Számomra nagyon fontos jelentőséggel bír a Felső-kiskunsági terület. Itt éltem az életemet. Ezért is tartom fontosnak, hogy ezt a területet megpróbáljam a figyelem központjába helyezni. Amikor Magyarország legszebb helyeiről beszélünk, akkor elsősorban Aggtelek, Gemenc, a Mecsek, stb… jut az eszünkbe. Az országunk nagy része, viszont sík, pusztai terület, ami teljesen egyedivé teszi a természeti értékeinket, még a közvetlen szomszédos országokkal szemben is.

A pusztai területről is elsősorban a Hortobágy jut az eszünkbe. Én viszont most egy sokkal kisebb területet vennék célkeresztbe. A felvételeim nagy része Kunszentmiklós melletti védett, illetve Natura 2000-es területen készültek. (Apajpuszta, Ürbőpuszta, Hosszú-hát). A terület nagyon sok védett és fokozottan védett állatfajnak ad otthont.

Ezek közül most a túzokokat szeretném kiemelni:

Egy fokozottan védett madárfajról beszélünk. A túzok Európa legnagyobb testtömegű röpképes madara. Egy kifejlett kakas súlya elérheti a 16 Kg-ot is. A tojók testtömege ennek a kétharmada. A túzokok az 1900-as évek elején mintegy 13 ezer körüli példányszámmal voltak jelen Magyarországon. Ez a szám az 1970-es évekre ezer alá esett. Ezt több, az ember által generált változás okozta. Legfőképpen a természetes pusztai élőhelyek bevonása a nagyüzemi mezőgazdasági termelésbe. A mocsaras részeket lecsapolták, a legelők nagy részét felszántották.

Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!

Drasztikusan megnövekedett a növényvédő szerek használata, illetve a nagyüzemi gépek elterjedése. 1969-ig a túzok vadászható faj is volt. 1969-től azonban fokozottan védett fajjá nyilvánították. A területre visszatérve, 1975-ben megalapították a Kiskunsági Nemzeti Parkot. Azóta sok intézkedést hoztak az illetékes minisztériumok, és a nemzeti parkok dolgozói sok munkát fektettek abba, hogy megmentsék ezt a fajt a teljes kihalástól.

Mára elkezdett növekedni az állományuk. Mintegy 1300 darab fölé emelkedett a létszámuk. Vagyis 50 év alatt 30-40%-kal növekedett az egyedszám. Ebből is láthatjuk, hogy a pusztításhoz sokkal kevesebb időre van szükség, mint a visszaállításhoz. 70 év alatt a tizedére csökkent az állomány, és 50 év alatt 30%-kal tudott növekedni. Ez a szám azonban így is óriási. Viszonyítási alapnak, a szomszédos Szerbia területén 7 túzokot számlálnak.

A túzok tojó évente egyszer költ. Két tojást rak. Így nem egy intenzíven szaporodó fajról beszélünk. Ezért nagyon fontos, hogy a párzási időszakukban (dürgés), és ami ennél is fontosabb, hogy a költési időszakukban, ne zavarjuk őket. A költési időszakot nehezíti, hogy sokszor mezőgazdasági kultúrákban, a földre teszik a tojásaikat. Ilyenkor a kaszálás és az aratás a legnagyobb ellenségük.

A nemzeti park dolgozói próbálnak a gazdákkal szorosan együttműködni, hogy az aratásban, a kaszálásban, a lehető legkevesebb fészek sérüljön. Az ilyenkor megzavart fészkekből, sok esetben a tojásokat keltetőbe viszik, majd egy hosszú munka eredményeként, az így kikelt túzokokat megpróbálják visszavadítani, hogy a természetes élethelyükön élhessenek. Ezek mellett nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a költési területeken gyérítsék a ragadózókat is.

A túzokokra való figyelemfelkeltés miatt minden évben többször túrákat szerveznek a dürgési időszakban. Nagyon fontos, ha önmagad akarod ezeket az állatokat megfigyelni, akkor ne menj közel hozzájuk! Törekedj arra, hogy a legkisebb zavarást okozd nekik! A filmemben direkt tettem egy zoom-olásos részt. Ott szeretném érzékeltetni, ha közelinek is tűnik a felvétel, az nagy távolságból lett készítve. A felvételekhez sok esetben kilencszeres nagyítást használtam. Viszont ez megmutathatja, ha kimész a terület melletti utakra, onnan egy 8-szoros, 10-szeres távcsővel közeli képet kaphatsz róluk, és eközben nem is zavarod meg őket.

Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg ezt a csodás tájat! Azonban kérek mindenkit, hogy nagyon vigyázzon erre a tájra! Ne menj be a területre autóval, de gyalog se. Használd az utakat! Sajnos volt rá példa, hogy autóval is behajtottak. Tudni kell, hogy mivel a túzok fokozottan védett faj, az eszmei értéke 1 millió Ft. A zavarásuk is bűncselekménynek minősülhet. Azonban szeretném, ha nem a bírság, hanem a természet tisztelete tartana attól távol, hogy megzavard ezeket a csodálatos állatokat. Amennyiben érdekelnek bővebb információk erről a területről, illetve ezekről az állatokról, akkor menj el a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, illetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által szervezett túrákra. Ott a nemzeti parkok dolgozói sok információval tudnak szolgálni. Jelenleg is vannak ilyen túrák.

Írta és fényképezte: Kreisch Zoltán

Köszönet a nemzeti park dolgozóinak, – Györfy Hunor – Természetvédelmi őr (KKNPI) – Kocsán Gábor – Természetvédelmi őr (Túzok Life program) – Ócsai Péter – Természetvédelmi őr (DINPI)

További részletes információ itt érhető el a szervezett túrákról a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, és a  Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság oldalán

Kreisch Zoltán amatőr vadfotós Facebook oldala itt érhető el

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

Hirdetni szeretne? Itt jelentkezzen: marketing@agrojager.hu