Keressen minket

Természetvédelem

50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

+1

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia

+1

Közzétéve:

+1

Sikeresen lezajlott az „50 éves a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor” megemlékező konferencia november 23-án a kisújszállási Vigadóban, ahol méltóképpen ünnepeltük meg a Kutatótábor fél évszázados fennállását. A konferencia résztvevőit dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, kormánybiztos, Kapocsi István a HNPI igazgatóhelyettese és Tóth József, a Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda igazgatója köszöntötte.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

Az esemény fényét jelenlétével emelte dr. Rácz András úr, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára és Szűcs Tamás úr, Kisújszállás város polgármestere. A program kezdetén Tóth Csaba táborvezető-helyettes előadásában bepillantást nyerhettünk a tábor gazdag 50 éves történetébe, aki egyben bemutatta a tábor immár hatodik tábortörténeti és publikációs kötetét. Ezt követően Ulicsni Viktor hússzoros táborozó élményekkel teli történetekkel elevenítette fel a tábori élet mindennapjait.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A rendezvén fénypontjaként a tábor ötvenéves fennállása során kiemelkedő támogatást nyújtó négy szervezet és két táborszervező magánszemély emlékplakettet és elismerő oklevelet vehetett át:

• Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
• Kisújszállási Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Technikum, Általános Iskola és Óvoda
• SOE ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomás
• Agrárminisztérium
• Papp Gyula tanár úr, aki közel 30 évig vett részt a tábor szervezésében.

Ábra: Facebook

Végül elismerésben részesült Dr. Tóth Albert, a Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor megálmodója és táborvezetője, az Alföldkutatásért Alapítvány alapító elnöke, akinek kitartó lankadatlan lelkesedéssel végzett munkája nélkül ez a tábor nem élhette volna meg ötvenéves jubileumát. Az emlékplakettet Győrfi Sándor Kossuth-díjas szobrászművész készítette.

A konferencia szakmai programjának keretében a táborban zajló kutatómunka legfrissebb eredményeit bemutató tudományos előadások hangoztak el a kunhalmok és a Hortobágy botanikai viszonyairól, az alföldfásítás múltjáról és jövőjéről, a szikes talajok talajtérképezéséről és vizsgálatairól, a Tisza-tó halfaunájának változásairól, a hortobágyi vízterek makrogerinctelen élőlény-együtteseiről, az etnoökológiai kutatások eredményeiről és a hagyományos legeltetés természetvédelmi hatásairól, Ágota-puszta csárdáinak sorsáról, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park területén zajló tájrehabilitációról.

Előadók voltak: Keserű Zsolt, Tóth Tibor, Novák Tibor, Olasz Ákos, Kis Szabolcs, Sallai Zoltán, Csányi Béla, Ulicsni Viktor, Biró Marianna, Csiha Sára, Pethe Mihály és Hoffmann Károly.

Fotó: Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótábor

A konferenciát Agócs Gergely, Kecskés-Bába Hajnalka és Kecskés Gergő népzenei előadásai foglalták ünnepélyes keretbe. Optimistán tekintünk a jövőbe, bízunk a folytatásban, találkozzunk 2025 nyarán az 51. Hortobágyi Természetvédelmi Kutatótáborban!

Forrás: Bak-Csiha Sára & Tóth Csaba

Fotók: Széll Antal, Szűcs Tamás, Kozmáné Tóth Györgyi, Csiha Sára

+1

Természetvédelem

Határon átnyúló összefogás a tölgyerdőkért

+1

Nemzetközi összefogás indult a tölgyerdők védelméért

+1

Published

on

+1

A közép-európai tölgyes erdők és az emberi társadalom kapcsolata évezredekre nyúlik vissza. Mára ezek az erdők jelentős mértékben átalakultak, természetességük, biodiverzitásuk lecsökkent, sok helyen küzdenek a klímaváltozás negatív hatásaival. Megőrzésük a fenntartható erdőgazdálkodás felelőssége és feladata, amelynek érdekében szlovák és magyar szervezetek indítottak projektet Interreg-pályázat keretében.

Fotó: Pilisi PArkerdő Zrt.

„Tölgyesek ökológiai fenntarthatóságának növelése kísérletekre alapozott örökerdő kezelés keretében” – #oakadapt címmel indult, Interreg VI-A Magyarország-Szlovákia programban meghirdetett pályázati forrásból finanszírozott projekt az idén év elején. A projektben két tudományos szervezet, a konzorciumvezető szlovák Technická univerzita vo Zvolene (Zólyomi Műszaki Egyetem) és a magyar Ökológiai Kutatóközpont, két erdőgazdálkodó, a krupinai Mestské lesy, s.r.o. és a Pilisi Parkerdő Zrt. mellett részt vesz a szlovák Národné lesnícke centrum és a Real Forest, s. r. o. nevű szlovák civil szervezet.

A tölgyerdők óriási természeti tőkét jelentenek: nagy szerepük van a faanyagellátásban, az erdei biodiverzitás megőrzésében és az erdei rekreáció biztosításában. Nagy jelentőséggel bírnak a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásban, a víz- és talajvédelemben. Az erdőgazdálkodás felelőssége, hogy megvalósítsa az erdők fenntartható használatát, amely a faanyagtermelés célja mellé integrálni tudja az erdők védelmi és rekreációs funkcióinak megőrzését is.

A most kezdődő projekt keretében a Zólyomi Műszaki Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kísérletei a különböző erdészeti beavatkozások, illetve lékvágási módok erdei mikroklímára, biodiverzitásra és felújulásra gyakorolt hatását vizsgálják, valamint összehasonlító vizsgálatokat végeznek örökerdő és vágásos üzemmódban kezelt állományok között. A kutatási eredményeket a krupinai városi erdőket kezelő krupinai Mestské lesy, s.r.o. és a Pilisi Parkerdő Zrt. integrálja szakmai gyakorlatába, így ezek a kutatások várhatóan képesek hozzájárulni a folyamatos erdőborítást fenntartó erdőgazdálkodás megalapozásához és gyakorlati fejlesztéséhez. A projektben a Pilisi Parkerdő Zrt. fejleszti a léknyilvántartási és gazdálkodási rendszerét, valamint vadhatás monitorozó rendszert alakít ki a természetes felújulás biztosítása érdekében, a szlovák Nemzeti Erdészeti Központ (Národné lesnícke centrum) adatbázist és információs rendszert fejleszt az erdők globális változások előtti és utáni természetességi állapotának összehasonlításához. Emellett a partnerek gyakorlati útmutatókat fejlesztenek magyar és szlovák nyelven a régió erdőgazdálkodói és gyakorlati szakemberei számára, és széles körben osztják meg a projekteredményeket az erdő kezelésében érdekeltekkel az oktatás, a természetvédelem és az erdőgazdálkodás területein, jó példával szolgálva a jövő fenntartható erdőgazdálkodása számára.

A projekt 2024.10.01-én indult, várhatóan 2027.03.31-én zárul, miközben a konzorciumi partnerek összesen 1 603 285,60 € (ebből a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységeire biztosított 201 600 € uniós támogatással) forrást fordíthatnak a közép-európai tölgyerdők fenntarthatóságára, valamint a folyamatos erdőborítást biztosító szlovák és magyar erdőgazdálkodás fejlesztésére.

Forrás: Pilisi Parkerdő

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Váratlan látogató: egy kis sólyom jelent meg a bökényi területi irodánál

+1

Kis sólyomot figyeltek meg a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén.

+1

Published

on

+1

Kis sólymot idén csak elvétve láthattunk a Körös-Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén. A minap azonban az igazgatóság bökényi, területi irodájánál bukkant fel egy példány, amely ráadásul több napon át itt időzött.

Hím kis sólyom. A fotó illusztráció, készítette Balla Tihamér

A kis sólyom is azok közé az északi költőfajok közé tartozik, melyek szívesen választják telelőhelyül a Kárpát-medencét. Az utóbbi években azonban nemcsak nálunk enyhébbek a telek, hanem a tőlünk északabbra eső országokban is, így a telelésre hozzánk érkező madarak száma is megcsappant. A hideg évszakban tehát mostanában kevesebb kékes rétihéját, nagy őrgébicset és kis sólymot láthatunk, mint néhány évvel ezelőtt.

Kékes rétihéját és nagy őrgébicset ugyan a megszokottnál jóval kisebb számban, de rendszeresen megfigyelünk a Csanádi pusztákon és a Maros-ártérben, de kis sólymot idén csak nagyon elvétve lehetett látni. November végén, december elején észleltünk két példányt, de utána a tél folyamán nem találkoztunk velük a térségben. Éppen ezért lepődtünk meg, amikor a napokban igazgatóságunk bökényi, területi irodájának közvetlen közelében, az irodához vezető bekötőút melletti fasoron megjelent egy tojó példány. Viszonylag bizalmasnak mutatkozott, elég közelre bevárta az embert. Négy napon át itt tartózkodott, mindig ugyanazon a fasoron lehetett megfigyelni, ahogyan pihent, illetve zsákmányra lesett.

A kis sólyom a nálunk költő ragadozó madarak közül a vörös vércséhez hasonlít a legjobban, de annál kisebb, szárnya rövidebb, hegyesebb és röpte is más. Gyakran a földfelszín közvetlen közelében, erőteljes szárnycsapásokkal, nagy sebességgel suhan. Alapvetően madarakkal táplálkozik, kistestű énekesekre vadászik, ezért elengedhetetlen számára, hogy nagyon jó röpképességgel rendelkezzen, mert a bokrok között bujkáló, kicsi énekesmadarakat nem egyszerű elkapnia.

Alapvetően inkább a pusztai környezetben jelenik meg, de a fasorokkal, bokrosokkal tarkított területeken is megfigyelhetjük, ahogyan ez most is történt itt, a Maros-ártér peremén.

Forrás: KMNP

+1
Tovább olvasom

Természetvédelem

Vadászok mentettek réti sast, a Madárkórház megműtötte

Published

on

+1

A Duna-Dráva Nemzeti Park területéről érkezett a páratlan ragadozó madár talpfekély műtéti kezelésére. A sast Drávaszentes közelében, nem messze a határtól fogták be vadászok. Tollai és lábai sérültek – tájékoztatott a Hortbágyi Madárkórház.

Drávaszentesi vadászok fogták be a beteg réti sast, amelyet a Hortobágyi Madárkórházba szállítottak. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

A madár lábain kialakult talpfekélyt altatásban, műtéti úton lehet meggyógyítani, így az eljárás hosszadalmasabb, továbbá lábanként ismételni kell az eljárást, hogy elkerüljük a hosszú altatással járó kockázatot. Január 23.-án első műtétjén már átesett – közölte Dr. Déri János állatorvos.

A réti sast Dr. Déri János műtötte meg. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

Elsőként Isoflurane gázzal altatták a madarat, hogy csökkentsék stresszt és ne érezzen fájdalmat. Inhalációs maszkként pet-palackot alkalmaztak. Miután elaludt, a műtéti területet letisztították és izolálták. A duzzadt, gennyet és sarjszöveteket tartalmazó markot a talp felől szikével megnyitották.

Agro Jager News

Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálja 25 éves!

Ezután az oda nem illő vadhúst, és a gennyet távolították el. Ezt követően hidrogén-peroxidos, valamint betadine-es átmosás után összevarrták és amoxicillin antibiotikummal lokálisan lekezelték.

A veszélyes madár petpalackot kapott, hogy az aszisztencia is biztonságban legyen. Forrás: Hortobágyi Madárkórház

Tekintve, hogy az ízület másik oldalán is talltak duzzanatot, az előbbi eljárást megismételték. Miután mindegyik vágott sebet összevarrták végül egy ideiglenes „papucsot” készítettek, amely egy 1,5-2 cm magas henger, így ameddig a gyógyulás tart ez védi a talpát.

Forrás:
Hortobágyi Madárkórház

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom