Természetvédelem
Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját
Július 31-én ünnepeljük a TERMÉSZETVÉDELMI ŐRÖK VILÁGNAPJÁT!
Természeti területeket járva a kirándulók, gazdálkodók, helyi lakosok találkozhatnak a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjaival. „Zöld egyenruhás” kollégáink feladatköre igen sokrétű, hiszen részt vesznek a védett- és fokozottan védett természeti értékek és területek, illetve a régészeti lelőhelyek megóvásában, valamint mindezek folyamatos felmérésében, nyilvántartásában, bemutatásában és helyreállításában. Köszönjük áldozatos munkájukat! Július 31-én ünnepeljük a természetvédelmi őrök világnapját, így ma külön köszöntjük a többi hazai nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi őreit, valamint a világ összes országában a természetvédelmi őr kollégákat!
Bösztörpusztán ünnepeltük a természetvédelmi őrök világnapját 2024-ben. Fotó: Kiss Mónika – KNP
A természetvédelmi őröket képviselő legmagasabb szakmai szervezet az 1992. július 31-én létrejött International Ranger Federation (IRF, Nemzetközi Természetvédelmi Őri Szövetség). Feladata a világ védett területeinek őrzését biztosító természetvédelmi őrök munkájának segítése, egymás megismerése, a problémák bemutatása, valamint a tapasztalatcsere előmozdítása. A szervezetnek 54 tagországa van jelenleg, Magyarország 2006 óta tagja.
Az IRF alapításának évfordulóját, július 31-ét a világ természetvédelmi őreinek világnapjává (World Ranger Day) nyilvánították 2007-ben. A világnap felhívja a figyelmet mindazokra, akik sokszor igen nehéz körülmények között elkötelezetten dolgoznak a világ természeti és kulturális örökségeinek megőrzéséért, valamint tiszteleg azok előtt, akik életüket vesztették munkájuk ellátása közben.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságnál (KNPI) hagyomány, hogy az Igazgatóság természetvédelmi őrei ilyenkor összegyűlnek, hogy egy kötetlenebb szakmai nappal ünnepeljék meg ezt a jeles napot, így történt ez ebben az évben is, ezúttal Kunszentmiklós-Bösztörpusztán. Mivel ritka alkalom, hogy a KNPI közel egymillió hektár nagyságú működési területén szolgálatot ellátó természetvédelmi őrök egyszerre találkozzanak, rövid szakmai értekezletet is tartunk, közösen ebédelünk, de a legfontosabb, hogy kötetlen keretek között tudják őreink megbeszélni az őket érintő legfontosabb, aktuális kérdéseket, tapasztalatokat.
2023. augusztusban a Felső-Kiskunságban szerveztük meg a Természetvédelmi őrök Országos Találkozóját. Fotó: Kiss-Czakó Imre – KNP
A KNPI működési területe Bács-Kiskun vármegye, Csongrád-Csanád vármegye nagy része és érinti Pest- és Szolnok vármegye területét is. Itt 32 fő természetvédelmi őr végzi munkáját három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben.
Hazánk jelenleg 250 fős Természetvédelmi Őrszolgálatának kiemelt feladata 849 000 hektár védett természeti terület, 2 millió hektár Natura 2000 terület, a védett növény-, állat- és gombafajok, 65 000 nyilvántartott régészeti lelőhely megóvása, károsításának megelőzése, valamint mindezek folyamatos felmérése, nyilvántartása, bemutatása és helyreállítása. Egy fő természetvédelmi őrre így átlagosan 37.000 ha működési terület, azon belül pedig 3400 hektár országos jelentőségű védett természeti terület és 4600 hektár országos jelentőségű védett természeti területen kívüli Natura 2000 terület, továbbá 150 régészeti lelőhely jut. Egy állami természetvédelmi őr tehát átlagosan 8000 hektáron lát el konkrét szakmai feladatokat.
A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata közel 1 millió hektár nagyságú működési területen (melyből 112 ezer hektár védett természeti terület és további 81 ezer hektár Natura 2000 terület) látja el a feladatát Bács-Kiskun megyében, Csongrád-Csanád megye nagy részén és érinti Pest- és Szolnok megye területét is. 32 fő természetvédelmi őr három természetvédelmi tájegységben, 25 természetvédelmi őrkerületben végzi munkáját.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
A szegedi Fehértavi Ornitológia Tábor munkatársai 2024. november 1.-én hazánk legújabb madárfaját, egy fiatal tamariszkusz poszátát (Curruca mystacea) fogtak meg és gyűrűzés után engedtek szabadon. Amennyiben az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága az adatot hitelesíti, ez a 427. faj, amely hazánkban bizonyítottan előfordult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
2024. november 1-én a szegedi Fehér-tavon, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád Megyei Helyi Csoportja által működtetett madárgyűrűzőtáborban, egy kisméretű poszáta-félét fogtak be a helyi csoport munkatársai, amely az alapos szemrevételezés után egy fiatal tollazatú tamariszkusz poszátának ( Curruca mystacea) bizonyult.
Tamariszkusz-poszáta a szegedi Fehér-tavon (Fotó: Tokody Béla)
A faj rendkívül ritka egész Európában, mindössze két alkalommal került elő; egy 2007-ben Olaszországban, valamint 2012-ben Görögországban, Leszbosz-szigetéről.
A tamariszkusz poszáta Közép-Ázsiában költ, a Kaszpi-tenger régójában; Georgia, Örményország, Azerbajdzsán, Kelet-Törökország és Irán északi része a költőterülete.
Részletekért kattintson a feliratra!
Vonuló madár, a telelőterülete Irán, az Arab-félsziget és Északkelet-Afrika Szudántól egészen Szomáliáig. Néhány előfordulását feljegyezték Jordániában és Izraelben is.
A madárról részletes fényképek készültek, ezen felül az összes fontos biometriai adat lemérésre került. A helyszínre siető madarászok megerősítették a madár helyes meghatározását és ezek után a madár jó kondícióban elengedésre került.
Fiatal tollazatú tamariszkusz poszáta a szegedi Fehér-tavon ( Tokody Béla)
Amennyiben az MME Nomenclator Bizottsága hitelesíti az adatot, a tamariszkusz poszáta Magyarország 427. madárfaja lesz.
Forrás: MME
Írta és fényképezte: Dr. Tokody Béla
Horgászat
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
A Tisza-tó téli vízszintjének beállítását ezúttal két lépcsőben tervezik végrehajtani. Első lépcsőben a tározó vízszintjét az alacsonyabb téli vízszintre, tehát Kisköre-felső: 560 plusz-mínusz 10 cm-re csökkentik a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. és a KÖTIVIZIG együttműködése alapján készített monitoring terv alapján. A vízszintcsökkentés végrehajtását természetesen befolyásolhatja, módosíthatja egy esetleges tiszai árhullám – tájékoztatott a Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság.
A november 4-én kezdődő első lépcsőben kezdetben napi 10 cm-es, majd napi 7-8 cm-es ütemben csökkentik a tározó vízszintjét, így várhatóan november 24-én érik el a Kisköre-felsőn mért 560 plusz-mínusz 10 cm-es vízállást. A Tisza-tó téli vízszintje beállításának második lépcsőjéről, amelyben az alacsonyabb téli vízszintet a magasabb téli vízszintre állítják be, tehát Kisköre-felső: 620 mínusz 10 cm, itt külön tájékoztatót adnak ki.
A Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy a vízi eszközök (hajók, csónakok, úszóművek, stégek) üzemeltetésénél, illetve lekötésénél, továbbá a kompok üzemeltetésénél a várható jelenségekre (vízszintváltozás) fokozottan számítsanak, és a szükséges intézkedéseket tegyék meg.
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
Fotó: Téli Tisza-tó, Tóth Gábor
Természetvédelem
Magyar gyűrűs széki lilét figyeltek meg Olaszországban
Először figyeltek meg magyar színes gyűrűs széki lilét Olaszországban. A madarat idén június közepén gyűrűzte Sápi Tamás ornitológus még fiókaként a Kelemen-széken. A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén, az Adriai-tenger partjainál – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.
A madarat 2024. június 13-án gyűrűzték fiókaként a Kelemen-széken (fotó: Sápi Tamás)
A széki lile (Charadrius alexandrinus) meglehetősen apró, átlagos testhossza 15-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-45 centiméter, testtömege 39-56 grammot nyom. Felismerhető a nyakoldalon lévő foltról, ami a mellén nem ér össze. A hím tarkója vörhenyes barna, fehér homlokát felülről fekete tollak szegélyezik. A tojó ennél egyszerűbb, fakóbb színezetű.
“A faj hazánkban fokozottan védett,
természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft.”
A talajon mozgó rovarokat, pókokat vagy a sekély vízben nyüzsgő apró gerinctelen élőlényeket fogyasztja. A földön fészkel, így fészekalja folyamatos ragadozóveszélynek van kitéve.
A jelölt egyedet augusztus és október között négy alkalommal is megfigyelték Olaszország északi részén (fotó: Mattia Bacci)
A széki lile állományának nagy része Eurázsia és Észak-Afrika tengerpartjain és sós tavain költ. Hazai állománya vonuló. A vonulási stratégia kevert: a többségük rövidtávú, de akadnak hosszútávú vonuló egyedek is. A mediterrán madarak állandók. Kárpát-medencei előfordulása kisszámú ugyan, de rendszeres. A fészkelő állomány szinte mindenütt fogyatkozik Európában, így hazánkban is. Magyarországon az egyik legveszélyeztetettebb fészkelő madárfaj, a megfigyelések szerint már csak néhány pár jelenik meg nálunk évente.
Forrás: Kiskunsági Nemzeti Park
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Magyarországon először fogtak tamariszkusz poszátát
Megjelentek a referenciaárak a 2024. évi kárenyhítő juttatáshoz
Jelentősen emelkedtek a takarmánynövények árai
Ismét egy erdőgazdaság nevével éltek vissza a tűzifacsalók
2025-től új uniós előírás érinti a vizes élőhelyen gazdálkodókat
Továbbképzést tartottak vármegyénk szakembereinek
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Nemzetközi kongresszus a fenntartható szőlészetről és borászatról
Közép Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság – Kezdődik a Tisza-tó “téliesítése”
Visszanéző (2020): Életbikám története
Beteljesült álom!
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A pusztavacsi öreg harcos
A diplomaosztós kos
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
Életbika
Három a magyar igazság!
