Keressen minket

Mezőgazdaság

Innovatív kutatások a házigalamb-tenyésztésben a Debreceni Egyetem agrárkarán

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Debreceni Egyetem: A hazai házigalamb-tenyésztés fejlesztése a célja a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központjában folyó széleskörű vizsgálatoknak. A genetikai és genomikai kutatások a precíziós technológiák bevezetését és a különleges hústermékek fejlesztését is támogatják.

A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják. (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere. (Ábra: DE)

Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit.

Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. Ez a munka most egy multidiszciplináris munkacsoport megszervezésével és egyes kutatási irányok programszintű egyesítésével tovább folytatódik és kiszélesedik – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kusza Szilvia a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.

Kép: Debreceni Egyetem

A vizsgálatok egymással párhuzamosan több irányban zajlanak. A kutatások célja egyebek mellett a közép-európai régió galambtenyésztési múltjának feltárása is.

A munkacsoport célkitűzései a genetikai és genomikai vizsgálatokon túl a magyarországi és a közép-európai házigalamb-populációk és -fajták genetikai sokféleségének és szerkezetének, valamint filogenetikai kapcsolatainak feltárása – hangsúlyozta Bagi Zoltán tudományos munkatárs, a kutatás másik szakmai vezetője.

Kép: Debreceni Egyetem

Bagi Zoltán hozzátette: kutatásaik során kiemelten fontosnak tartják a különböző hústermeléssel összefüggő genetikai polimorfizmusok vizsgálatát. A céljuk a legkorszerűbb vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy más állatfajokhoz hasonlóan, a házigalambnál is alkalmazhatóak legyenek a precíziós technológiák, ezzel segítve a gazdálkodókat és a fenntarthatóságot.

A házigalamb élelmiszerként manapság egyre népszerűbb. A pecsenyegalambok húsa rendkívül finom rostú, ezért könnyen emészthető, valamint fehérjében is gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnően beilleszthető a betegek és a diétázók étrendjébe. Az alternatív és újabb fehérjeforrások, valamint a különleges minőségű hústermékek iránt megnövekedett piaci igények miatt kijelenthetjük, hogy nagy lehetőségei vannak a húsgalamb ágazatnak – fejtette ki a tudományos munkatárs.

A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

AGRÁRMINISZTÉRIUM: Öt és félmilliárd az anyajuhtartóknak

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több, mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Abrakolnak Békés vármegyében, Zsadányban, a Turbucz-család tanyáján. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

Az államtitkár arra emlékeztetett, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitika meghatározó és Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bíró támogatási konstrukció a termeléshez kötött támogatások rendszere. 2022. év végén 4,5 milliárd forintot már előleg formájában kifizettek a juhágazat számára, a napokban pedig több, mint 7.000 állattartó részére érkezik csaknem 5,5 milliárd forint támogatás.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Az Agrárminisztérium ismét felhívja az érintettek figyelmét, hogy a termeléshez kötött támogatások összetett szabályrendszerét foglalja össze a minisztérium és az Agrárkamara közös kiadványa „Termeléshez kötött támogatások” címmel, ami az általános információk mellett sorra veszi a növénytermesztéshez, illetve az állattenyésztéshez tartozó termeléshez kötött támogatásokat is. A kiadvány elérhető a tematikus KAP honlapon, a https://kap.mnvh.eu/publications címen. Ezen felül a gazdálkodóknak érdemes megtenniük mindent az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszerben lévő adatok naprakész biztosítása érdekében, az idei évi egységes kérelemben megjelenő állatok megszemélyesítése miatt.

AGRÁRMINISZTÉRIUM

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

DEBRECEN: Kutatók állítottak össze kérdőívet a méhészetért

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Kutatást indított az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kara a hazai méhészet ökológiai és gazdasági fenntarthatóságáért. A kutatást a Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi Intézetéből Prof. Dr. Szűcs István egyetemi tanár vezeti, amelyben Feketéné Ferenczi Alíz doktorandusz egy online kérdőívet dolgozott ki, amellyel modellezik a magyar méhészet helyzetét. A kutatás operatív munkájába a kar Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet adjunktusa, Bauerné Dr. Gáthy Andrea is részt vesz. A kutatók – a kitöltők anonimitása mellett – a méhészek véleményére kíváncsiak, hogy milyen technikai és technológiai színvonalon, milyen területen dolgoznak a méhekkel.

Kajszibarack virágon nektárt gyűjtő méh Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Magyarország napjainkban is, egyes vetőmagágazatokban, a világ legfontosabb államai között szerepel. Ehhez az ágazat szereplői, a kedvező talaj-, és klimatikus viszonyok mellett, bizonyos kultúrákban, a méhészetnek is kiemelkedő szerep jut, ha úgy vesszük, stratégiai jelentősége megkerülhetetlen a vetőmagtáblák beporzásában.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

Mindezek mellett látni kell azt is, hogy a méz, mint élelmiszer, egyben a legfontosabb bevételi forrása a méhészeknek. A debreceni egyetem kutatói a kérdőívben arra is szeretnének válaszokat kapni, hogy valójában mennyien lehetnek a csak hobbi méhészek, de az igen részletes kérdéssor arra is keresi a válaszokat, hogy milyen betegségekkel vagy éppen milyen eszközökkel, milyen területeken dolgoznak a magyarországi méhészek?

Forrás: Debreceni Egyetem GTK

Az alábbi kérdőív kitöltésével az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar munkatársai minél több méhészt szeretnénk elérni, hogy megismerjék helyzetüket, véleményüket és ezáltal a kutatás eredményei a méhészeti ágazat érdekeit szolgálhassák.

Kérjük, járuljanak hozzá egy kitöltéssel a kutatás sikerességéhez!

A kérdőív kitöltése körülbelül 20-25 percet vesz igénybe! A kérdőív kitöltése névtelenül történik!

A kérdőív elérhetősége:

http://mehecske.magano.hu/index.php/773531?lang=hu

 

Köszönettel:

Feketéné Ferenczi Aliz
PhD hallgató
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Prof. Dr. Szűcs István
egyetemi tanár
Debreceni Egyetem GTK, Gazdálkodástudományi Intézet

Bauerné Dr. Gáthy Andrea
andjunktus
Debreceni Egyetem GTK, Közgazdaságtan és Világgazdaságtan Intézet

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agrárjogi fórumot rendeztek Miskolcon – GALÉRIÁVAL

Print Friendly, PDF & Email

A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A magyar és az Európai Unió agrárjogi szabályozásának, a földhasználati és földtulajdoni viszonyok legaktuálisabb kérdései kerültek terítékre a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara szervezésében megrendezett II. Miskolci Agrárjogi Fórumon március 22-én. A fórum joghallgatókat, ügyvédeket, az ágazattal gyakorlati értelemben is foglalkozó szakembereket, gazdálkodókat ültet egy asztal köré.

Balról Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja és Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára érkezik a II. Miskolci Agrárjogi Fórumra. Fotó: Miskolci Egyetem

A Miskolci Egyetemen tavaly első alkalommal megrendezett agrárjogi fórum az osztatlan közös földtulajdon témájával foglalkozott. A mostani a 2023-ban induló vidékfejlesztési támogatásoknak a kérdését vette górcső alá, de áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat érintő aktuális változásokat is – világította meg a fórum aktualitását Prof. Dr. Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A rendezvényt megnyitó első előadóként többek között azt elemezte, hogy az elmúlt évtized agrárpolitikai döntései és a támogatások milyen hatással voltak a termőföld értékének alakulására, az ágazat jövedelmezőségére, a fenntarthatóságot szem előtt tartó fejlesztésekre, a banki finanszírozásra és a nemzeti szabályozásra.

A közös agrárpolitika stratégiai tervének részleteiről Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára adott tájékoztatást, míg annak magyarországi vonatkozásait és a földforgalmi szabályok változásait Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője, Dr. Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) főtitkára és Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese elemezte a szakmai találkozón.

Figyelje meg birtokát akár éjjel is, a FROMMER Fegyverboltban kapható éjjellátókkal. Kattints a képre!

A földtörvényről és a nemzeti földalapról szóló törvényben bekövetkezett változásokat Dr. Szinay Attila ügyvéd, a Magyar Jogász Egylet Agrárjogi szakágának képviselője ismertette.

„A változásokat a valós élet diktálja. Új programok előtt áll a magyar birtokpolitika, árverések előkészítése folyik, illetve a természetvédelmi területeken a korábbi haszonbérleti pályázatok helyett lehetőség nyílik a kijelölésekre is. Az agrárium szereplői mindig kíváncsiak arra, hogyan és milyen viszonyrendszerben működnek, ugyanakkor nagyon fontos észrevételeket is adnak a jogalkotók felé” – értékelte a Miskolci Agrárjogi Fórum szerepét.

A találkozó kerekasztalbeszélgetéssel zárult.

Nyikes Zita
Miskolci Egyetem
Kommunikációs és Beiskolázási Igazgatóság

Tovább olvasom