Mezőgazdaság
Innovatív kutatások a házigalamb-tenyésztésben a Debreceni Egyetem agrárkarán
A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják
A Debreceni Egyetem agrárkarának szakemberei a házigalamb különböző tulajdonságait vizsgálják. (Kép: Debreceni Egyetem)
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (DE-MÉK) címere. (Ábra: DE)
Magyarország a rendszerváltásig a világ egyik legnagyobb galambhúsexportőr országa volt. A gazdasági átalakulás során azonban ez az ágazat összeomlott, és újjáépítése jelenleg is folyamatban van. A versenyképes termékek előállításához, valamint a gazdák piaci támogatásához azonban megkerülhetetlen a K+F tevékenység. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központja (AGBK) ezt felismerve indította el tudományos kutatási projektjeit.
Az Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ munkatársai néhány évvel ezelőtt hazánkban elsőként kezdték meg a házigalamb molekuláris genetikai és genomikai vizsgálatait. Ez a munka most egy multidiszciplináris munkacsoport megszervezésével és egyes kutatási irányok programszintű egyesítésével tovább folytatódik és kiszélesedik – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Kusza Szilvia a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Agrár Genomikai és Biotechnológiai Központ egyetemi tanára.
Kép: Debreceni Egyetem
A vizsgálatok egymással párhuzamosan több irányban zajlanak. A kutatások célja egyebek mellett a közép-európai régió galambtenyésztési múltjának feltárása is.
A munkacsoport célkitűzései a genetikai és genomikai vizsgálatokon túl a magyarországi és a közép-európai házigalamb-populációk és -fajták genetikai sokféleségének és szerkezetének, valamint filogenetikai kapcsolatainak feltárása – hangsúlyozta Bagi Zoltán tudományos munkatárs, a kutatás másik szakmai vezetője.
Kép: Debreceni Egyetem
Bagi Zoltán hozzátette: kutatásaik során kiemelten fontosnak tartják a különböző hústermeléssel összefüggő genetikai polimorfizmusok vizsgálatát. A céljuk a legkorszerűbb vizsgálati módszerek bevezetése, annak érdekében, hogy más állatfajokhoz hasonlóan, a házigalambnál is alkalmazhatóak legyenek a precíziós technológiák, ezzel segítve a gazdálkodókat és a fenntarthatóságot.
A házigalamb élelmiszerként manapság egyre népszerűbb. A pecsenyegalambok húsa rendkívül finom rostú, ezért könnyen emészthető, valamint fehérjében is gazdag. Magas biológiai értéke miatt kitűnően beilleszthető a betegek és a diétázók étrendjébe. Az alternatív és újabb fehérjeforrások, valamint a különleges minőségű hústermékek iránt megnövekedett piaci igények miatt kijelenthetjük, hogy nagy lehetőségei vannak a húsgalamb ágazatnak – fejtette ki a tudományos munkatárs.
A kutatócsoport munkájában az AGBK szakemberei mellett PhD- és MSc-hallgatók, valamint galambtenyésztők, gazdálkodók és például múzeumok munkatársak is részt vesznek, akik közé továbbra is várják a tématerület iránt érdeklődőket, akik bekapcsolódhatnak és hozzájárulhatnak a különböző elemekből építkező, de nagyon széles skálát felölelő kutatási programhoz.
Forrás: Debreceni Egyetem
Mezőgazdaság
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében
TELEX: Átmenetileg bezárták a tatabányai Gyémántfürdő uszodáját, mivel állattetemet találtak az egyik medencében, írta vasárnap este közzétett bejegyzésében a fürdő. Közleményük szerint „egy kisebb, valószínűleg frissen vízbe fulladt állattetemet találtak, amit az észlelést követően azonnal eltávolítottak”. A történtek után extra fertőtlenítéssel kezelték a vizet a nap folyamán.
Fotó: Telex
Amint az ügyvezető értesült az esetről, biztonsági okokból elrendelte a medence átmeneti lezárását, majd az uszoda ideiglenes bezárásáról döntött. „Az uszoda újbóli használatára az illetékes hatóságokkal való egyeztetést követően kerülhet majd sor” – írta a fürdő.
A Boldogulj Tatabányán nevű portál a fürdő ügyvezetőjétől úgy tudja, vaddisznótetemről van szó, amelyet a reggeli műszakos alkalmazottak találtak meg. Az ügy részleteivel kapcsolatban megkerestük a fürdőt, ha érdemi választ kapunk, beszámolunk róla.
Szintén vasárnap a fürdő uszodájában egyébként országos bajnoki vízilabda mérkőzéseket is tartottak, a tatabányai VSE három korosztályban csapott össze a gödöllői MATE-GEAC-MSA-val. Ezt megkeresésünkre a gödöllőiek szakosztályvezetője, Kiss Gergely olimpiai bajnok is megerősítette. Azt írta, a történtekről csupán a sajtóból értesültek. „Nem tapasztaltunk semmilyen, a megszokottól eltérőt a mérkőzések előtt és alatt” – írta Kiss Gergely a Telexnek.
Forrás: Pupli Anna Sára – TELEX
Mezőgazdaság
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Kiszökött lovak okoztak halálos balesetet egy főúton
A Kazincbarcikai Járási Ügyészség halált okozó foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt emelt vádat egy férfi ellen. Az elkövető telephelyéről kiszökött lovak a főúton személyautóval ütközve halálos balesetet okoztak.
A fénykép illuztráció. Fotó: Pixabay
A vádirat szerint a férfi ügyvezetőként lótenyésztési tevékenységet irányított, egy borsodi városban lévő telephelyén közel 200 lovat tartott. Az állatok részben nyitott fémkeretes elemekből álló, tetején fedett karámban voltak elhelyezve. A telephely nem rendelkezett olyan kerítéssel, amely a lovak kiszökését megakadályozta volna. 2022-ben és 2024-ben is előfordult, hogy az állatok kiszabadultak, feljutottak a 26-os számú közlekedési útra, és ott vágtattak.
2024 augusztusában, hajnalban, a karámból öt ló kiszabadult, a 26-os számú főútra mentek, majd három ló egy autóval összeütközött.
Az ütközés következtében a gépjármű utasa a helyszínen meghalt, vezetője 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett el. A három ló elpusztult.
A vádlott – annak ellenére, hogy tudta, miszerint a lovak korábban is köszöktek – nem intézkedett az állatok szökésének megakadályozása érdekében, és ezzel foglalkozása gyakorlásából eredő kötelezettségét elmulasztotta.
Az ügyészség a büntetlen előéletű vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetést, pénzbüntetést, valamint a lótartás és lótenyésztés foglalkozás gyakorlásától eltiltást indítványozott.
Forrás: Ügyészség
Mezőgazdaság
DEBRECEN: A klímaváltozás átrendezi a mezőgazdaságot – GALÉRIA + VIDEÓ
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal. A Debreceni Egyetem búzatanácskozásán az aszály, a vízhiány és a búzatermesztés jövője állt a középpontban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Súlyos aszályhelyzet, csökkenő terméshozamok és romló exportkilátások jellemzik a hazai búzatermesztést – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara, valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság által szervezett idei búzatanácskozáson. Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le tavasszal, ami már az őszi vetésű kalászosokat is veszélyezteti.
Dr. Pepó Péter, a DE MÉK professzor emeritusa.
Aszály és vízhiány állt a búzatanácskozás középpontjában
A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara (MÉK), valamint az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) által szervezett búzatanácskozás immár 33. alkalommal hívta fel a figyelmet a mezőgazdaság legaktuálisabb kihívásaira.
Az idei konferencia középpontjában az aszály, a vízhiány és a rendkívüli csapadékhiány állt, amelyek egyre komolyabb veszélyt jelentenek a hazai növénytermesztésre.
Kelet-Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le
Kelet-Magyarország nagy része súlyos aszállyal küzd. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepének mérései szerint márciusban mindössze 5, áprilisban 2, míg májusban 11 milliméter eső esett a térségben. Az átlagos csapadék mindössze 10 százaléka hullott le. A klímaváltozás miatt már nemcsak a nyári növények, a kukorica, a napraforgó, a szója, hanem az őszi vetésű kalászosok is veszélybe kerültek. Míg korábban a búza és más kalászosok még kihasználhatták az őszi-téli csapadékot, ma már ezek a növények is egyre inkább aszálykitettséggel szembesülnek – mondta megnyitó beszédében Pepó Péter, a MÉK Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet professor emeritusa.
A búza felvásárlási ára 68–70 ezer forint körül alakulhat
A szakmai rendezvény főszervezője hozzátette: szeretnék kutatási eredményeikkel segíteni a gazdákat az alkalmazkodásban. A Debreceni Egyetem 1983-ban indított látóképi tartamkísérletének köszönhetően jelentős tapasztalat gyűlt össze arról, hogyan lehet mérsékelni az aszály hatásait.
A Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója úgy látja, a világpiaci árak, folyamatok, valamint az erős forint árfolyam miatt a búza induló felvásárlási ára mindössze 68-70 ezer forint között fog alakulni.
Az alkalmazkodás lehet a magyar mezőgazdaság kulcsa
A legfontosabb kulcsszó az adaptáció. Ugyanazon körülmények között ugyanis akár 3-4 tonnás terméskülönbséget is el lehet érni a megfelelő fajta vagy hibrid kiválasztásával. Ez bevételkülönbségben is jelentős. A másik fontos tényező az agrotechnikai eszközök, mint a vetésváltás, az öntözés, a talajművelés, a tápanyagellátás és a növényvédelem használata. Az öntözést ugyan hazánkban a leghatékonyabb aktív beavatkozásnak tartják, ezen a téren jelentős lemaradásunk van. Miközben a világ szántóterületeinek csaknem 35 százalékát öntözik, addig Magyarországon az öntözött területek aránya nagyon alacsony, mintegy 2 százalék, és a meglévő infrastruktúra is rossz állapotban van – fejtette ki Pepó Péter.
A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara professor emeritusa hangsúlyozta: szükség van a lassú öntözés-fejlesztések felgyorsítására és a termelők adminisztrációs kötelezettségeinek lazítására. Mint mondta: a magyar mezőgazdaság jövőjét meghatározza, hogy milyen gyorsan és hatékonyan tud az aszályhoz, a vízhiányhoz alkalmazkodni.
Az 5 millió tonnás búzatermés elérése lehet reális
Május elején még hektáronkénti 5,4-5,5 millió tonnás termést várt hazánk az egymillió hektárnyi búzavetésen, mára azonban már az 5 millió tonna elérése a reális a rendkívül aszályos időszak miatt. Nemzetközi szinten, például Németországban, Franciaországban és Romániában is csökkent a várható termésmennyiség. Az európia közösségben előreláthatólag mintegy 145 millió tonna búza fog teremni, ami elegendő a lakossági fogyasztás igényeinek kielégítésére, továbbá mintegy 20 millió tonnányi árualap, exportkészlet is elkülöníthető – vázolta a nemzetközi helyzetet Lakatos Zoltán.
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
Az erős forint nem segíti a magyar búzaexportot
Jelenleg egy 1100 forintos kilós kenyérben nincs 100 forint értékű liszt. Véleményem szerint azonban éppen ezért lenne mozgástér a liszt árának emelésére, ami lehetővé tenné, hogy a malmok magasabb árat fizessenek a termelőknek a jó minőségű búzáért.
Nem vagyok azonban optimista, azért sem, mert hazánk erősen export fókuszú. A 350 forint körüli euró árfolyam azonban egyértelműen nem segíti az exportot, az importot támogatja.
Hazánk a 2024-25-ös szezonban mintegy 2,66 millió tonna búzát exportált, ennek nagyrészét Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Idén azonban január végéig csak 1 millió tonna búzát sikerült kivinni az országból – fejtette ki a malomipari vállalat vezetője.
Prémium minőségű búzára lenne szükség
A tanácskozáson elhangzott, hogy hazánkban mintegy 200 elismert búzafajtát termesztenek, Lakatos Zoltán szerint elég lenne mindössze 5.
A termelőknek egyetlen céljuk lehet, hogy prémium, kiváló minőségű búzát próbáljanak termelni, mivel annak jobb ára van Európa-szerte.
Az előadásokat követően a tanácskozás hagyományaihoz híven gyakorlati bemutatót tartottak az egyetem Látóképi Kísérleti Telepén, ahol fajtatesztelési, vetésváltási, trágyázási, öntözési és egyéb tartamkísérleteket ismerhettek meg a résztvevők.
Debreceni Egyetem
Éles Erika
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Baranya vármegyei versenyző sikere az Eszéken megrendezett koronglövő U-18 Európa Bajnokságon
Hivatásos vadászok szakmai versenye Fejér vármegyében
Állattetemet találtak az egyik medencében, átmenetileg bezárták a tatabányai uszodát
Halálos barnamedve-támadások Európában
Megnyitotta kapuit kecskeméti ifjúsági központunk
Ragadozó madarakkal kapcsolatos természetkárosítás
Inváziós faj vagy őshonos faj?
Halálos balesetet okoztak a kiszökött lovak
Élete első nyestjét ejtette el vadkárelhárító vadászaton
Nem volt elejtési jogosultsága
Lőttek az elvárásnak
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Min változtat a hangtompító?
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
