Keressen minket

Tudomány

Egyre jobban nő a mezőgazdaság szerepe

A 21. század legnagyobb kihívásának egyike vélhetően az emberiség saját önellátása lesz.

A 21. század legnagyobb kihívásának egyike vélhetően az emberiség saját önellátása lesz. Ez egy olyan nagy probléma, amelyre világhatalmi státusszal rendelkező országok már évtizedekkel ezelőtt igen nagy hangsúlyt fektettek. Az 1. ábra mutatja be mindazt, ami

1. ábra: A világ népességének változása (2010-2098)[1]

a világ népességének növekedést számszerűsíti a következő évtizedekben. 2100-ra 11 milliárd főre becsülik a népesség alakulását[2].

A Föld lakossága 1980-tól napjainkig megközelítően 3 milliárd fővel gyarapodott[3]. Európa földrajzi értelemben vett lakossága megközelítően 739 millió fő, ami az évszázad végére lecsökken 646 millió főre[4]. Európa eddig is önellátó volt, ami a továbbiakban vélhetően nem fog változni. Ázsia lakosságának növekedése a 2050 utáni években stagnálni fog (5,2 milliárd fő)[5], szemben Afrikával, amelynek a népessége meredeken emelkedni fog (2100-ra 4,4 milliárd fő)[6]. Ez a nagyarányú lakosságnövekedés igen nehéz helyzetbe hozza az afrikai országok mellett az ázsiai kormányokat is. Ázsiában az éhezők száma 520 millió, Afrikában 243 millió fő jelenleg. Már most Afrika 20%-át tekinthetjük alultápláltnak[7]. A fent említett országok pénzügyileg nem stabilak és sok esetben belső konfliktusok is nehezítik a mindennapjaikat.

A művelésre alkalmas szántóterületek mérete folyamatosan csökken az emberiség növekedése miatt (utak, talajpusztítás, talaj degradáció). A mezőgazdasági területek aránya (2. ábra) a teljes szárazföldhöz képest megközelítően 37,5 %. Újabb eddig nem művelt területek bevonása a Szub-Szaharától délre, Dél-Amerikában illetve Afrikába egyes országaiban lehetséges.

2. ábra: A mezőgazdasági területek változása (%) a teljes szárazföldhöz képest[8]

 

Legfrissebb adatok alapján (3. ábra) az egy főre jutó termőterület nagysága a Földön 2015-ben már kevesebb volt mint 0,2 hektár/fő. Azaz 0,2 hektár állt rendelkezésre egy fő számára azért hogy az összes növényi és állati termék megtermelésre kerüljön. Illetve az egy főre jutó szántóterület mérete folyamatosan csökken a különféle eróziók hatására[9].

3. ábra: Egy főre jutó termőterület nagysága (ha) a Földön[10]

 

Ezáltal a Föld egyes részein az éhínség, és abból származó összes negatív hatás jelenhet meg (háborúk, népvándorlás). Egyre nagyobb problémát okoz az aszály, aminek a gyakorisága 1951 jelentősen megnövekedett amelyet hazánk is egyre jobban kezd megtapasztalni.

Az élelmiszertermelés a fent említett okok miatt egyre nagyobb jelentőséget fog kapni a 21. században, ezáltal a nagy hozzáadott értékű magyar termékekre várhatóan lesz piaci igény mint hazánkban és külföldön egyaránt.

Dr. Szilágyi Gergely

[1] https://population.un.org/wpp/

[2] http://nepesseg.com/vilag#1

[3] http://nepesseg.population.city/world/

[4] http://nepesseg.population.city/world/eu

[5] http://nepesseg.population.city/world/as

[6] http://nepesseg.population.city/world/af

[7] https://www.worldhunger.org/africa-hunger-poverty-facts-2018/

[8] https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.AGRI.ZS

[9] http://www.fao.org/3/a-i5199e.pdf

[10] https://data.worldbank.org/indicator/AG.LND.ARBL.HA.PC

Mezőgazdaság

60 évvel ezelőtt kezdődött….Veres Péter “Agrár” Kollégium

Pontosan 60 évvel ezelőtt 1962 tavaszán kezdődött meg az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskola 600 fős kollégiumának építése a debreceni Böszörményi úti Campuson. Az ország akkori egyik legmodernebb 6 emeletes kollégiuma 2 év alatt épült fel és 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit az egyetemi hallgatóság előtt. A Veres Péter Kollégium azóta a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere.

Kezdetek…

Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán található Veres Péter Kollégium megszületésének egyik legfontosabb eseménye a hazai agrárfelsőoktatásban 1952. évben megindult decentralizációs folyamatok, melynek következtében a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 9. számú törvényerejű rendelete alapján határozott a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről. A létesülő akadémia helyszínének megválasztására Halász Péter földművelésügyiminiszter helyettes vezetésével bizottság jött létre, amely határozott abban, hogy az akadémia Pallagon, a valamikor Pallagi Gazdasági Akadémia Campusán vagy a Mezőgazdasági Technikum Debrecen, Böszörményi út 104. szám (ma: 138. szám) alatti épületben kezdje meg a működését. Pallag mellett szólt a hagyomány és a már rendelkezésre álló épületi infrastruktúra. A Böszörményi úti elhelyezés mellett szólt a város, a két debreceni egyetem (KLTE, DOTE) közelsége, a rendelkezésre álló korszerű bővíthető épület illetve a tangazdaság jobb fejlesztési kilátásai. A bizottság a Böszörményi úti elhelyezés mellett döntött, így 1953. szeptember 1-én 13 oktatóval és 209 hallgatóval a ma már ikonikussá vált helyszínen megkezdte működését a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia (DMA)1.

1. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia Böszörményi úti épülete, 1953. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK, archívum

Már az első tanévtől (1953/1954-es tanév) fogva nagy gondot okozott az akadémiának a hallgatóság elhelyezése. Ezen probléma orvoslására Erdei Ferenc, akkori földművelésügyi miniszter kérésére, Péter János, református püspök2, egy évre az akadémiának engedte át az ősi Református Kollégium3 első udvarából nyíló helyiségeket, ahol lehetőség nyílott az első évben felvett 209 diák elhelyezésére. Az akadémia részéről a hallgatóság elhelyezésére a terv az volt, hogy a következő tanévre felépül az intézmény saját diákotthona. Sajnos erre nem nyílt lehetőség, így az akadémia alternatív megoldásként az első tanév alatt megszerezte Debrecenben a Béke útja (ma: Szent Anna utca) 9. szám alatt lévő épületet, melynek átépítésével (1 millió forint költségen) lehetőség lett a következő évi hallgatói létszámnövekedés befogadására.

2. Péter János, református püspök. Forrás: wikipedia.hu

3.Debreceni Református Kollégium.  Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár – OSZK                

A Debreceni Mezőgazdasági Akadémián a hallgatók elhelyezése még hosszú éveken keresztül -több mint 10 évig – nehézséget jelentett, az intézmény számára az egyik leginkább megoldástért kiáltó problémává vált. Az intézmény vezetősége Bencsik István4 igazgató vezényletével már az első tanévtől a Földművelésügyi Minisztérium részére folyamatosan jelezte a saját diákotthon iránti égető szükségletet, viszont az anyagi források biztosítására illetve az építkezés megkezdésére egészen 1962-ig várni kellett.

4. Dr. Bencsik István igazgató (1953-1962), rektor (1962-1965), rektorhelyettes (1965-1968), rektor (1968-1970). Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívum

1959. október 16.-án a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülésén Bencsik István debreceni akadémiai igazgató felvetette az agrármérnökképzésben tapasztalt mennyiségi hiányosságokból eredő problémákat illetve nehézségeket és a tanács segítségét kérte, elsősorban a képzés beruházási kereteinek megemelése érdekében. Tevékenysége nem volt eredménytelen, ugyanis rövid időn belül az Országos Tervhivatal erre a célra 280 millió forintot különített el, amiből az agrárfelsőoktatási intézmények közül a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 58 millió forintot kapott. Később, ezen beruházási összegkeret 75 millió forintra emelkedett a szükséges módisítások miatt, melyet 1964. április 1-én hagyott jóvá dr. Soós Gábor FM osztályvezető.

A Debreceni Mezőgazdasági Akadémia 1959 végén kapta meg az engedélyt az 58 millió Ft-os keretre való beruházási programtervezet elkészítésére.  A program 1960. április 27.-re készült el, mely többek között magába foglalta a 2db 3 emeletes egyenként 300 diákot befogadó diákotthon felépítését. 1960 júliusában a DMA (Debreceni Mezőgazdasági Akadémia) által az FM részére felterjesztett program bizonyos változtatásokkal, de elfogadásra került, így zöld utat kapott az akadémia területén az új diákotthon felépítése, melyhez az ÉM Debreceni Tervező Vállalattól 1960 évvégére meg is érkezett a tanulmányterv. A tanulmányterv megvitatását követően újabb módosítások következtek, melynek értelmében nem 2db 300 fős diákotthon, hanem 1 db hatemeletes 600 fős diákotthon kerül megépítésére konyhával és étteremmel együtt.

Főiskolai rang, megkezdődik a várva-várt építkezés

Az 1962/1963-as tanév kiemelt jelentőséggel bírt a debreceni agrárfelsőoktatás történetében, ugyanis nemcsak komoly beruházások veszik kezdetét a Böszörményi úti Campuson, hanem a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelete alapján az akadémiák egyetemi jellegű főiskolákként működnek tovább, így 1962. szeptember 16.-tól az akadémia Debreceni Agrártudományi Főiskolaként (DATF)5 folytatja munkáját. Az egyetemi jellegű főiskola első rektora Bencsik István egyetemi tanár lett5.

5. Rektori lánc. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963

1962. május 2.-án megindult a várva várt 600 fős diákotthon építése a Böszörményi úton. Az épület tervezését Mikolás Tibor főmérnök és Vellay István építészmérnök végezte, míg az építésvezetői feladatokat Balla Alajos látta el.

A következő korabeli fotókon a diákotthon építésének munkálatai figyelhetőek meg:

A Debreceni Agrártudományi Főiskola nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az újonnan épülő diákotthont minél előbb birtokukba vehessék a hallgatók. Végül 1964 szeptemberében nyitotta meg kapuit a diákság előtt. Ebben az időszakban a diákotthon mellett felépült a Böszörményi úti Campus 32 lakásos tanári társasháza6 (ma: Arany Sándor Diákapartman) illetve elkészült a főépülethez hozzá épített új tanügyi épület is7.

6. DATF 32 lakásos tanári lakóháza. Forrás: Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963

7. A Debreceni Agrártudományi Főiskola új tanügyi épülete. Forrás: Debreceni Egyetem MÉK archívumAz elkészült új kollégium ünnepélyes átvétele

Az új épületek – köztük a 600 fős diákotthon – ünnepélyes átvétele 1964. november 10.-én történt az új tanügyi épület impozáns díszudvarán (aula). Az új épületeket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter és Kilián József építésügyiminiszter-helyettes adta át, melyet a főiskola nevében Dr. Bencsik István rektor vett át8.

8. Bencsik István rektor átveszi az új diákotthon kulcsát

Az újonnan átadott diákotthonban az első feladat annak szervezeti megteremtése volt. A főiskola diákotthona kezdettől fogva diákönkormányzat alapján működött. Az önkormányzatot a diáktanács valósította meg, melynek vezetését elnök illetve helyettese látta el. A diáktanács tagja volt az összes szobafőnök. A diákotthon nevelési feladatait nevelőtanárok látták el (3 tanulócsoport, ½ évfolyam egy nevelőtanár). A diákotthonban 4 fő elhelyezésére alkalmas egységeket alakítottak ki, külön háló- és tanulószobával illetve előtérrel. A diákotthon abban az időben figyelembe véve az akkori beiskolázási adatokat (100-120 fő/évfolyam) akár a teljes létszám befogadására alkalmas volt. Indokolt esetben a debreceni lakosok is helyet kaptak a diákotthonban, illetve levelező hallgatók számára is szállást tudott biztosítani.

A diákotthont a megalapításától kezdve a folyamatos fejlődés, a professzionális munka jellemezte mind az ifjúsági-, kulturális-, és tudományos élet terén, melynek eredményeképpen 1967 évvégén a diákotthon kollégiumi kitüntető címet kapott9.

9. Hajdú-Bihari Napló, Kollégiumi címet kapott a Debreceni Agrártudományi Főiskola diákotthona. Forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1967-12-02 / 285. szám, Diákotthon-Kollégium

A kollégiumi élet fokozatosan fellendült, szinte minden hallgatói programnak a kollégium adott helyet. Népszerűek voltak a kollégiumi napok, a különböző klubestek, a stúdió (kollégiumi rádió) műsorai, a szakmai-, a művészeti-, a fotó-, és a zenei körök, a természetjárók köre illetve a kulturális előadások, melyeket írók, művészek, nagy műveltségű meghívott szaktekintélyek tartottak10. A kollégium biztosította egyben a szakmai továbbfejlődés lehetőségét, másrészt a szocializálódás színtereként is szolgált, családi közösséget teremtett, éltre szóló barátságokat alkotott, amellett hogy segítette az értelmiségi létre való felkészülést. Ezen időszak teremtette meg azokat az erős alapokat, melyekre építve mind a mai napig képes a Veres Péter Kollégium kimagasló minőségben szervezni az ifjúsági-, szakmai-, és kultúrális életet a hallgatóság számára.

10. Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

10, Kollégiumi napok. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

Veres Péter nevének felvétele

Az akkor már Debreceni Agrártudományi Egyetem (1970-től a főiskola egyetemi rangban folytatja munkáját) kollégiuma 1975-ben vette fel Veres Péter nevét11. Dr. Sziki Gusztáv, egyetemi tanár, akkori dékán a következőképpen fogalmazta meg a névválasztást az archív feljegyzések szerint:

Veres Péter embereszménye, a munkáját szenvedélyesen szerető, emellett teljességre is törekvő, szuverén gondolkodású, közösségi ember volt.” ….”Veres Péter ugyan nem volt tudós művelője a mezőgazdasági tudománynak, mégis rá esett a választásunk, mert élete és műveinek szelleme olyan eszményt példáz, amit ifjúságunk előtt felmutatni, ébren tartani és követni több mint érdemes”

11. Veres Péter szoboravató a kollégium épülete előtt (Dr. Mirkó Lajos beszédet mond). Forrás: 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés (szerk.: Dr. Kovács Istvánné), 2018

A Veres Péter Kollégium szakmai munkájának elismeréseképpen több alkalommal is elnyerte a Kiváló Kollégium címet12.

12. Kiváló Kollégium. Forrás: Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

A kollégiumi élet színvonalához nagyban hozzájárult az épülettel szoros egységet képező étterem és a színházterem (1966-ban épült). A kollégium elhelyezkedése ugyancsak támogatta és támogatja mind a mai napig a kollégiumi mindennapokat a tanügyi épületek, a sportpályák és a tangazdaságok közelségével.

Veres Péter Kollégium, mint az integrált Debreceni Egyetem része

A DATE Veres Péter Kollégium 2000-ben a létrejött Debreceni Egyetem részévé vált, majd 2014-ben a kollégiumi rendszer átszervezésével a DE Egyetemi Kollégiumi Igazgatóságához került. Aktuálisan a kollégiumba a Debreceni Egyetem bármely karáról jelentkezhetnek fiatalok, viszont elhelyezkedéséből adódóan, főként a Böszörményi úti „Agrár” Campuson működő két kar (MÉK és GTK) hallgatói lakják.  A Veres Péter kollégium a hallgatói számára az otthont és a zavartalan tanulás feltételeit teremti meg, ezen túl kiváló lehetőséget biztosít a művelődéshez, a sportoláshoz, és a szabadidő tartalmas és kulturált eltöltéséhez, mindamellett, hogy ápolja és fejleszti a több mint fél évszázados megörökölt hagyományokat.

A Veres Péter Kollégium idén ünnepli 58. születésnapját. Az elmúlt több mint fél évszázad egyik legnagyobb eredménye, hogy a kollégium a debreceni agráros hallgatók otthonává vált, akik szerettek és szeretnek a falai között élni, akik számára a kollégium életforma, életminőség, kulturális tér, az egyetemi oktatás melletti önképzés, műhely munka színtere. A kollégiumban minden a mai napig őrzik a hagyományokat, fáradoznak a régi hírnév megtartásában, igyekeznek az agráros tudat, és az összetartozás lángjának megőrzésére.

Veres Péter Kollégium jelene

Dr. Csiszár Imre a Debreceni Egyetem Egyetemi Kollégiumi Igazgatóság Igazgatója érdeklődésemre elmondta, hogy 2011 és 2021 között több lépésben a Debreceni Egyetem saját forrásából a kollégium teljes egészében, kívülről-belülről megújult, modern, a kor igényeinek megfelelő körülményeket biztosít. Ennek keretében valamennyi külső és belső nyílászáró kicserélésre került korszerű, kiváló hőszigetelést és zajvédelmet kapott az épület. A kollégium minden helyiségben megtörtént a padlóburkolat cseréje könnyen tisztítható járólapra. Ez a fejlesztés valódi minőségi ugrást jelentett a bentlakók számára, ugyanis megszűnt a korábban itt lakott kollégisták számára emlékezetes jellegzetes szag, amelyet a kollégium építésekor lerakott linóleumpadló okozott. Természetesen sor került az elmúlt időszakban valamennyi szoba, konyha, folyosó, lépcsőház falburkolatának cseréjére, illetve a helyiségek teljes kifestésére is. Több emeleten megtörtént a bútorzat cseréje, a konyhákba is új berendezési tárgyak kerültek. Rendkívül fontos volt a kollégium életében a már elhasználódott gépészeti berendezéseinek, vezetékeinek felújítása, cseréje. Ennek keretében teljes egészében kicserélték az épület elektromos hálózatát, a víz- és szennyvízvezetékeket. Hosszú éveken át ugyanis komoly gondot jelentett, hogy az épületen belül levezetett esővíz a csatornák rosszabb állapota miatt nagyobb esőzéseknél jelentős beázásokat okozott. Így nagyon fontos lépés volt ezen csatornák cseréje – mesélte Dr. Csiszár Imre.

Igazgató Úr örömmel újságolta, hogy az elmúlt években lezajlott felújítási program keretében jelentősen javultak az épület energetikai mutatói is. A hőszigetelésen kívül beépítettek egy napkollektoros rendszert is, amely jelentős mértékben hozzájárul a használati-melegvíz termeléshez, a nyári hónapokban teljes egészében biztosítja is azt. A felújítás során ezen kívül a kollégium folyosóin, lépcsőházaiban mozgásérzékelőkkel vezérelt világítást építettek ki, amely szintén jelentős energia-megtakarítással jár. Így ma a Debreceni Egyetem kollégiumai közül a legkisebb „ökolábnyommal” rendelkező épület12.

13. .Megújult Veres Péter Kollégium, Debrecen. (Forrás: dehir.hu)

A kollégium környezetére annak megépítése óta kifejezett figyelmet fordít mind az egyetem, mind az ott élő kollégisták. Igen örömteli a Veres Péter Kollégium életére nézve, hogy megújulhatott a kollégium főbejárata, főlépcsője és a kollégium előtti tér is. Az itt kialakított pihenőpadokon azóta is szívesen időznek a kollégisták, a rendezvények (pl. a főzőversenyek) lebonyolítását pedig új infrastruktúra segíti.

A kollégium több mint 60 évvel ezelőtt történt megtervezése során is kiemelt figyelmet fordítottak a hallgatók igényeinek a lehető legnagyobb mértékű kielégítésére, nincs ez ma sem másként. A múlt tanévtől kezdve megindult a saját vizesblokkal rendelkező szobák kialakítása a kollégium egy részén. Az első három szobát már birtokba is vehették a hallgatók!

Összefoglalva a jelenkori aktualitásokat nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy a Debreceni Egyetem „Agrár” Campusának 58. születésnapját ünneplő Veres Péter Kollégiuma minden szempontból megszépülve, a hallgatói igényeket maximálisan figyelembe véve várja a beköltöző fiatalokat idén szeptemberében is!

Írta: Fekete István, Debreceni Egyetem MÉK

Felhasznált irodalom:

Bencsik István: A Debreceni Agrártudományi Főiskola 10 éve 1953-1963, Budapest, 1969

Komoróczy György: A debreceni agrárfelsőoktatás 100 éve, Budapest, 1968

Kovács Istvánné (szerk): 150 éves a debreceni felsőfokú agrárképzés, Debrecen, 2018

Emlékkönyv a Veres Péter Kollégium 45 éves évfordulója alkalmából, 1964-2009, 2009

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Debreceni agrárkutató sikere a FIBOK-on

A Debreceni Egyetem agrárkarának kutatója nyerte az idei előadói díjat a Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája Növénybiotechnológia szekciójában. Hidvégi Norbert, a MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársa a burgonya ultrahangos kezelésének hatásáról szóló kutatási eredményeit mutatta be.

Fotó: Debreceni Egyetem

Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának címere (Ábra: Debreceni Egyetem)

A Fiatal Biotechnológusok Országos Konferenciája (FIBOK) évente biztosít lehetőséget hazai kutatóknak, PhD-, valamint MSc-hallgatóknak eredményeik ismertetésére, tudományos, illetve szakmai kapcsolataik építésére. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idei szakmai rendezvényén hat szekcióban – állati-, növényi-, mikrobiális-, élelmiszer- és orvosbiotechnológia, valamint bioinformatika területén tevékenykedő szakemberek -számoltak be kutatásaikról.

Hidvégi Norbert, a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ (AGBK) kutatója azt vizsgálja, hogy az in vitro mikroszaporított növény fejlődése során, illetve a burgonya génátírásában milyen változásokat okoznak a különböző típusú ultrahangkezelések.

A növények szövettenyésztéses szaporításakor fellépő növekedési és fejlődési folyamatok megismeréséhez elengedhetetlen a laboratóriumi körülmények között termesztett növények fejlődése mögött álló molekuláris változások megismerése – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Hidvégi Norbert.

Az AGBK tudományos segédmunkatársa a konferencián a növekedési, fejlődési állapotok génátírási mintázatát mutatta be.

Hidvégi Norbert, a MÉK Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársa. (Fotó: Debreceni Egyetem)

A különböző ultrahangos kezelésekkel befolyásolni tudjuk a növények növekedését és fejlődését. Kutatásainkban arra kerestük a választ, milyen molekuláris mechanizmusok állnak egyebek mellett a fiziológiai változások mögött, illetve ezeket hogyan tudjuk felhasználni a növényi fejlődés serkentésére – tette hozzá kutató.

Dobránszki Judit, az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ vezetője kiemelte: a módszer nem csak laboratóriumban, de szántóföldi körülmények között is alkalmazható.

A konferencián bemutatott molekuláris folyamatok felkutatása és megértése lehetővé teszi, hogy a különböző fizikai kezelések, mint az ultrahang növekedést serkentő hatását kiaknázzuk, illetve azt célzottan, tudatosan tudjuk alkalmazni. Ezeket az alapkutatási eredményeket be tudjuk építeni különböző növényszaporítási és -nevelési technológiákba, hatékonyabbá téve azokat – fejtette ki Dobránszki Judit.

A központvezető hangsúlyozta: a módszer már a közeljövőben lehetővé teszi új környezetkímélő technológiák kifejlesztését és alkalmazását.

Forrás: Debreceni Egyetem

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Világhírű izraeli tudósok új könyvet írtak a növények és állatok domesztikációjáról- GALÉRIÁVAL

Új kiadvány jelent meg Izraelben a mezőgazdaság kialakulásáról

A Közel-Keleten,10 500 éve lezajlott mezőgazdasági forradalom – beleértve a növények és állatok háziasítását  – véget vetett az emberek több millió éves vadászó-gyűjtögető életmódjának. Ez a neolitikus átalakulás új közösségek kialakulásához vezetett, amelyek búzát, árpát, borsót, lencsét, csicseriborsót termeltek, és számos állatot háziasítottak, beleértve a kecskéket, juhokat, szarvasmarhákat és sertéseket.

Új kiadvány jelent meg Izraelben a mezőgazdaság kialakulásáról. (Fotó: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News)

Prof. Dr. Shahal Abbo, a könyv egyik szerzője. Vezető kutató a Héber Egyetem Robert H. Smith Karán Rehovotben. Nemzetközi szaktekintély a hüvelyesnövények témakörében. (Fotó: plantscience.agri.huji.ac.il)

Mindezek a növények és állatok még mindig jelentős szerepet játszanak a mai globális gazdaságban és táplálkozásban.  Ez a mezőgazdasági forradalom ösztönözte az első városközpontok további fejlődését is.  Ez a kötet az ókori közel-kelet növények háziasításának eredetét, valamint az élelmiszertermelő társadalmakra jellemző, új ember-természet kapcsolat különböző aspektusait vizsgálja.  Bemutatja, hogy a növények gyors, földrajzilag lokalizált, tudásalapú háziasítása, milyen emberi kezdeményezés volt, amely végül hozzájárult a nyugati civilizációk és a modern emberi társadalmak kialakulásához.

A könyv részletesen bemutatja a Termékeny Félhold területén őshonos gabonafélék, hüvelyesek mellett, a különböző Közel-Keleten őshonos gyümölcsfák (olajbogyó, szőlő, datolya, füge, gránátalma) valamint négy állatfaj (kecske, juh, szarvasmarha, sertés) domesztikációját. A szerzők a tudományos eredményeiket régészeti ásatásokon szerzett adatokkal is alátámasztották.

Ábra: HUJI

A könyv bárki számára ajánlott. A közérthetően megfogalmazott szakkönyv, számos olyan kérdést válaszol meg, amely a mai napig vita tárgya tudósok körében. Eredményeik felhasználhatóak a növénytermesztésben és állattenyésztésben. Egyetemisták, valamint diákok is hasznát vehetik tanulmányaik során. A 21. századi növénynemesítés és állatnemesítés alapját képezi a most megszületett publikáció. A Növények háziasítása és a mezőgazdaság eredete az ókori Közel-Keleten – című könyv 15 fejezetből áll. A tudományos mű a Cambridge University Press gondozásában jelent meg Egyesült Királyságban. A könyv innen rendelhető meg.

***

Prof. Dr. Avi Gopher, az izraeli Tel Aviv Egyetem régésze. (Fotó: Wikipédia)

Shahal Abbo agronómus és növénygenetikus a Jeruzsálemi Héber Egyetemen dolgozik, Izraelben.  A mediterrán mezőgazdasági ökoszisztémákon belüli gabonafélék és hüvelyesek, mind háziasított, mind vadon élő gabonafélék összehasonlító tanulmányozása során számos új gyakorlati és fogalmi eszközt fejlesztett ki a növények háziasításával és a termésfejlődéssel kapcsolatban.

Avi Gopher az izraeli Tel Aviv Egyetem régésze.  Kutatásokat végzett az idő – tér szisztematika – sorozatelemzések terén, rekonstruálva a neolitikus kulturális elemek terjedésének kronológiáját és ütemét a közel – keleti kora neolitikum interakciós szférájában.  Gopher a közel-keleti növények háziasításával foglalkozó kutatócsoport tagja, és a régészeti szempontokra összpontosít.

 

Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely

***

A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.

 

 

Tovább olvasom