További információk e témában a Vetőmag-forgalmazás 2023.07.01. – 2024.06.30. című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 1. szám.
Forrás: AKI
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Innovációs Központja Innovázió 1.0 néven hallgatói online innovációs ötletversenyt szervezett az Egyetem hallgatói részére, melynek keretein belül a döntősök komplex, szakmai fekészítő mentorprogramon vettek részt, valamint kommunikációs és vállalati ismeretekkel is gazdagodtak. A verseny célja, hogy az Egyetem innovatív szemléletű hallgatóit, tehetségeit, valamint azok innovációs ötleteit és igényeit feltérképezze, megismerje és az ötletek továbbfejlesztését szakmailag és anyagilag támogassa.
Mint azt Prof. Dr. Gyuricza Csaba mb. rektor hangsúlyozta, „a felsőoktatási intézmény kiemelt feladatának tekinti az itt keletkező kutatás-fejlesztési eredményeket, valamint azt, hogy ezeket ne csak publikáljuk, hanem biztosítsuk azok piaci hasznosítását, a tudás- és technológiatranszfert is, egyszóval a végtermék profitorientált legyen”.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Egyetemi ÖKO” projektjéből finanszírozott versenyre összesen mintegy 40 hallgató, illetve csapat jelentkezett, melynek döntőjében hét projektet mutattak be az ötletgazdák. Az online térben megrendezésre kerülő megmérettetés szakmai zsűrijének elnöke, Prof. Dr. Gyuricza Csaba mellett Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, valamint a vállalati szférát erősítő Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója és Reng Zoltán, a Hungrana Kft. vezérigazgatója is képviseltette magát.
Gyuris Rita, Plantprotecting elnevezésű nyertes pályamunkája olyan problémára jelent egyedülálló megoldást, amelynek keretein belül a social media Instagram felületén kaphatnak pontos, szakszerű választ növényvédelmi problémákra a gazdálkodók, hobbykertészek és érdeklődők.
A szakmai zsűri értékelése szerint a második legjobb projekt Miskolczi Dániel mobil automata öntözőrendszere volt, amelyet precíziós öntözésre és tápoldatozásra is lehet alkalmazni.
A fiatal tehetség projektjével nemcsak a második helyezést, hanem a Vitafort Zrt. különdíját is elnyerte, melynek eredményeként a Zrt. szakmai és anyagi támogatásáról is biztosította az innovátort.
A bronzérmet Fodor Szabina Coach Pro alkalmazása érdemelte ki, amely egy személyre szabott mozgástanácsadói applikáció. Azon családok számára találja meg a hozzájuk legközelebb eső professzionális szakembert, gyógytornászt vagy mozgásfejlesztő terapeutát, ahol a gyerek(ek) valamely motoros képességekbeli problémával küzd(enek).
Az Innovázió 1.0 dobogós helyezettjei nagyértékű pénznyereménnyel gazdagodtak, amelyet projektjeik fejlesztésére fordíthatnak. Az első helyezett 500 000 Ft, a második helyezett 400 000 Ft, a harmadik helyezett 300 000 Ft nyereményben részesült.
A zsűri további különdíjakat is kiosztott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium különdíját a FEFAR három hallgatóból álló csapata nyerhetette el. A FEFAR egy mozaikszó, amely fotóból előállított felületanalitikai rendszert takar. A Hungrana Kft. különdíját Pintér Levente Elemér precíziós kalkulátora nyerte, amely segíti a megalapozott döntéshozatalt a precíziós gépek és eszközök beszerzése előtt. Minden különdíj esetében a zsűri szakmai támogatásáról biztosította a különdíjban részesített projektek ötletgazdáit, amelyhez 150 000 Ft anyagi támogatás is társult minden különdíjas esetében.
Az Innovázió 1.0 Hallgatói Innovációs Ötletverseny színvonalas, a hallgatókat felkaroló és támogató kezdeményezésként született meg, amelynek, a nagy sikerre való tekintettel, a közeljövőben lesz folytatása.
A döntős projektetkről bővebben itt olvashat, az Innovázió 1.0 döntője itt nézhető vissza.
A dobogósok és a különdíjasok a Budai Campus, a gödöllői Szent István Campus, valamint a Kaposvári Campus hallgatói közül kerültek ki.
Forrás: MATE
Kukoricahibridet 25 392 hektáron szaporítottak 2023-ban, ami 10 százalékos területcsökkenést mutatott az előző időszakhoz mérten. Fémzárolásra 116,4 ezer tonna került 354 fajta felhasználásával. A kukorica vetésterülete 2024-ben 795 ezer hektár volt, ehhez 21 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva 16,7 ezer tonna körüli fémzárolt vetőmag szükséges. A fémzárolt volumen közel egyhatoda fedezte a hazai kukoricavetőmag-szükségletet. 1 tonna hibrid kukoricáért átlagosan 2580 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2024 tavaszán, 6 százalékkal kevesebbet, mit egy évvel korábban 2024 tavaszán 19,7 ezer tonna hibrid vetőmag került a gazdákhoz árunövény-alapanyagként a jelentések alapján. Kukorica-vetőmagot a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyében állítottak elő.
Napraforgóhibridet 2136 hektáron állítottak elő 2023-ban, 15,5 százalékkal kisebb területen, mint 2022-ben. A teljes terület kétharmada a dél-dunántúli régióban található. A szaporítások alkalmával 24 fajtát használtak fel az előállítók, ezen belül pedig a fajták legnagyobb arányban I. szaporítási fokkal rendelkeztek, nem érte el az 5 hektárt sem az elit, sem a szuperelit fokozat. Az alkalmazott fajták közül 5 államilag minősített volt. 2909 tonna vetőmag lett a szezonban előállítva, fémzárolásra pedig 6229 tonna került. 2024 tavaszán 680 ezer hektáron vetettek napraforgót, az egy évvel korábbi vetésterülethez viszonyítva 5 százalékkal csökkent a terület nagysága. A szezonban előállított vetőmag nagyjából a felét, míg a fémzárolt mennyiség teljes mértékben biztosította a 2024-es évi napraforgó-vetőmag igényt, amennyiben 8 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolunk. A beérkezett adatok alapján 2119 tonna hibrid napraforgót értékesítettek a termelők részére. Egy tonna napraforgóhibrid értékesítési átlagára 8659 ezer forint volt tonnánként 2024-ben, ami 12 százalékos növekedést jelentett az előző évi időszakhoz viszonyítva.
Őszi káposztarepce hibridet 2023-ban 220 hektár szaporítóterületen állítottak elő. Fémzárolásra 3451 tonna alapanyag került. 2023 őszén 137,6 ezer hektáron termesztettek őszi káposztarepcét, amelynek alapanyag-szükséglete megközelítőleg 415 tonna fémzárolt vetőmag (3 kilogramm/hektár vetőmagnormával számolva) volt. Az ezen felül maradó vetőmagtételek az export árualapját képezték. Az éves forgalmazott mennyiség 255 tonnát tett ki a beérkezett adatok alapján. Egy tonna őszi káposztarepce-hibridért átlagosan 12 590 ezer forintot fizettek a végfelhasználók 2023 őszén, nagyságrendileg ugyanannyit, mint egy évvel korábban.
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása
Csaknem 30 milliárd forintos keretösszeggel folytatódik a Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető hozzátette, pályázni a jövő év első felétől lehet majd, a fejlesztésekhez elnyerhető forrás pedig akár a 10 millió forintot is elérheti, a 85%-os támogatási intenzitás mellett.
Sok vidéki család folytat vagy kezdett bele az elmúlt években egyfajta jövedelem-kiegészítésként a mezőgazdasági termelésbe. Kiemelten számukra lehet hasznos segítség a mezőgazdasági kisüzemek megerősítését célzó, európai uniós társfinanszírozással megvalósuló 29,4 milliárd forint keretösszegű új pályázati felhívás meghirdetése. A KAP Stratégiai Terv keretén belül megvalósuló kezdeményezés célja olyan kisléptékű fejlesztések támogatása, melyek megvalósulásával növekszik a legkisebb gazdaságok jövedelemtermő képessége, sőt akár a főállású árutermelő gazdálkodást is reális célként tűzhetik maguk elé. A felhívás lehetőséget biztosít az állattartáshoz, kertészethez, szántóföldi növények tárolásához és a mezőgazdasági termékek feldolgozásához kapcsolódó épületek, létesítmények építésére, bővítésére, fejlesztésére, vagy éppen az e tevékenységekhez kapcsolódó fontosabb gépek, eszközök beszerzésére. A gyakorlatból néhány példával illusztrálva, a jövőbeni nyertesek így támogatott módon építhetnek tojótyúk istállót, vásárolhatnak az állatok tartásához és takarmányozásához fontos eszközöket, szerezhetnek be a kertészeti tevékenységhez kapcsolódó kistraktort vagy munkagépet, de lehetőségük van ültetvényt telepíteni vagy éppen a zöldség-gyümölcs feldolgozásából származó élelmiszer előállításához szükséges eszközöket munkába állítani.
A felhívás keretében az nyújthat be támogatási kérelmet, akinek már van termelési tevékenysége, de még nem éri el a legkisebb mezőgazdasági termelői üzemméretet. Ez azt jelenti, hogy 5.000 EUR standard termelési értéknél nagyobb, de 10.000 EUR standard termelési értéknél kisebb üzemmel rendelkezik. Gyakorlati példákon keresztül megvilágítva, például egy 2 hektáros almaültetvény kb. 7.700, 0,6 hektár területen ültetett burgonya kb. 5.800, 2 darab tejhasznú tehén 5.500, 30 darab anyakecske 5.200, 60 méhcsalád pedig hozzávetőlegesen 5.700 EUR STÉ-nek felel meg. Növénytermesztéshez kapcsolódó üzemméret számításnál a tavaszi benyújtási szakaszokban a 2024. évi Egységes Kérelem adatai kerülnek figyelembe vételre, míg állattartás esetén a támogatási kérelem benyújtási hónapját megelőző 12 hónap állatállomány-nyilvántartása szerinti állatállomány az üzemméret számítás alapja. A gazdaság meglévő üzemméretének megállapításához segítséget nyújt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara honlapján működő STÉ-kalkulátor.
A támogatási kérelem benyújtásának további feltétele, a mezőgazdasági tevékenységnek a kérelem benyújtását legalább 180 nappal megelőző megkezdése. További fontos tudnivaló, hogy egy megvalósítási helyhez csak egy kérelem kapcsolódhat, illetve egy őstermelők családi gazdasága tekintetében csak egy tag lehet támogatott.
A támogatási kérelmek benyújtására 2025. március 5-től nyílik lehetőség. A felhívás részletei és minden kapcsolódó dokumentum a kap.gov.hu oldalon lesznek majd elérhetőek.
Forrás: AM
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak Bács-Kiskun vármegyében.
Több mint hatvanezer jelöletlen tojást találtak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bevetési Igazgatóságának pénzügyőrei egy szlovák furgonban Bács-Kiskun vármegyében.
A pénzügyőrök egy szlovák furgont tereltek le az M5-ös sztrádáról, a kisteherautó puszta ránézésre is túlsúllyal közlekedett – ezért egyenesen a mérlegre kísérték. A vizuális kontroll gyanúját a mérőeszköz is igazolta: a jármű a megengedett hét tonna helyett több mint nyolc tonnát nyomott. Az is kiderült, hogy nem a pluszsúly az egyetlen probléma: a sofőr a raktérben lévő tizenkét raklapnyi tojáshoz semmilyen fuvarokmányt, de még EKÁER bejelentést sem tudott felmutatni. Az ismeretlen eredetű élelmiszerek miatt értesítették a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal szakembereit, akik megállapították, hogy a tojások jelöletlenek, így nem kerülhettek volna forgalomba, ezért azonnal elrendelték azok megsemmisítését.
Az egyenruhások a túlsúly miatt közigazgatási hatósági eljárást indítottak, és 260 ezer forint bírságot szabtak ki. Az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a magyarországi feladónak kell majd felelnie.
Felhívjuk a fuvarozók figyelmét, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben foglalt (egyes) szabályok betartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal is jogosult ellenőrizni, melynek értelmében a jogszabályhoz tartozó bírságrendelet alapján pénzbírságot szabhat ki.
Fontos! Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) működésével összefüggésben az 51/ 2014. (XII.31) NGM rendelet határozza meg a bejelentéskötelezett élelmiszerek körét, amellyel kapcsolatban érdemes folyamatosan tájékozódni. Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKÁER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
Forrás: NAV