes madarakat. A kopárosok további előnye, hogy gyorsan felmelegszenek, a felemelkedő meleg levegő (termik) pedig energiatakarékos felemelkedést, felkörözést (termikelés) kínál ezeknek a nagytestű madaraknak. Harmadik ok lehet a higiéniai viselkedés – a kopár talajról visszavert napsugárzás, a madarakat alulról is érő hőtükör jó lehetőséget kínál a napfürdőzésre, ami lekábítja, elpusztítja a gólyákon, különösen a hónapokig a fészekben fejlődő fiatalokon hihetetlen tömegben elszaporodó külső élősködőket, például a tolltetveket.
Kell-e, szabad-e etetni, itatni, „gondozni” őket?
Nem, ezt nemcsak szükségtelen, de veszélyes is lenne a gólyákra nézve! A röpképes madarak oda mennek, ahova akarnak, ha valahol nem érzik jól magukat, akkor egyszerűen odébb állnak. Mesterséges etetés hatására azonban a fehér gólyákra is a vízimadaraknál jelentkező ellustulás és hozzászokás alakulna ki – azaz felhagynának a természetes táplálkozással, viselkedéssel. Utóbbi kapcsán az egyik legfontosabb tiltó szempont, hogy hosszú távú vonulóként a Közel-Kelet és Afrika kevésbé madárbarát, inkább madárvadász országaiban az ember közelségének keresése a lelövésük kockázatát növelné.
Forrás: ÉKFM
Természetvédelem
A megfelelő tájgazdálkodás segíthet megelőzni az erdőtüzeket
Az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről tárgyaltak az Európai Parlament ENVI Bizottságának június 1-jei ülésén.
Az erdő- és vegetációtüzek megelőzése nem csupán azt jelenti, hogy reagálunk, amikor a tűz már fellángolt. A megelőzés azon is múlik, hogyan kezelik Európa vidéki tájait az év egészében.

Fotó: FACE
Ez volt az egyik legfontosabb üzenete az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága, az ENVI június 1-jei ülésének. A képviselők az Európai Bizottság integrált erdőtűzkockázat-kezelésre vonatkozó új megközelítéséről cseréltek véleményt Jessika Roswall környezetvédelemért, vízügyi rezilienciáért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztossal, valamint Hadja Lahbib felkészültségért, válságkezelésért és egyenlőségért felelős biztossal.
A stratégiát 2026 márciusában fogadták el, azt követően, hogy az előző évben Európa-szerte több mint egymillió hektárnyi terület égett le.
Roswall biztos hangsúlyozta, hogy az erdő- és vegetációtüzekkel kapcsolatos szakpolitika középpontjában a megelőzésnek, a felkészültségnek és a hosszú távú ellenálló képességnek kell állnia. A tűzállóbb tájak kialakítását összekapcsolta a fenntartható mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással, a változatos területhasználattal, az éghető növényi anyag felhalmozódásának csökkentésével, valamint a gazdaságilag életképes vidéki térségek fenntartásával. Kiemelte azt is, hogy a földterületek felhagyása jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát.
A vita során a Natura 2000 hálózatról is szó esett. Az Európai Bizottság egyértelművé tette, hogy a természetvédelemnek és az erdőtűzkockázat kezelésének kölcsönösen erősítenie kell egymást. Olyan iránymutatásokra is hivatkozott, amelyek szerint a legeltetés és az ellenőrzött égetés védett területeken is alkalmazható, amennyiben ezek összeegyeztethetők a természetvédelmi célkitűzésekkel.
A FACE szerint a vita azt mutatja, hogy a természet védelme és a területek aktív kezelése kéz a kézben járhat. A gazdálkodók, erdészek, vadászok, földtulajdonosok és helyi közösségek egyaránt hozzájárulnak az ellenállóbb tájak fenntartásához, a területek felhagyásának mérsékléséhez és a vadon élő állatok élőhelyeinek megőrzéséhez.
Forrás: FACE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szélerőmű–madár konfliktustérképet készített az MME
Az MME szakemberei levélben keresték meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert.
Levélben kerestük meg Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert arra a bejelentésére reagálva, miszerint augusztus végén a kormány jelentős szélerőmű-építési pályázatot ír ki. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület konfliktustérképet készített, hogy a károkozás minimalizálása érdekében a jogszabályalkotásnál és a szélerőművek tervezésénél is kellő súllyal figyelembe tudják venni a döntéshozók a természetvédelmi szempontokat.

Fotó: MME
Az energetikai és környezetvédelmi célok közül kiemelkedik a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú bevezetése, amelyen belül Magyarországon aktuálisan a szélenergia kihasználásának jelentős növelése kapott teret a hírekben. Az MME üdvözli és támogatja a megújuló energiaforrások, köztük a szélenergia arányának növelését – ez fontos lépés a fenntartható és klímabarát energiatermelés felé –, ugyanakkor ez csak úgy valósulhat meg felelősen, ha a fejlesztések nem okoznak jelentős természetvédelmi károkat. A szélerőművek elővilágra – és azon belül is a veszélyeztett madárfajokra – gyakorolt negatív hatásai már az 1970-es évek óta ismertek, és az utóbbi évtizedben már a Kárpát-medencében is születtek vizsgálatok a ragadozómadarak, vagy éppen a túzokállomány érintettségéről. Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy az ütközések okozta közvetlen pusztulás mellett a szélerőművek és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépülése miatt jelentős élőhelyvesztést is okoznak az ilyen fejlesztések.
A közeljövőben kialakítandó szélerőmű-hálózat évtizedeken keresztül fogja befolyásolni az hazai élővilágot, és egyes veszélyeztetett madár- vagy denevérfajok esetében akár kritikus szintű és visszavonhatatlan hatásokat is okozhat, ha a tervezésnél nem veszik kellő súllyal figyelembe a természetvédelmi szempontokat. A jogszabályalkotási és tervezési folyamat elősegítése érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értékelte a madárfajok szélerőművek általi veszélyeztetettségét és természetvédelmi helyzetét, feldolgozta a potenciálisan érintett madárfajok előfordulási adatait, és egy súlyozásos pontrendszer alapján 2,5 km-es felbontású országos térképet (ún. konfliktustérképet) állított össze.
A cél az, hogy a hazai szélerőmű-hálózat fejlesztése során a természetvédelmi, és azon belül a madárvédelmi szempontokat a gazdasági érvekkel egyenrangú súllyal vegyék figyelembe a beruházók, tervezők és döntéshozók. A körültekintő tervezéssel most még könnyen megelőzhető, hogy az olyan természeti értékeink, mint az Európai Unióban elsősorban Magyarországon élő parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, túzok, vagy éppen a közkedvelt fehér gólya hazai állományai jelentősen károsodjanak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a most közreadott konfliktustérkép egy a politikai folyamatokra válaszul, a már rendelkezésre álló adatok alapján gyorsan összeállított munkaanyag, amely egy esetleges szakmai együttműködés keretében folyamatosan frissítendő, és további terepi és tudományos adatokkal szükséges kiegészíteni.
Az elkészült szakanyagot az Élő Környezetért felelős, valamint a Gazdasági és Energetikai Minisztériumoknak is átadtuk, illetve felajánljuk szakmai együttműködésünket a madarak és szélerőművek jövőbeli konfliktusának csökkentése érdekében.
A tanulmány és térkép honlaphírben érhető el: https://mme.hu/hirek/2026/07/14/level_kapitany_istvannak_szeleromumadar_konfliktusterkepet_keszitett_az_mme
Forrás: MME


