Természetvédelem
Az Ornis Hungarica sikere, a hazai madártan elismerése
Komoly szakmai sikert ért el az MME szakmai folyóirata, az Ornis Hungarica
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tudományos munkájának egyik pillére az Ornis Hungarica tudományos folyóirat, amely most abban az elismerésben részesült, hogy a világ vezető folyóiratai között szemlézik a Web of Science Emerging Sources Citation Index új lapjaként és megkapta az ún. impakt faktort (a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám), amit eddig nagyon kevés hazai lap tudott megszerezni.
Az Ornis Hungarica a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület folyóirata. A lap 1991-ben indult és 2012-től rendszeresen évente kétszer jelenik meg, eredeti tudományos cikkekkel, rövid közleményekkel, áttekintő (review) tanulmányokkal a madártan minden területéről (ökológia, etológia, anatómia stb.), de közli az olyan faunisztikai vizsgálatokat is, amelyek pl. biogeográfiai vagy természetvédelmi szempontból értékes eredményeket mutatnak be. Az online megjelentetését és nemzetközi elérhetőségét a Sciendo kiadó biztosítja.
A lap, alapítója és első főszerkesztője Moskát Csaba volt (Magyar Természettudományi Múzeum Állatökológiai Kutatócsoport). Az évek során a főszerkesztők cserélődtek, a szerkesztőbizottság bővült. 2011-től Csörgő Tibor (ELTE) a főszerkesztő és 23 fős hazai és nemezetközi vezető madártani szakemberből álló szerkesztőbizottság biztosítja a lap magas színvonalát. Hozzá csatlakozott, 2016-ban technikai szerkesztőként, 2021-ban ügyvezető szerkesztőként Nagy Jenő (HUN-REN-DE Természetvédelmi Biológiai Kutatócsoport).
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
A szerkesztők kitartó munkájának köszönhetően 2024-ben az Ornis Hungarica egyike lett annak az 544 tudományos folyóiratnak, amely első ízben kapta meg a tudományos folyóiratok minősítésére használt impakt faktort (Clarivate – Web of Science), és ezzel bekerült a közel 22 000 lap közé, amelyek világviszonylatban rendelkeznek ezzel a mérőszámmal. A 29 madártani lap között a 14. legjobb értéket kapta, holtversenyben az 1894-ben alapított Wilson Journal of Ornithology folyóirattal. A Clarivate rangsorában – más mutatókat is figyelembe véve – a 25. helyen áll. Ez hatalmas mérföldkő mind az alapítók, mind a jelenlegi szerkesztők, a szerzők, a bírálók, az MME és természetesen Magyarország tudományos elismerésében. A lap történetéről további részletek az MME50 könyvben találhatók, míg a hivatalos kiadói weblap a következő linken érhető el: https://sciendo.com/journal/ORHU
Az Ornis Hungarica honlapja: http://www.ornis.hu/
Forrás: MME
Természetvédelem
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:
Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!
Fotó: MATE
A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.
Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.
Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.
Forrás: MATE
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Természetvédelem
Szemétszedés a Jánossomorjai Erdészet területén
182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladékot számoltak fel
A “Tisztítsuk meg az országot II.” hulladékfelszámolási pályázat keretében november hónapban összesen 182 köbméter illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása történt meg a Jánossomorjai Erdészet által kezelt állami erdőkben.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
A pályázati forrásból 7 helyszínen 5 községhatárban (Jánossomorja, Mosonmagyaróvár, Hegyeshalom, Dunakiliti, valamint Feketeerdő) sikerült eltakarítani a többnyire erdőszéleken, közúthoz csatlakozó erdőterületeken felhalmozódott lakossági hulladékot.
Fotó: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani az erdészet azon dolgozóinak, akik aktív résztvevői voltak a programnak, valamint azoknak a gépes vállalkozóknak, akiknek a munkája elengedhetetlen volt a sikeres megvalósuláshoz.
Forrás: Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.
Természetvédelem
Bábaszarka – Ismét több nagy őrgébics telel a Kis-Sárréten 6.
Ilyenkor télvíz idején is találkozhatunk áttelelő példányokkal:
A hazánkban előforduló gébicsfajok közül a nagy őrgébics a legtermetesebb, körülbelül akkora, mint egy rigó. Ilyenkor télvíz idején a Körös-Maros Nemzeti Park minden részterületén, így a Kis-Sárréten is találkozhatunk vele.
Fotó: Boldog Gusztáv László – KMNP
Alapszíne szürkésfehér, szárnya és farka fekete. Méretéhez képest nagy a feje, melyen egy fekete szemsáv kölcsönöz szigorú tekintetet számára. Külsejét a ragadozó madarakéhoz hasonló kampós, erős csőr teszi teljessé.
Hazánkban elsősorban téli vendég, de az északkeleti országrészben kis számban fészkel is. Európa és Ázsia nagy részén, valamint Észak-Afrikában költ. A Körös-Maros Nemzeti Park tájain az első példányok idén is október közepén jelentek meg. Azóta a számuk növekedett, igaz sehol sem találkozhatunk velük túl gyakran.
Kedveli a fasorokkal, facsoportokkal, bokrosokkal tarkított, nyílt mezőgazdasági területeket, pusztafoltokat. Jellemzően magányosan figyelhetjük meg, igen nagy revírt, azaz táplálkozó-területet tart fenn telelőterületén.
Rendszertanilag énekesmadár, azonban életmódja a ragadozó madarakéhoz hasonló. Tipikus vártamadár, azaz zsákmányát különböző magaslatokról kémleli, például telefon- és villanyoszlopokról, vezetékekről, bokrok, fák és egyéb száraz növények csúcsáról, de gyakran vércse módjára szitál. Költési időben sok nagytestű rovart is fogyaszt, de télen ezek hiányában főként apró rágcsálók, alkalmanként kisebb énekesmadarak szerepelnek az étlapján. Ezeket gyakran a többi gébicsfajhoz hasonlóan tövisekre, tüskés ágakra szúrja fel.
A Kis-Sárréten Mezőgyán – Geszt – Biharugra határában, egy előre meghatározott útvonalon évről-évre megszámoljuk az itt telelő példányokat. A mostani eredmény 12 példány, de a teljes területen minimum 30 példány is előfordulhat. A nagy őrgébicset ezen a vidéken népies nevén, bábaszarkának is nevezik.
Forrás: KMNP
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében
Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán
Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
Debreceni Egyetem: Kukoricával az egészségünkért
Vadállatok a nagyvárosban: Együttélés vagy együtt létezés?
Fontos határidő közeleg a vadkár elleni védekezésben
Farkas Imre a Bakony vadásza
Az első íjjal elejtett vaddisznóm
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A bronzérmes kan
A születésnapi dámbikám
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
22 év után új magyar dámrekord született
A deteki bika
Menyhal horgászata a Bodrogon
