Keressen minket

Természetvédelem

Ökológiai célú vízpótlás a Felső-Kiskunságban

A Sztyeppék Háza Oktatóközpont mögött található területeken február 5-én megkezdődött az ökológiai célú vízpótlás.

Közzétéve:

Kunszentmiklós-Nagyálláson, a Sztyeppék Háza Oktatóközpont mögött található területeken február 5-én megkezdődött az ökológiai célú vízpótlás. A tevékenység célja az időszakosan kiszáradó vizes élőhelyek vízellátásának javítása, a felső-kiskunsági táj jellegzetes képének megőrzése és helyreállítása, továbbá a térség biodiverzitásának megőrzése és növelése.

A vízpótlás két nagyteljesítményű szivattyú segítségével történik, a XXXI-es csatornából való vízkivétellel. A munkálatok a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szükséges természetvédelmi, valamint vízügyi engedélyek birtokában zajlanak, a természetvédelmi kezelési célokkal összhangban. (fotó: Kecskeméti Anna)

Az árasztással jelenleg érintett két terület együttesen közel 30 hektár kiterjedésű, ami folyamatosan tovább növekszik. Az eddig elárasztott részeken már rövidtávon is kedvező feltételek alakultak ki a vízimadarak számára. A területen eddig nagyobb számban fordult elő például bütykös hattyú, tőkés réce, csörgőréce, fütyülő réce, nyári lúd, bíbic. Kisebb számban jelen volt nyílfarkú réce, kendermagos réce, kanalas réce, valamint bütykös ásólúd is.

Az eddig elárasztott részeken már rövidtávon is kedvező feltételek alakultak ki a vízimadarak számára (fotó: Kocsán Gábor)

A napokban egy kék nyakgyűrűvel ellátott, 2021-ben Finnországban gyűrűzött nyári lúd egyedet is sikerült megfigyelnie kunszentmiklósi természetvédelmi őr kollégánknak az árasztott területen.

Egy 2021-ben Finnországban gyűrűzött nyári ludat is megfigyeltünk a területen (fotó: Kocsán Gábor)

A tavaszi időszakban további fajok megjelenése várható, különböző cankófajok, gémfélék is használhatják a területet. A változatos vízmélység és az iszapos partfelszínek különösen kedveznek a partimadarak megtelepedésének, táplálkozásának és vonulás közbeni pihenésének. Az ilyen jellegű élőhelyek nem csak a madarak, hanem a kétéltűek számára is kiemelt jelentőséggel bírnak, hiszen ezek a gyorsan felmelegedő sekély víztestek biztonságos, táplálékban gazdag szaporodóhelyet biztosítanak számukra. A területen várhatóan megjelennek olyan védett fajok is, mint például a vöröshasú unka (Bombina bombina), amely számára az időszakos vizek létfontosságú élőhelyet jelentenek.

Vöröshasú unka (fotó: Wenner Bálint)

A Duna-Tisza köze térségében az elmúlt években tapasztalható, csökkenő talajvízszint, valamint az egyre szélsőségesebbé váló csapadékeloszlás miatt a természetes vízborítás is egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Az ökológiai célú vízpótlás nem állandó víztestek kialakítását célozza, hanem a pusztán egykor jellemző vízdinamika – időszakos elöntések és kiszáradások váltakozása – részleges helyreállítását.

Az ilyen típusú fejlesztések összhangban állnak azokkal az agrár-környezetgazdálkodási és vidékfejlesztési törekvésekkel is, amelyek a természetközeli és vizes élőhelyek helyreállítását, valamint a táji léptékű vízvisszatartást ösztönzik. A támogatási konstrukciók keretében olyan nem termelő beruházások valósíthatók meg, amelyek közvetlen gazdasági hozam növelése nélkül járulnak hozzá a mezőgazdasági tájak ökológiai állapotának javításához. Bővebb információ itt.

Az élőhelyek változatosságának növelése, a tájképi elemek helyreállítása, valamint a vízvisszatartást és az erózió elleni védelmet szolgáló beavatkozások egyaránt segítik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást. Mindez nemcsak a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja, hanem a talaj, a víz és a levegő védelmét is, valamint hozzájárul a táj karakterének megőrzéséhez és helyreállításához.

A beavatkozás a rendelkezésre álló vízkészletek és a hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével segíti ezen értékes élőhelyek fennmaradását a Kiskunságban.

A terület állapotát a jövőben is folyamatosan nyomon követjük rendszeres terepi megfigyelésekkel és fajfelmérésekkel, amelyek eredményeiről honlapunkon és közösségi felületeinken is beszámolunk.

Forrás: Kecskeméti Anna, Sápi Tamás – KNP

Természetvédelem

Elkészült a 2026. évi 23. Országos Sasleltár

Idén januárban 23. alkalommal szervezték meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását.

Published

on

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve idén januárban 23. alkalommal szervezte meg a hazánkban telelő ragadozó madarak éves számlálását. A felméréshez 2018 óta immáron 9. alkalommal a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak, így ismét a Kárpát-medence közös téli „sastérképe” készülhetett el 2 552 sas és 320 sólyom, összesen 17 fajhoz tartozó 23 165 ragadozó madár megfigyelésével.

Parlagi sasok megfigyelési adatai a Pannon-régióban 2026. január 16-19. között (forrás: MME Monitoring Központ)

Magyarország területén a sasfajok szempontjából számos kiemelten fontos telelőhely van. Legnagyobb számban rétisasok telelnek nálunk, mivel a nem vonuló hazai fészkelőkhöz télen északról érkező egyedek is csatlakoznak. Második leggyakoribb sasfajunk a parlagi sas, ahol az állandó hazai költőállományhoz a Kárpát-medence más országaiból származó egyedek csatlakoznak télire. Ritkaságnak számít ugyan, de minden évben előfordul néhány szirti sas és fekete sas is. A felmérések során a sasok mellett mind a 17 hazánkban rendszeresen telelő nappali ragadozómadár-faj egyedeit számba vették a szakemberek.

A 635 (tavaly 613) magyar, szlovák, szerb és román madártani szakember az egy időben végzett megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számláláson a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sas- és sólyomtelelőhelyét felmérte, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk a nálunk tartózkodó ragadozómadár-fajokról és ezek egyedszámáról.

Az Észak-Alföldön a felmérést többek között az Európai Unió és a Magyar Állam által támogatott LIFE SakerRoads projekt (LIFE21/NAT/HU/101074704) keretében végezték a szakemberek, amely a kerecsensólyom védelmére irányul 2023-2028 között.

Magyarországi sasleltár

A hazai megfigyelések 3 583 db 2,5×2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló “szemek”) érintettek, amely összesen több mint 22 ezer km2-t, azaz az ország területének több mint 20%-át fedték le. A felmérések természetesen a legjobb sasélőhelyekre koncentráltak, így a sasfajok szempontjából az országos állomány jelentős részét megfigyelték. A résztvevők összesen négy sasfaj, a rétisas 1 102 (tavaly 988), a parlagi sas 832 (tavaly 732), a szirti sas 3 (tavaly 3) és a fekete sas 5 (tavaly 8) példányának megfigyelését rögzítették. A madarászok különös figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is, így a kerecsensólyom 98 (tavaly 85), a vándorsólyom 48 (tavaly 42) és a kis sólyom 45 (tavaly 76) egyedét is sikerült megfigyelni (megyei táblázat >>).

Kárpát-medencei sasleltár

A négy résztvevő közép-európai ország összesítésében, 1 064 db 10×10 km-es mintavételi négyzetben 17 ragadozómadár-faj 23 165 (tavaly 18 486) példányát figyelték meg a szakemberek:

  1. rétisas 1 513 (tavaly 1 788 példány)
  2. parlagi sas 1 019 (tavaly 899 pld.)
  3. szirti sas 14 (tavaly 8 pld.)
  4. fekete sas 6 (tavaly 9 pld.)
  5. kerecsensólyom 174 (tavaly 136 pld.)
  6. vándorsólyom 75 (tavaly 69 pld.)
  7. kis sólyom 71 (tavaly 76 pld.)
  8. barna kánya 13 (tavaly 34 pld.)
  9. vörös kánya 402 (tavaly 286 pld.)
  10. barna rétihéja 441 (tavaly 1 345 pld.)
  11. kékes rétihéja 1 196 (tavaly 552 pld.)
  12. héja 94 (tavaly 68 pld.)
  13. karvaly 566 (tavaly 465 pld.)
  14. egerészölyv 14 658 (tavaly 12 333 pld.)
  15. gatyásölyv 315 (tavaly 181 pld.)
  16. pusztai ölyv 28 (tavaly 12 pld.)
  17. vörös vércse 2 580 (tavaly 3 090 pld.)

Köszönjük a sasszinkronban résztvevő szervezetek és megfigyelők munkáját!

Magyarország:
Agócs P., Ambrus B., Ampovics B. A., Ampovics Z., Antal A., Antoni Gy., Arnóth J., Babicz Á., Bagyura J., Bajor Z., Balaskó Z., Balázsi P., Balla T., Balogh G., Balogh-Roth M., Bánrévi D., Bátky G., Baráth N., Barati S., Bárdos I., Barkóczi T., Barna P., Barta Z., Bartha Cs., Bártol I., Báthory Gy., Bebesi Z., Bebesi Z. ifj., Becsei Z., Benedek T., Berdó J., Berecz T., Bereczky Á., Bereczky A., Bereczky Bendegúz, Bereczky Benedek, Béres I., Bessenyei L., Bierbaum P., Biró Cs., Bodics D., Bodnár K., Bodó J., Bodor Á., Bodzás J., Bodzás J. S., Bognár E. Sz., Boldog G., Bona G., Borbáth P., Borsos B., Borza S., Brassói P., Búzás E., Czifrák G., Csaplár K., Császár M., Császár Z., Cseh J., Cser G., Cserép Gy., Cserna Z., Csibrány B., Csitneki B., Csobán P., Csonka Á., Csonka I., Csonka P., Csopják T., Damacz H., Damacz K., Dávid J., Deák G., Demeter É., Demeter I., Demeter L., Demeter Z., Dénes J., Dobák A., Dolmány J., Domboróczki G., Domján A., Dudás Gy., Dudok E., Edelényi F., Egerer A., Erdő-Tóth Z., Eredics B., Eredics B. K., Ezer Á., Fábiánné Z., Fatér I., Fatér Z., Fenyves E., Ferenc A., Fidlóczky J., Filep A., Flesch M., Forgách B., Forintos N., Forintos V., Gál L., Gál S., Gallai Zs., Gálos A., Gáspár G., Gaszler P., Gazdig Cs., Gazdik T., Géczi T., Gebei L., Gerner G., Gilányi G., Góczán É., Gócs K., Gődér R., Gönye Cs., Görögh Z., Gruber Á., Gyarmati G., Gyenes J., Győri M., Gyukics G., Gyurácz J., Habarics B., Hagymás-Varga J., Halmos G., Halpern B., Hamvas M., Haraszti D., Harsányi B., Harsányi D., Harsányi J., Harsányi K., Havasi M., Hegedűs J., Herczeg F., Hoffmann K., Horváth B., Horváth Cs., Horváth G., Horváth L., Horváth M., Horváth T., Horváth Z., Hődör I., Huber A., Illés B., Illés P., Illyés E., Illyés Z., Imre K., Jandrasits L., Jandrasits L., Jordán M., Juhász B., Juhász L., Juhász T., K. Szabó A., Kaczkó Á., Kagyerják P., Kajtár B., Kalocsa B., Kaposvári M., Karcza Z., Kárpáti I., Kasza F., Kaszonyi J., Kaszonyi Zs., Katona G., Katona J., Kazi R., Kecskés J., Kelemen A., Kelemen É., Kerényi Z., Kern R., Kertész K., Király E., Király T., Kis M., Kiss Á., Kiss F., Kiss J., Kiss O., Klébert A., Kleszó A., Kocsán G., Kókai Á., Kókai K., Kókai Sz., Koleszár S., Kolozsi V., Kollár E., Komlósi B., Kordás S., Kóródi B., Kóta A., Kóta A., Kovács A., Kovács A., Kovács Cs., Kovács G. K., Kovács K., Kovács N., Kováts L., Kozma L., Kozmóczky N., Kötél B., Králl L., Králl L., Krempf I. ifj., Krusinszki F., Kuli K., Kun Z., Kutasi P., Kutasiné Sz. Zs., Kutschi P., Laczik D., Lánczy Z., Lantos I., László Cs., Laukó K., Lelkes A., Lendvai Cs., Lendvai G., Lengyel A., Lengyel T., Lippai K., Losonczi L., Lovászi P., Lőrincz M., Luigics G., Lukács K. O., Lupcsó I., Magos G., Majercsák B., Major F., Maknics K., Marik P., Márkus R., Masa Gy., Máté A., Máté R., Megyesi F., Meiszterics Z., Mester B., Mesterházy A., Mészáros Cs., Mezei J., Mikucza Zs., Mogyorósi S., Molnár Á., Molnár I. L., Molnár L., Molnár M., Molnár N., Mórocz A., Nagy D., Nagy G., Nagy I., Nagy K., Nagy K., Nagy M., Nagy S., Nagy T., Nagy T., Nemes K., Németh A., Németh B., Németvári N., Novák A., Nyáry Z., Nyúl N., Oroszi Z., Őze P., Pabar Z., Palatitz P., Palcsek I., Pálfy A. A., Pálinkás Cs., Papp Cs., Papp F., Papp R., Papp S., Papp V. G., Pásztor Z., Pellinger A., Péntek I., Pénzes L., Pigniczki Cs., Podonyi H., Polyák F., Pompola K., Pongrácz Á., Právics M., Rauchwarter M., Reinhardt L., Riezing N., Rimóczi Á., Ripka G., Rőth M., Sallai I., Sápi T., Sári G., Sári M., Sasvári J., Schmelczer B., Schmidt A., Schneidler V., Sebe K., Selmeczi Kovács Á., Seres N., Simay G., Simon O., Simon T., Sinka G., Solymos L., Somogyi B., Soós G., Sós E., Sós-Koroknai V., Sótér S., Spakovszky P., Sprenczné Kovács A., Staudinger I., Stölkler N., Sukola K., Szabó A., Szabó G., Szabó M., Szakál B., Szalai G., Szamosfalvi G., Szász B., Szász E., Szász L., Szecsődi Gy., Szecsődi M., Szegedi F., Szegedi Z., Szegedy I., Székely B., Szekeres Zs., Szél A., Szelényi B., Széles T., Szelle E., Szentmihályi G., Szentmiklósi-Nagy K., Szetteli Z., Szilágyi A., Szinai P., Szitta T., Szoboszlayné Körmöczi Zs., Szokács K., Szombathelyi M., Szommer T., Szűcs Gy., Szűcs K., Szűcs M., Takács Á., Takács F., Takó M., Tamás Á., Tamás E. A., Tar J., Tárczy A., Tarján B., Tarr Á., Teplánszki D., Tihanyi G., Tokody B., Tóth I., Tóth K., Tóth L., Tóth M., Tóth P., Tóth T., Tóth-Dénes E., Tóth-Horváth M., Tóth-Horváth S., Tőgye J., Turny Z., Tüske-Csáky J., Udvardy F., Ujfalusi S., Urbán L., Úri B., Utassy B., Vald E., Vald E., Vályi-Nagy Z., Vámos C., Varga B., Vargáné Kárpáti A., Vasas A., Vásony P., Verseczki N., Veszelinov O., Vetró G., Vidra T., Vig B., Vig E. A., Vig T., Vigné P., Vincza R. B., Vizes T., Vizler Cs., Völgyi S., Wágner L., Wilhelm Á. S., Zay M., Zelenák A., Zimmermann Z., Zsidi K., Zsiros S.

Románia:
Barbos L., Nagy A.

Szerbia:
M. Adamov, R. Amanović, B. Bailović, D. Bajić, I. Balog, I. Barabanova, M. Bibin, L. Bogdanović, V. Bogdanović, M. Brzak, I. Budai, M. Čeković, T. Čeliković, K. Ćerimović, B. Čuturić, S. Čuturilov., V. Cvetković, M. Cvijanović, D. Cvišić, D. Damjanac, D. Đeković, N. Diklić, M. Domanović, J. Dožai, M. Dudok, D. Fajler, Z. Frank, D. Grabovac, M. Grahovac, B. Grasl, R. Ham, Đ. Havijar, Z. Irović, L. Ivić, D. Jakšić, D. Jakšić, J. Jevdosić, N. Jokić, S. Jovanović, J. Jović, D. Jovin, M. Knežev, J. Komaromi, V. Kovačević, G. Kukobat, L. Lalević, K. Lalić, E. Lenard, A. Likarpenkova, A. Lukić, I. Mačak, Z. Manasijević, J. Mareš, M. Mareš, A. Marković, S. Marković, M. Martić, M. Melih, D. Melović, N. Mihajlović, D. Mijatov, M. Milankov, M. Milić, K. Milošević, T. Milovanoić, T. Nađ, S. Nagulov, N. Nedeljković, Z. Nikodijević, M. Nikolić, J. Nosalj, M. Ostojić, S. Panjković, S. Panjković, M. C. Pavlović, A. Pejović, A. Petrović, K. Podolskaja, S. Prekajski, S. Preradović, S. Puzović, B. Radeka, D. Radišić, G. Rakić, M. Rankov, T. Rekecki, M. Ružić, A. Rvović, V. Sabo, I. Samurović, B. Savičić, M. Šćiban, L. Sekereš, O. Sekereš, J. Šihelnik, S. Sladeček, L. Smiljković, N. Spremo, Ž. Stanimirović, M. Stanković, V. Stanojević, N. Stojnić, D. Subotin, N. Superov, O. Todorović, N. Tomić, A. Urošević, S. Ušjak, M. Vasiljević, A. Veličković, N. Veljković, I. Vezenković, F. Vezmar, M. Vidicki, A. Volkova, M. Vučanović, M. Vučanović, A. Vukčević, A. Zavišin.
Szlovákia: 
Anonymous eBirder, K. Bacsa, M. Bagala, M. Baláž, P. Bebčák, R. Bella, T. Blázy, J. Brndiar, R. Cáfal, J. Chavko, P. Chrašč, A. Chudý, M. Danilák, S. Danko, M. Demko, M. Dobrota, J. Dobšovič, M. Dravecký, A. Dúbravský, J. Dunčičová, J. Fábry, P. Fock, R. Frendák, R. Galáš, M. Gális, Š. Granec, J. Gúgh, E. Gulák, A. Hájková, S. Hanko, S. Harvančík, M. Hrabovszki, A. Hradská, R. Jambor, M. Janiska, R. Jureček, J. Kaufhold, M. Kavka, D. Kerestúr, M. Kern, S. Kováč, M. Kráľovič, G. Krasuľová, J. Kremenák, M. Kršjak, R. Krutý, A. Kurthy, B. Landsfeld, M. Lehocký, J. Lipták, J. Lukačko, B. Maderič, Z. Masárová, B. Matejovič, M. Miguel, Š. Mikiara, T. Mikuš, K. Mikušková, M. Mišík, M. Mojžiš, R. Nagy, V. Nemček, Z. Németh, P. Nociar, Ľ. Ondráško, R. Petlan, D. Petruš, I. Poláčková, L. Prešinský, A. Rácz, P. Rechtorík, M. Roast, R. Rybanič, B. Sedláková, L. Sehelský, V. Serdahely, P. Siman, A. Škuba, R. Slobodník, M. Sloviak, L. Šnírer., A. Sokolíková, K. Šotnár, D. Štefánik, S. Sučík, J. Svetlík, S. Svetlíková, D. Szabo, T. Tedla, J. Valach, T. Veselovský, Š. Vozárik, P. Vrlík, J. Žiak.

Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a
személyi jövedelemadó1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk
munkáját. Köszönjük!
Forrás: MME
Tovább olvasom

Természetvédelem

Mit jelent a fakitermelés az erdőlátogatóknak?

A Vérteserdő Zrt. közérthetően összefoglalta, mit jelent a fakitermelés.

Published

on

Amit a téli erdészeti munkákról tudni érdemes

Ha túrázás közben rönköket, friss vágásnyomokat vagy munkagépek nyomait látjuk, könnyű azt érezni: „itt valami baj történt”. Pedig a legtöbb esetben épp az ellenkezőjéről van szó. A fakitermelés látványa egyszerre, egy pillanatban mutatja meg azt a munkát, amely az erdő életében csak egy rövid szakasz – és amelynek célja, hogy az erdő meg tudjon újulni, ellenállóbb legyen, és hosszú távon is erdő maradjon. A Vérteserdő Zrt. ezért közérthetően összefoglalja, mit jelent az, amit a kiránduló ilyenkor „fakitermelésként” lát. 

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Amit biztosan érdemes tudni: a “véletlen” fakitermelés nem opció

Az erdőben a fakitermelés nem ad hoc történik. Mögötte erdőtervi, hatósági és szakmai rend áll: mikor, hol, milyen mértékben és milyen módszerrel lehet beavatkozni. A cél nem az, hogy „eltűnjön az erdő”, hanem hogy az állomány szerkezete és egészségi állapota olyan irányba mozduljon, ami az adott termőhelyen a legstabilabb jövőt adja – különösen a szélsőségesebb időjárás és az erdőket érő károk korában.

“Rönkök az út mellett” – miért pont ott?

A turista sokszor először a farakással találkozik: az út mentén vagy a rakodón, ahol a faanyag gyűlik. Ez önmagában nem jelenti azt, hogy „letarolták” az erdőt. A farönk lehet nevelő jellegű beavatkozás eredménye is, amikor a túl sűrű állományból szelektíven vesznek ki fákat, hogy a jobb állapotú, értékesebb egyedek több fényt és teret kapjanak. Lehet egészségügyi jellegű munka nyoma is, amikor károsodott vagy balesetveszélyes fákat távolítanak el. És lehet felújító jellegű beavatkozás következménye is, amikor az erdő megújulását segítik azzal, hogy a következő erdőnemzedéknek megfelelő fényt biztosítanak. A farakás látványa tehát sokféle, szakmailag eltérő beavatkozás „közös képe” – a részletek mindig a helyszín, a fafaj, a kor és a cél függvényei.

“Kopár lett az erdő” – miért tűnik mégis drasztikusnak?

A fakitermelés gyakran azért hat erősebben, mert egy időre megváltoztatja a megszokott erdőképet, és a munkafolyamatok nyomai – gallyak, készletezett faanyag, kiszállítás nyomvonalai – egyszerre, koncentráltan látszanak. Sok munka ráadásul ősszel-télen zajlik, amikor a lombozat hiánya miatt még „csupaszabbnak” tűnhet a terület, miközben ez az időszak a talaj és a megújuló növényzet szempontjából is kedvezőbb lehet. A látvány tehát átmeneti: a cél nem a „nyitva hagyás”, hanem a rendezett, tervezett megújulás.

“Ha levágták, mi lesz itt?” – a válasz sokszor: már itt van az új erdő

Sok erdőrészben az új erdő nem a semmiből indul: a lombkorona alatt gyakran már évek óta ott fejlődik a természetes újulat. Ezek a fiatal fák addig „várnak”, amíg elegendő fényt és teret kapnak. Amikor a felső szint megnyílik, az aljnövényzet és az újulat gyorsan reagálhat, és megkezdődhet egy stabilabb, vegyesebb, a termőhelyhez jobban illeszkedő állomány felépülése. Emiatt fordul elő, hogy amit a kiránduló ma nyugtalanítónak lát, az néhány év múlva már egészen más képet mutat: egy újra záródó, fiatalodó erdőt.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Kíméletesebb megoldások: lékes jellegű szálalás, hagyásfák, “ökológiai folyosók”

A fakitermelés nem egyenlő „egyben mindent” típusú beavatkozással. A Vértesben is egyre hangsúlyosabbak azok a módszerek, amelyek kisebb lékekkel, mozaikosabb beavatkozással segítik a természetes felújulást. Ilyenkor a cél az, hogy az erdő borítása nagyobb arányban megmaradjon, és a megújulás folyamatosabb legyen. A munkák során hagyásfák és hagyásfacsoportok maradnak, amelyek élőhelyet adnak, tájképi értéket is képviselnek, és segítik a biológiai sokféleséget. Emellett egyre inkább megjelenik az összefüggőbb, meghagyott sávok és kapcsolódások szemlélete is: az „ökológiai folyosók” logikája, amely az élővilág mozgását és a természetes folyamatok működését támogatja.

Miért fordul elő fenyvesekben látványosabb beavatkozás?

A kirándulók gyakran fenyőállományokban találkoznak markánsabb változásokkal. Ennek hátterében sok esetben az áll, hogy ezek között akadnak tájidegenebb, sérülékenyebb állományok, illetve olyanok is, amelyeket egészségi problémák, kiszáradás vagy más károk érintenek. Ilyenkor a szakmai cél sokszor az, hogy fokozatosan olyan erdő felé tereljük a területet, amely jobban illeszkedik a termőhelyhez, és hosszabb távon stabilabb lehet. A „látványos” szakasz ilyenkor is átmenet: a hangsúly azon van, hogy mi nő a következő évtizedekben – és hogyan tud az erdő alkalmazkodni a változó körülményekhez.

Fotó: Vérteserdő Zrt.

Ajánló: Erdőmánia podcast – beszélgetés a Vérteserdő szakembereivel

A fakitermelésről, az erdő megújulásáról és arról, hogyan érdemes értelmezni a „riasztó képeket”, részletesen és közérthetően beszélget az Erdőmánia a Vérteserdő Zrt. munkatársaival.
Ha érdekel a kulisszatitok és a miértek, itt a teljes beszélgetés: https://youtu.be/im2TZ4D_j5w

Forrás: Vérteserdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Fakitermelés és természetvédelem – valóban ellentétes fogalmak?

Az EGERERDŐ Zrt. szakemberei az Erdőmánia Podcast legutóbbi adásában a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodás alapelveit tisztázták

Published

on

Az EGERERDŐ Zrt. szakemberei az Erdőmánia Podcast legutóbbi adásában a védett erdőkben zajló erdőgazdálkodás alapelveit tisztázták – és több, gyakran felmerülő félreértésre is reagáltak.

Fotó: Egererdő Zrt.

Nem érintetlen vadonban élünk

A mai erdeink többsége korábbi intenzív emberi beavatkozások örökségét hordozza. Ezek az állományok sok esetben nem természetes szerkezetűek, ezért az ökológiai egyensúly helyreállítása és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében aktív, szakszerű beavatkozásra van szükség.

Fakitermelés ≠ erdőirtás

A szakemberek határozottan visszautasítják az erdőirtás vádját. Rámutatnak: a fakivágások célja sok esetben éppen az őshonos fafajok támogatása, az erdők szerkezetének javítása és a biodiverzitás növelése. Az erdőgazdálkodás nem a természet ellen, hanem annak hosszú távú fennmaradásáért történik.

Párbeszédre van szükség

Fontosnak tartják a társadalmi párbeszédet, ugyanakkor nehezményezik az érzelmi alapú, sokszor félrevezetett bírálatokat. Az erdő összetett ökológiai rendszer, amelynek kezelése komoly szakmai tudást igényel.

Hosszú távú felelősség

Az erdészek munkáját a fenntarthatóság vezérli. Céljuk, hogy az erdők a jövő generációi számára is megőrizzék ökológiai, gazdasági és ökoturisztikai értékeiket.

Az üzenet világos!!! Az erdész szakma nem ellensége, hanem elkötelezett őrzője a természeti értékeknek.

Forrás: Egererdő Zrt.

Tovább olvasom